Bemutatás
A felső kategóriába (EX) sorolható 149.000 Ft-os (490 USD) nagy látószögű objektívet a Sigma kimondottan az APS-C méretű szenzorral szerelt fényképezőgépekhez fejlesztette ki. Az optikához a gyártó szirom formájú napellenzőt, és egy fekete színű, övre fűzhető tokot is mellékel. A napellenzőre egyébként szükség is lesz, mert ellenfényben bizony erős kontrasztvesztésre hajlamos. Az objektív időjárásálló szigetelésekkel nem rendelkezik.
A gyújtótávolság 10-20mm közé állítható be, amely az APS-C méretéhez közeli szenzorokon kisfilmes formátumban 15-30mm-nek (Nikon, Pentax, Sony) vagy 16-32 mm-nek (Canon) megfelelő látószöget eredményez. A fényerő teljes nagylátószögnél f/4, míg 20 mm-es állásban f/5,6. A fényerő jó, bár a Canon EF-S 10-22mm-es változata mindkét végállásban 1/3 blendével jobb fényerőt produkál. Aki szeretne ennél is jobb fényerőt, választhatja a Sigma 10-20 mm-es objektívjének fix, f/3,5 fényerejű változatát.
A lencsetagok között 3 aszférikus (ebből 2 hibrid) és szintén 3 speciális alacsony szórású (SLD – Special Low Dispersion) tag is megtalálható, előbbi a geometriai torzításokat, utóbbi a kromatikus aberrációt minimalizálja.
Az élességállítást a Canon, Nikon és Sigma bajonettes modelleknél ultrahangos HSM motor, a Sony és Pentax bajonettes verzióknál mikromotor végzi. A HSM rendszerű élességállítás ennél az objektívnél nagyon csendes, s a nagylátószög miatt kifejezetten gyors is.
Az objektív belső élességállítású, így a frontlencse se nem fordul el, se nem mozog előre-hátra élességállítás során. A gyújtótávolság változtatásával viszont kis mértékű előre/hátra mozgás érzékelhető (nem belső zoomos), de ennek mértéke igen csekély, mindössze fél cm-ről van szó.
Az objektív elé 77 mm-es szűrők tekerhetők fel, valószínűleg nem lóg be a képbe a polárszűrő pereme sem, mert a napellenző legkisebb magassága is kb. 5 mm. A szirom formájú napellenző bajonettes megoldással rögzíthető az optikán.
Használati tapasztalatok
A Sigma 10-20mm-es nagylátószögű zoomobjektív bajonettje természetesen fémből készült. Felépítéséről elmondható, hogy a szokásos EX kidolgozottságú, remek masszivitás és igényes megoldások jellemzik, nincsenek lötyögős részek. A mellékelt tok igazán jó hasznát akkor vesszük, ha ténylegesen felhúzzuk az övünkre, így mindig könnyen elérhető.
Az élességállító gyűrű folyamatosan használható, nem feltétlenül szükséges MF-re kapcsolni (Full Time Manual Focus), finoman jár, nem laza, de nem is túl nehézkes. Szélessége 2 cm, amely pont elegendő is.
A zoomgyűrű szintén 2 cm szélességű, hasonlóan bordázott, mint az élességállító gyűrű. Kissé kemény járású, de egyenletes erővel forgatható, kb. nyolcad fordulattal bejárható a teljes zoomtartomány.
Az élességállító és a zoomgyűrű között távolságskálát is elhelyeztek.
Kapcsolóból nincs sok az objektíven, a tubuson csak az AF/M automatikus vagy kézi élességállítás kapcsolóját találjuk.
Színhiba
Az SLD lencsetagok ellenére a színi hiba jól érzékelhető, legalábbis a zoom feléig mindenképpen. 10 és 14 mm között még F8 rekesznyílásnál is látható a kék színhiba, igaz, kisebb mértékben, mint teljesen nyitott blendével. A zoom második felénél azonban mintha elvágták volna, kromatikus aberráció még a legmostohább körülmények között is alig tapasztalható.
Erős színi hibával tehát csak 10 mm-nél, nyitott blendével találkozhatunk, nagyobb gyújtótávolságoknál, illetve rekeszelve csökken a kromatikus aberráció mértéke.
A legrosszabb esetben, 10 Mpixelre vonatkoztatva cirka 7-8 pixelnyi színhibát találhatunk, amely 45×30 cm-es papírképen 0,9 mm, 10×15 cm-es fotón 0,3 mm méretben fog látszani.
Színhiba
Geometriai torzítás
Az igen nagy látószög ellenére az objektív nem rendelkezik túl nagy torzításokkal.
A tesztképeken is jól látható módon igen erős a korrekció, valódi görbülésekkel csak a jobb és bal széleken, valamint a sarkokban találkozhatunk, a felső és alsó él korrekciója remek.
A geometriai torzítás 10 mm-es gyújtótávolságnál az átlagos 1% körüli, jellege hordótorzítás. Érdekes módon már 12 mm-nél átcsap párnatorzításba, amelyet 20 mm-ig meg is őriz.
Geometriai torzítás
Peremsötétedés
A peremsötétedés elég erőteljes, a teljes zoomtartományban jelentkezik, nyitott blendével 30-35% között, F8-ra lerekeszelve 20-25% között. A 30% feletti érték már jól látható sötétedést eredményez a képeken is, de az F8-ra szűkített 20%-os érték is észrevehető.
Peremsötétedés
Makró, közelfényképezés
![](/img/o/Sigma/10-20mm_f4-56_DC/a/macro_oa.jpg")
155 mm széles lefedés
Az objektív közelpontja 24 cm, amely gyári adatok alapján 0,15×-es leképezési arányt eredményez. Tesztképünkön látható módon a legnagyobb nagyításnál (maximális gyújtótávolság, közelponton dolgozva) közelítőleg 155 mm téma tölti ki a teljes képet. Ez 0,145×-os leképezési arányt jelent.
Legnagyobb nagyításnál a torzítás igazán minimális, mindössze 0,1% párnatorzítás jelentkezik.
Képminőség
A Sigma 10-20 mm-es nagylátószögű objektívje fényerőn használva leginkább képközépen produkál részletgazdag, jó felbontású képet. A lágyság főként 10 mm-nél érezhető, nagyobb gyújtótávolságoknál már nem erőteljes. A blende szűkítésével természetesen a kép sarkai is jobb részletességűek lesznek. Amit viszont nem tudunk megszüntetni, az a nagylátószög okozta tértorzulás, mely emberek fotózásakor zavaróan „húzott” fejeket eredményezhet.
Értékelés
Összességében a Sigma 10-20mm f/4-5,6 EX DC (HSM) egy jó árú nagylátószögű objektív, kisebb kompromisszumokkal. A geometriai torzítás nem lesz zavaró, a színhiba sem erős. Amivel mindenképpen számolnunk kell, az a peremsötétedés. Ha ez zavar minket, akkor pl. Lightroom v3-ban jól korrigálható az Adobe profiljával, akár automatikusan. A teljes nagylátószögnél és még közép zoomnál is tapasztalható sarki „húzás” viszont nem igen javítható, de ez ezeknél az optikáknál általános jellemző.
