Archívum

Ha megvásároltuk a méregdrága fotófelszerelést, az sem mindegy, hogy a kész kép milyen minőségben jelenik meg. A digitális fényképek jellemző megjelenítési eszközei a monitorok és a papírnyomatok. Ahhoz azonban, hogy ezek a megfelelő színeket és árnyalatokat adják vissza, nem árt némi kalibráció. A pontos hardveres színbeállítás egyik eszköze a most bemutatásra kerülő Colormunki Photo szett.

A Nikon név hallatán manapság mindenkinek azok a kiváló digitális tükörreflexes fényképezőgépek jutnak az eszébe, amelyek ma a fotósok egy igen nagy táborát szolgálják. Pedig a Nikon történetének első sikereit nem is a fényképezőgép gyártásban érte el. Az eleinte optikai eszközök készítésére szakosodott, közel száz éves múltra visszatekintő japán vállalat manapság az egyik - ha nem a - legmeghatározóbb fotós gyártó a piacon.

A fényképezőgép piac kétségtelenül kitermelt jó pár haszontalan kiegészítőt, azonban a fotográfiai szűrők többsége semmiképp sem sorolható ide. A filmes korszakban megszerzett népszerűségüket még a kényelmet előtérbe helyező digitális korszak, és a mindentudó képszerkesztő szoftverek sem tudták kiölni. Méretben és funkcióban ezerféle között válogathatunk, például a szűrőtartós megoldások között, melyek közül a hazánkban leginkább elterjedt rendszert mutatjuk most be.

Ötven évvel az eredeti Olympus PEN megjelenése után a japán gyártó újra elővette a koncepciót, és az aktuálisan elérhető technológiák felhasználásával elkészítette az E-P1 modellt. Az alap gondolat szerint a PEN kicsi, könnyen használható és nagyon jó minőségű képeket készít. Részletes tesztünkben természetesen utánajártunk, hogy ez mennyire igaz. Minket meggyőzött.

Van, aki megállapodik a DSLR gépvázhoz vásárolt kitobjektívnél, vannak azonban örök nyugtalanok, akik megpróbálják minél szélesebb körben kipróbálni gépüket. Ez többnyire komoly kiadást jelent, de akadnak pénztárcakímélő megoldások is. Ilyen például az M42 szabványú, manuális, objektívek beszerzése. A szabvány 60 éves, így a kerek évforduló apropójából ideje körülnéznünk, mit kezdhetünk a digitális korszakban Apu vitrinbe zárt objektívjeivel?

A gépvázra tehető, vagy attól függetlenül elhelyezhető külső vakuk a beépített vakuhoz képest csodákra képesek. A stúdiókban használt vakukhoz hasonlítva azonban korlátozottak a képességeik, nem csak fényerőben, de a világítás jellegét tekintve is. Akinek mégis a rendszervakuval kell dolgoznia, az nem árt ha körülnéz az azokhoz elérhető fényformálók és egyéb kiegészítők között.