Scott Kelby idén is a fotósoknál karácsonyozik, csak egy kicsit másképp. A digitális fotós könyv című sorozat eddigi öt részét egy hatodik taggal egészítette ki. Ez a könyv is a korábbiak jól bevált felépítését követi: néhány nagyobb fejezetbe rendezve a fotózás legkülönfélébb területeiről kapunk olyan apró, de fontos trükköket amelyeket a szerző nagyon ügyesen egy-egy oldalon ír le. Minden trükkhöz, ötlethez tartozik egy (vagy több) fotó, ami bemutatja az eredményt, de a rövid, tömör magyarázat vagy útmutatás minden esetben elfér a kép alatt fennmaradó kb. fél oldalas területen.
Nagyjából ez és a nagyon (néhol túlságosan is) laza stílus teszi Kelby könyveit ellenállhatatlanná és népszerűvé. Az ember nem csak a könyv vastagsága és súlya miatt érzi úgy, hogy sokat kap a pénzéért, hanem mert bárhol kinyitva egy könnyen érthető és felfogható tippet kap. Úgy érezni, hogy a tippek tárháza végtelen.
Pedig lehet, hogy Kelby idén elérte azt a falat, ami megállítja a sorozatot. Ez a könyv nem a 6. rész, nincs tele 10-12 teljesen új témakörrel. Helyette az előző öt rész legjobb, legfontosabb és talán legnépszerűbb trükkjeit szedték össze egy csokorba, frissítve mindent, hogy a leírások illeszkedjenek az elérhető legújabb technológiához is.
Persze azt nyilván érezték Kelbyék is, hogy egy válogatás gyűjtemény talán kevés lenne a sikerhez, ezért készült egy teljesen új fejezet is a kötetbe. Húsz oldalon húsz apró szösszenettel a mobiltelefonról DSLR-re váltóknak mutatja be, hogy miként tudják azt a nagy, nehéz és komplikált DSLR-jeikkel megcsinálni, amit a mobiltelefon egy-két érintés után magától tudott. Be kell vallanom, ez engem inkább elrettentene, ha mobilos fényképezés után most ismerkednék a fotózás részleteivel. Egyedül a kis mélységélességű portré készítésének titkát ecsetelő oldalt érzem kivételnek. Persze a mobiltelefonról érkezőknek szükségük lehet a megerősítésre, hogy a tükörreflexes géppel (hogy miért csak a tükrösökre koncentrál, az nem teljesen világos) is meg lehet csinálni mindazt, ami a telefonokkal oly egyszerű volt.
A könyv első négy fejezete alapvető technikákat mutat be, amik segítenek a vakuk használatában, útmutatást adnak a megfelelő objektív kiválasztásához, bemutatják az éles képek titkait és a stúdióhasználat alapjait. Az alapozást hat olyan fejezet követi, ami egy-egy téma profiként való fotózásáról rántja le a leplet: portré, esküvő, sport, tájkép és városi fotózás. A hatodik szekció ebben a blokkban nem is igazán téma, hanem néhány profik által használt fogást ismertet, és ez át is vezet a szintén ilyesmi ötleteket felsorakoztató 11. fejezetre.
A már említett, telefonról DSLR-re váltóknak készült, teljesen új 12. fejezetet egy fotós életbölcsességeket felvonultató rész követi. Itt Kelby 10 (illetve 12) olyan dolgot említ, amit jó lett volna, ha már a karrierje elején tud. Ezek persze néhol izzadtságszagúak, de van köztük néhány nagyon fontos igazság is.
A digitális fotós könyv sorozat legfrissebb kötetét a legutóbbi könyvben bevezetett képreceptek zárják. 18 mutatós kép készítésének legfontosabb feltételeit és lépéseit írja le jól követhető, egyszerű formában. Nem lennék meglepve, ha sokan csak ezért a 18 leírásért megvennék a könyvet, pedig ez már tényleg csak a vége a történetnek.
Felmerül a kérdés, hogy kinek is készült ez a könyv, aminek az egyetlen új fejezetétől sem estem hanyatt. A célközönséget éppen ez a felemásra sikerült új blokk jelöli ki, hiszen a többi fejezetbe összegyűjtött magvas gondolatokat éppen a nagyon egyszerű mobilos fotózásról átnyergelők kamatoztathatják a legjobban. Az előző 5 könyvvel már rendelkezőknek szerintem pénzkidobás lenne, ez a kiadvány, de nem is nekik szól. Sokkal inkább azok karácsonyfája alá tenném be, akik mobiltelefonnal már jól fotóznak, és vagy most váltanak cserélhető objektíves fényképezőgépre, vagy tehetségük kibontakozása érdekében jól tennék, ha elindulnának ebbe az irányba.
