Felépítés
A Nikon a CX szenzoros MILC-eihez már induláskor bejelentett egy ultrazoom (vagy utazózoom) objektívet, az f/4,5-5,6 fényerejű, zoommotorral ellátott változatot. A meglehetősen borsos árú objektív mellett azonban kapható egy kedvezőbb árú modell is, amelyben ugyan nem található zoommmotor, így videózáshoz kevésbé ideális, de fotózás szempontjából talán még jobb megoldás is. Az 1 Nikkor 10-100mm f/4-5,6 ED CX VR kb. 50 ezer Ft-tal olcsóbb, mint a méretesebb PD-Zoom.
A CX szenzorok 2,7×-es gyújtótávolság szorzójából adódóan ez az objektív közelítőleg olyan látószöget kínál a Nikon 1 rendszerében, mint egy kisfilmes 27-270 mm-es objektív Leica képkockán.
Az objektív hossza kikapcsolt állapotban 7 cm, amely 27 mm-nek megfelelő nagylátószögű állásra tekerve közel 9 cm-re nő. Teljes tele állásban már a 13 cm-es méret közelében járunk.
A 19 lencsetagot számláló objektívben három aszférikus és két ED tag is megtalálható, ezek a kromatikus aberráció és a geometriai torzítás csökkentéséért felelősek. A VR optikai stabilizátornak köszönhetően mostoha fényviszonyok mellett is nagyobb esélyünk van berázásmentes képet készíteni, ami teleobjektívről lévén szó, igazán jól jön.
Az optikára 55 mm-es szűrőket tekerhetünk fel, illetve a nemkívánatos becsillanások ellen opcionálisan vásárolhatunk kb. 7.600 Ft-ért Nikon HB-N106 szirom formájú napellenzőt. A dobozban az objektíven és a hátsó kupakon kívül csak a frontlecse védelmére szolgáló objektívsapkát találjuk.
Használati tapasztalatok
A 27-270 mm-es kisfilmes objektív látószögének megfelelőt adó 1 Nikkor 10-100mm f/4-5,6 ED CX VR ultrazoom objektívről elsőre talán nem gondolnánk, de valójában elég nagy tömegű. Jóllehet, a maga 298 grammja nem éppen a nehézsúlyú objektívek közé sorolja, de egy MILC gép esetében, ahol a kis tömeg fontos, ez már kifejezetten nehéznek tűnhet (legalábbis a többi 1 Nikkor objektívhez képest).
Kicsit utánajárva a dolognak azért kiderül, hogy a mikroNégyHarmados rendszerhez készült Panasonic Lumix 14-140mm f/4-5,8 (amely 28-280mm-nek megfelelő átfogású) 460 gramm tömegű, míg APS-C szenzorhoz a a Tamron 18-200mm f/3,5-6,3 Xr Di-II 398 grammot, a Canon EF-S 18-200mm f/3,5-5,6 IS 600 grammot, a Sigma 18-200mm f/3,5-6,3 pedig 490 grammot nyom. Látható azért, hogy a Nikkor optika még mindig a legkönnyebb az összes közül.
Az objektív tubusa jó minőségű, fémből készült, ahogy a bajonettje is. Gumicsík azonban nem fut körbe a bajonett csatlakozó körül, így időjárás állóságról nem beszélhetünk.
Az optika belső élességállítású, de nem belső zoomos, azaz fókuszáláskor a frontlencse nem fordul el és nem is mozdul előre/hátra, de zoomoláskor megváltozik az objektív hossza. Az élességállítás tökéletesen csendben történik, amely videófelvételbe sem hallatszik bele.
A közelpontot a gyártó 35 cm-nek adta meg, amiből arra következtethetnénk, hogy igen jó közelképek készíthetők, ez a tárgytávolság azonban csak teljes nagylátószögnél érhető el, tele állásban kevésbé jó a helyzet. Persze a gyárilag megadott 0,12×-es nagyítás már többet elárul, de erről egy kicsit később, a közelfényképezés bekezdésnél írunk.
A gyújtótávolság beállításához igen széles, mintegy 28 mm-es zoomgyűrűt használhatunk. A sűrűn bemart zoomgyűrűt kb. 100 fokban kell elfordítani, hogy a teljes zoomtartományt bejárjuk.
Élességállító gyűrűt nem helyeztek az objektívre, a kézi élességállítást a vázról kell elvégeznünk.
Az optika külsején egyetlen nyomógombot találunk, ez szolgál a kikapcsolt állapotból való kioldásra, azaz ezt kell megnyomnunk, mielőtt az L állásból 10 mm-es állásba fordítjuk a zoomot. Az objektív üzemi állapotba hozása egyben a fényképezőgép bekapcsolását is eredményezi.
