Röviden: Canon PowerShot A620 teszt

0

Külső


A gép méretét valamilyen oknál fogva, meg kellett növelnie a gyártónak. Nincs szó persze drasztikus változásról, de a korábbi modellekhez képest érezhetően nagyobb lett a gép. „Tartalomhoz a forma”, mondta az egykori reklámszlogen, és az A620 ragaszkodik is ehhez az eszmeiséghez. Tudásban és méretben is kezd kinőni a kiskompaktok klubjából.

A burkolat persze az olcsóbb műanyag, fém betétekkel, de kialakítása árkategóriájának megfelelő. Nincs használtpiacos hangulatunk tőle. Az egyedüli mókás dolog a vázon a csatlakozók „színrefújt” gumiajtaja, ami végül is jól belesimul a gépváz dizájnjába, így inkább praktikus mint szép. A markolat – kategóriájához mérten – nagy, stabil fogást biztosít. Az állványmenet műanyag, az optika középtengelyétől 2 cm távolságban. A váz aljára szerelt akkumulátorfedél sajnos nem nyitható állványon, de a memóriakártya ajtaja igen, mivel a gép jobb oldalára került.

Képérzékelő



Az A620 1/1,8″ méretű érzékelőjére 7,1 millió pixelt zsúfoltak. A zsúfoltság, nem túl zavaró hátránya a képminőségnél jelentkezik, amelyről később még részletesen szólunk, előnye viszont a nagy képméretben van, ami esetünkben maximálisan 3072×2304 lehet. A további választható felbontások: 2592×1944 (5 megapixel), 2048×1536 (3 megapixel), 1600×1200, (2 megapixel) 640×480, 1600×1200 (levelezőlap). Mindig örömmel tölt el, ha látom, hogy a gyártók olyan apróságokra is figyelnek, mint a képméret választás melletti várható képszám kijelzés. A kártyánkra menthető képszámról a tömörítési fokok (Szuperfinom, Finom, Normál) kiválasztásánál is információt kapunk. A tömörítési fokok egyébként bármely felbontásnál beállíthatók, kivéve a Levelezőlap (1600×1200) méretet.

Az érzékenység öt fokozatú állásából természetesen az Auto lehetőség az első, de ahogy egy széleskörű manuális beállíthatósággal rendelkező géptől elvárjuk az ISO 50, 100, 200 és 400 érték kiválasztására is lehetőségünk van.

Képek komponálása



A címbéli tevékenység legkönnyebben a LCD-vel végezhető, amely most 2″ méretű, bár elsőre nem tűnt számomra akkorának (vagy csak kezdem megszokni az egyre gyakoribb 2,5″ méretet) tehát le kellett mérnem még frissiben. Nos, nagyjából akkora, 5 cm átlójú. 115000 képpontos felbontása nem ad okot csöndes döbbenetre de megfelelő képet biztosít, szép életteli színekkel és elég jó dinamikával. Elkészült képeink visszanézésekor a monitoron látottól harsányabb, dinamikusabb képet ad. Legfőbb erényéről azonban még nem is szóltunk. Ez pedig a kihajthatóság. Aki használt már ilyen LCD-t, az egy új gép vásárlásánál nehezen is mond le róla, és igaza van. A kihajtható LCD adja a kompakt digitális fényképezőgépek igazi szabadságát. Ez a szabadság most 90 fokos kihajthatóságot és 180 fokos előre, vagy 90 fokos hátradönthetőséget jelent, melyekkel minden felmerülő szituációban kényelmesen komponálhatjuk a képet.

A képkomponálás fontos eszköze lehet az átnézeti kereső, amely viszont cseppet sem nyűgözött le nagyon apró képkivágásával és jól látható színhibájával, bár ennél a keresőfajtánál bőven elég az, hogy van. Ha spórolni akarunk az energiával, vagy a tűző nap miatt nehezen látható az LCD, akkor jól jön. A zoom állása szépen látszik benne, a közepén található szálkereszt pedig jó viszonyítás lehet a vízszintes és függőleges gépállás beállításához.

