Archívum

A belépőszintű tükörreflexesek mellett egyre népszerűbbek lehetnek a szintén cserélhető objektíves, de tükör nélküli fényképezőgép rendszerek. A tömeges elterjedésnek talán leginkább az ár szab gátat, hiszen ezek a készülékek ma még többnyire drágábbak, mint egy-egy belépőszintű DSLR kit. A jég azonban megtörni látszik, hiszen az Olympus mellett a Panasonic is kihozta a maga belépő szintű MILC modelljét.

A MILC fényképezőgépek összehasonlítása kapcsán fórumunkban merült fel egy olyan probléma, miszerint az Olympus és Panasonic gépek névleges érzékenysége eltér a megadottól. Megnéztük, hogy van-e alapja a vádaknak.

A digitális fényképezőgépek megjelenése óta fontos kérdés, hogy az LCD milyen ütéseket képes elviselni. Mennyire érzékeny a karcolódásra, milyen ellenálló a különböző tárgyakra, illetve egyáltalán a folyadékkristályt maga között tartó két vékony üvegréteg mit bír ki. Egy-egy komolyabb, drágább gép vásárlása után óhatatlanul eszünkbe jut, hogy valahogy gondoskodjunk a kijelzőnk védelméről. Ennek egy viszonylag ismeretlen, ám annál hathatósabb módszere a GGS LCD védő.

A hagyományos fotólámpák több előnnyel rendelkeznek a vakus megvilágítással szemben. Ilyen például a jobban tervezhető, azonnal látható világítás, vagy például a videósnittekhez való felhasználás. Ám ezek mellett hátrányokat is találunk. Mi lenne ha az utóbbiak jó részét megpróbálnánk kiiktatni? Akkor kapnánk meg az N-Light lámpát, most bemutatandó, legérdekesebb tesztalanyunkat.

Az eddig bemutatott cégekhez képest egy ifjú titánnal van dolgunk, ha a SanDisk történetet kutatjuk. Ellentétben azonban az „ősi” múltra visszatekintő fotográfiával, a flash memóriák életútja nem egy régi történet. Bő két évtizedes fennállása óta a SanDisk néhány év alatt vált e piac vezető és trend alakító gyártójává.

A kompakt és tükörreflexes (DSLR) fényképezőgépek közé 2008. őszén egy új kategória ékelődött. A DSLR-ekben alkalmazott szenzorokkal felvértezett, de tükör nélküli, többnyire kisebb és könnyebb gépek elsősorban a kompakt méretű gépre és jó minőségű fényképekre vágyó fotósoknak készülnek. Az elmúlt kb. 1,5 év alatt jópár gyártó csatlakozott a kezdeményezéshez, s ma már az úttörő Olympus és Panasonic mellett a Samsung és a Sony is kínál gépet ebben a kategóriában. Elérkezett az idő, hogy egy kis áttekintést nyújtsunk a kínálatról, és támpontot adjunk a legmegfelelőbb modell kiválasztásához.

A Sony múlt héten két új belépőszintű tükörreflexes fényképezőgépet jelentett be, melyek közül a komolyabb, több szolgáltatást nyújtó Alpha DSLR-A390 egy még nem végleges darabja járt szerkesztőségünkben. Bár az új modellel tesztfotót nem közölhetünk, a rövid ismerkedés alatt feltérképezett tulajdonságokat exkluzív cikkben osztjuk meg olvasóinkkal.

A Samsung már kellően hosszú ideje van jelen a digitális fényképezőgépek piacán ahhoz, hogy tudja, mi kell a népnek. A népnek kenyéren és cirkuszon kívül könnyen kezelhető, jó képminőségű, kiegészítőkkel fejleszthető, kiváló fényerejű objektívvel ellátott szuperkompakt kell. Legalábbis azoknak a népeknek, akik kompakt kategóriában keresnek maguknak olyan fényképezőgépet, amely átlag feletti képességekkel rendelkezik. A Samsung EX1 nekik készült. Tesztünkből kiderült, hogy konkrétan mely gépeknek is állít konkurenciát a Samsung, s mit is tud felmutatni azért, hogy vásárolókat szerezzen.

A fényképezőgép gyártók után most egy nyugdíjaskorba lépett, örökifjú optikai céget mutatunk be. A japán Tamron nemzetközi mércével közepes vállalatnak számít, de jól ismert objektívjeik ott bújnak milliónyi fotóstáskában, nevüket minden fotózással foglalkozó ismeri. Reméljük, újabb cégtörténeti cikkünk egy kicsit szélesítheti az ismereteket.