Bevezető
Manapság nem telik el úgy nap, hogy valahol ne találkoznánk „kamerás” mobiltelefont hirdető szolgáltatók reklámjaival, óriásplakátjaival. A hirdetések egyre csak szajkózzák, hogy mi mindenre alkalmas az adott mobiltelefon, és a tulajdonságok között a digitális fényképkészítés is előkelő helyen szerepel. Persze a minőségről egyelőre egy szó sem esik. Pedig a kínálat inkább a 10 évvel ezelőtti digitális fényképezőgépek külföldi piacára (itthon ilyen akkor még nem volt) hasonlít. Az eligazodást sem a gyártók, sem a készülékeket népszerűsítő solgáltatók nem segítik igazán, mivel a részletek között inkább a telefon hagyományos paramétereit említik, elhallgatva a fotózásban fontos adatok többségét.
A helyzet azonban nem olyan rossz, mint ahogy az előző sorokból tűnhet. A boltokban kezdenek megjelenni a minimális 640×480 pixeles felbontást megütő telefonok, amelyekbe már komolyabb optika is került. Egyes modellekhez kiegészítőként akár már vaku is csatlakoztatható, és Japánban már 1-1,3 megapixeles modelleket is bemutattak. Ez előre vetíti, hogy a mostani felbontás korlátok nem sokáig szabják meg lehetőségeink felső határát.
Mindezek ellenére az ilyen mobiltelefonok elsődleges feladata nem az élmények végleges megörökítése, hanem pillanatnyi állapot gyors rögzítése és továbbítása a világ bármely pontjára, méghozzá olyan sebességgel, amit eddig álmodni sem mertünk. Ebben ezek a készülékek verhetetlenek. Hogy a jövőben ebből a feladatkörből kilépnek vagy sem, azt nehéz megmondani, de egyelőre még mindenkinek csak azt tudjuk javasolni, hogy a fényképezős telefonja mellé szerezzen be egy jó digitális fényképezőgépet is, hogy szép képeket tudjon megtartani az utókornak. A telefon kiválasztásához pedig olvassa el áttekintésünket, majd a később megjelenő bemutató cikkeinket.