Optika, vaku





Az optika gyújtótávolsága 7,3-29,2mm, ami 4x optikai zoomot jelent, kisfilmes rendszerben 35-140mm-nek megfelelő látószöggel. Fényereje F2,8-4,1, ami a hasonló kategóriájú gépekkel összehasonlítva picivel átlag fölöttinek mondható. A zoomot 9 lépésben állíthatjuk. Ez jó beállíthatóságot biztosít, de nagylátószögnél kicsit zavaró, hogy a zoom a léptetés után kissé „hintázik”, előresiet, majd visszaáll. Ez a jelenség a teletartomány felé haladva megszűnik. Az optikai zoom mellé a bátrabbak 4x digitális zoomot is használhatnak.

Makró téren sokat fejlődött az A-sorozat. Az élességállítás közelpontja 1 cm, ami kiváló nagyítást biztosít a maga 2,1*1,6 centiméterével. Az egyedüli hátulütője a dolognak pont a nagy közelség, hiszen 1 cm távolságban a gép és az optika annyira árnyékolja a témát, hogy ember legyen a talpán, aki megfelelően bevilágítja azt. A beépített vaku ugyanis erre nem lesz képes, sőt ilyen esetben csak ront a helyzeten.

A vaku hatótávolsága a gyár adatai alapján 0,45-4,2m nagylátószögnél és 3 méter tele állásban. Egy átlagos szobában, vagy közelebbi portrénál valóban jól elboldogulunk vele. Használhatjuk automata, derítő, kikapcsolt és vörösszem csökkentő állásban, de a menüből választhatunk 1. vagy 2. redőnyre szinkronizált, vagy hosszú szinkron villanást is. Ezen felül a vaku fényereje 3 fokozatban állítható.

Kézi beállítási lehetőségek

Ezekből most sincs hiány. Minden fontosabb expozíciós érték manuálisan is megadható. A blendét akár rekesz előválasztás, akár teljes manuális módban állíthatjuk. Nagylátószögnél ez az érték F2,8 és F8, tele állásban F4,1 és F8 közötti lehet, 1/3 lépésközökkel. A záridővel ugyanez a helyzet. Hasonló lépésekkel állítható 1/2500 és 15 másodperc között.

A fénymérés opciói között a megszokott kiértékelő, középre súlyozott, szpot beállítást találjuk, a fókuszmódok közül pedig az intelligens (AiAF), a középső élességállítási mező, valamint a Flexizone választható. Utóbbi esetben azt is megszabhatjuk, hogy a Szpot fénymérés maradjon-e a középpont, vagy igazodjon a választott mérőmezőhöz. Az autofókuszt néhány méterig hatásos piros segédfénylámpa is támogatja. Az automata élességállítás mellett természetesen kézi fókuszra is van lehetőség. Több mint 70 lépésben állíthatjuk az élességet, ami egészen finom hangolását teszi lehetővé a fókusznak, különösen a makro tartományban. A kijelző tetején kapunk erről egy mérsékelten információgazdag távolságskálát, a közepén pedig egy 2x képnagyítást, de sajnos a nagyítás részlettelensége és az LCD felbontása nem igazán könnyítik meg a pontos éllességállítást.



A fehéregyensúly beállításai: auto, napfény, felhős, izzó, fluoreszcens, fluoreszcens H, de gondoltak a búvárkodás szereleseire is egy vízalatti móddal. Nem maradhatott ki persze a manuális fehéregyensúly szabályozás sem. Ennél a képmező jelzett középpontját kell egy szürke felület fölé vinnünk és megnyomni a Menü gombot. Halkan jegyzem meg, sokkal könnyebb és gyorsabb megoldás, mint a Canon jó pár DSLR fényképezőgépe esetében alkalmazott módszer.

A gép automatikáját a témamódok segítségével vehetjük rá az egyes szituációknak megfelelő működésre. A főbb témaprogramokat a gép tetején lévő vezérlőtárcsával választhatjuk ki. Ezek a portré, tájkép, éjszakai és panoráma fotózásnál jelentenek segítséget. Az SCN (Scene) programon belül további témamódok választhatók, tűzijáték, vízalatti, éjszakai,mozgó gyerekek, beltéri, lombozat, hó és vízpart megörökítéséhez.

Érdekes lehetőségeket rejt képeffektek funkció. Használata inkább azoknak javasolt, akik nem szeretnek a képek utólagos, számítógépes szerkesztésével időt tölteni, és ezt inkább a fényképezőgép könnyen beállítható szoftverére bízzák. A szokásos fekete-fehér, és szépia színmód mellett választható élénk és semleges, valamint lágy rajzú mód is. Akinek pedig a színmódok beállítása nem nyújt elég kreatív játszóteret, nyugodtan próbálkozzon az egyedi színbeállítások lehetőségével, amelyet következő fejezetünkben részletezünk.

Extra funkciók



Szóval az egyedi színbeállítások. Kapunk néhány előre programozott beállítást, mint diapozitív, világosabb bőrszín, sötétebb bőrszín, élénk kék, élénk zöld és élénk vörös. Itt az egyes beállítások nevei mindent elmondanak a várható hatásról. Sokkal érdekesebb a Szín Kiválasztás módban való játék. Ha a képmező közepén elhelyezett jelölőnégyzetet bármely tárgy jellemző színe fölé visszük, csak az a szín marad aktív a képen, a többi terület fekete-fehér lesz. A Színcsere opcióval ugyanígy ráállhatunk egy színre, majd felcserélhetjük azt egy másikkal. A Saját Színek beállításnál egyedileg szabhatók meg a képen jelenlévő főbb színek. Érdekes funkció. Ahogy említettem, egy valamirevaló képszerkesztő szoftverrel mindez megvalósítható, de akinek nincs türelme, vagy tapasztalata a számítógépes utómunkával az egyszerűen érhet el meghökkentő képhatásokat ezen beállítások segítségével.

Az A620 legfontosabb extra funkciójának a magyar nyelvű menüt tartom. Bár már van példa magyar menüs digitális fényképezőgépekre más gyártók esetében is, de mindig öröm annak a tudata, hogy kicsit a hazai vevőkre is gondol egy cég.

Az extrák közé tenném a bekapcsolható komponálási segédrácsot is, bár lassan – autós nyelven – alapfelszereltségnek számít már. Ahogy a hisztogram funkció is, amely természetesen az A620 esetében is előhívható. Sajna az igazán extra élő hisztogram bekapcsolása még nem lehetséges, de reméljük, hogy a következő modellekből ez sem marad ki.

Képminőség



Ha valaki pisztollyal fenyegetne rövid válaszra ezzel a kérdéssel kapcsolatban, akkor annyit mondanék: ez bizony jó. Élénk színek és kategóriájához mérten kiváló részletesség jellemzi az A620 képi világát. Annyi megjegyzendő, hogy az általunk tesztelt példánynál nagylátószög esetében kaptuk a legrészlettelibb képet, a zoomállás növelésével a kép láthatóan lágyult. Az optika viszont elhanyagolható mértékben hajlamos csak színhibára és vignettálásra.

Ahogy korábban említettem a kis érzékelőméret nagy felbontással karöltve képminőségbeli korlátokkal jár. Ez elsősorban a zajszint emelkedésében nyilvánul meg. Az A620 elég jól kezeli ezt a problémát, zajszűrése hatásos. Az erősebb zajszűrés következtében azonban a kontrasztszegényebb és sötétebb részeken láthatóan erősebben mossa a részleteket.

Sorozat, videó


AVI videó
640×480; 0:10 mp; 18,1 MByte

Az A620 inkább a középmezőnyt erősíti a sorozat sebesség tekintetében. Méréseink szerint ez a sebesség 1,8 kép/másodperc. Ami mégis a mezőny fölé emeli ezen a téren az, hogy bármennyi képet készíthetünk sorozatban. Illetve képeink számának csupán kártyánk tárolókapacitása szabhat gátat. Mindezek mellett igen gyorsan képes elmenteni a készített képeket. Egy 10 fotóból álló, maximális felbontású sorozathoz nem volt szüksége 3 másodpercre. Ez igen figyelemreméltó teljesítmény.

Videófelvétel esetén a választható alapfelbontások, 640×480 és 320×240. Mindkét esetben 30, vagy 15 fps sebességgel rögzíthető a mozgókép. A videó rész érdekességét a témamódok adják: helytakarékos (160×120 pixel, 15 fps), nagy sebességű (320×240 pixel, 60 fps) és normál mód áll rendelkezésünkre. Utóbbi esetben választhatjuk a fenti alapbeállításokat.

Videónkhoz használhatunk színeffekteket is (szépia, fekete-fehér), de rendelkezésünkre áll a fentebb taglalt Egyedi színbeállítások mód is, így kedvünkre kreatívkodhatunk általa. Hab a tortán a fehéregyensúly beállítások és az önkioldó (2, vagy 10 mp) lehetősége.

Mozgókép felvétel esetén a gép fénymérése és autofókusza működik és használhatunk zoomot is, de esetünkben ez csupán digitális.

Sebesség


Sebesség tekintetében nincs szégyenkeznivalója a fényképezőgépnek. A Canon újabb fejlesztésű tükörreflexes gépeiből örökölt DiGIC II. processzor teszi a dolgát. A gép bekapcsolása után 1,3-1,5 másodperc múlva már üzemkész és a kikapcsolás sem vesz igénybe ennél több időt. Az elkészült képeket gyorsan kártyára menti, a képek megjelenítése, lapozása, nagyítása pedig nagyon gyors. Egyedül a hosszabb expozícióknál kell több időt várnunk a mentésre, mivel 1 másodperces záridő fölött bekapcsol a hotpixelek szűrése, ami a beállított záridővel azonos ideig tart.

Az élességállításra nagylátószögnél csupán 0,2-0,3 másodpercet kell várnunk, tele állásban ez az érték jóval lassabb, 0,5-0,7 másodperc, ami gyenge megvilágítás esetén még tovább lassulhat.

Akku, memória



Mint közvetlen elődei, ez a fényképezőgép is SD, vagy MMC típusú kártyákon tárolja a kép és videó adatokat. Megvásárlásával egy 32 MB-os kártyával leszünk gazdagabbak, ami a gép 7 megapixeles felbontását tekintve, hamar nagyobb testvér után kiált. Egy minimum 512 MB, de inkább 1 GB kapacitású kártya beszerzése igen ajánlott.

A gép áramforrása 4 db NiMH akku, vagy elem, AA méretben. Költséghatékonyságát tekintve inkább az előbbi, tehát 2 pár erősebb, tölthető akkumulátor beszerzése javallott. Tesztünk alatt 2100 mAh-os akkumulátorokat használtunk, melyek kb. 4 óra igen aktív használat után adták fel a harcot. Ez természetesen bekapcsolt állapotban mért időmennyiséget, és ez alatt szinte állandó LCD használatot jelent.

Összegzés


Az igen bőséges szolgáltatáskészlet, jó képminőséggel és kényelmes használattal párosul a Canon Powershot A620-ban, így e gépnek akár egy haladóbb fotós táskájában is helye lehet, ha épp a kompaktok kényelmére vágyik. Ezen túlmenően azonban bárkinek megbízható társa lehet, aki nagy felbontást és a jó videófelvételi képességet is szeretne. A PowerShot A620 a kísérletező, kreatív amatőrök fényképezőgépe. Ára most bruttó 90 000-Ft.

A fényképezőgépeket a Canon Hungáriától kaptuk kölcsön kipróbálás idejére.

Ha bemutatónk segített a gép kiválasztásában, a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a melléklet működését. Köszönjük!