Röviden: Canon Selphy CP400 teszt

0

A Selphy CP400 kategóriájú nyomtatókkal a gyártók célja az, hogy olyanok számára is elérhetővé tegyék az otthoni fotónyomtatást, akik otthon nem rendelkeznek számítógéppel, vagy éppen nem családjuk számítástechnikailag legképzettebb tagjai. A kompakt, automata digitális fényképezőgépek a gondtalan fotózást mindenki számára elérhető közelségbe hozták (ma már 30-40 ezer forintért is lehet korrekt tudású és minőségű márkás fényképezőgépet kapni), de a fényképezőgép tulajdonosok többsége szerint a képek archiválása, javítása vagy nyomtatása még mindig egy kicsit misztikus feladat. Ez utóbbi feladat azonban egyre inkább megoldható számítógép, illetve számítástechnikai vagy fotólaboránsi ismeretek nélkül is.

A festék szublimációs nyomtatás elvén működő Selpy nyomtatók egy nagy múlttal rendelkező nyomtatócsalád legújabb tagjai. Az első ilyen kártyanyomtatót még 2002 elején mutatták be, de azóta a mostani már a negyedik modellválltás. Az új készülékeket a Photokinán mutatta be a Canon: az egyik az általunk kipróbált CP400, a másik a valamivel gyorsabb és egy picivel kisebb CP500. A Kölnben bemutatott harmadik Selphy nyomtató a másik kettőnél jóval többre képes, azonban nem festék szublimációs, hanem tintasugaras technológiával működik.

A CP400 méretében kb. azonos két egymásra tett videokazetta méretével. Maga a nyomtató alig foglal el nagyobb helyet az asztalon, mint amekkora az általa nyomtatott kép. Persze az előlapon csatlakoztatható papírtálca, illetve a speciális működés miatt használatához valamivel nagyobb helyre van szükség.



Papírméretek

Bár a papírtálca kialakítása ötletes, még tudnánk tippeket adni a fejlesztőknek, hogy miként lehetne az egészet még praktikusabban kialakítani. A zárt papíradagoló tálca fedele kihajtva a kész papírképek gyűjtésére szolgál, becsukott állapotban pedig védi a kazetta tartalmát. A nyomtató többféle papírméret kezelésére képes:

  • levelezőlap méret (148×100 mm)
  • panoráma méret (200×100 mm)
  • L méret (119×89 mm)
  • bankkártya méret (86×54 mm)
  • bankkártya méretű matrica (86×54 mm)
  • Mini matrica (8 db 22×17,3 mm-es matrica egy lapon)

A legnépszerűbbnek tekinthető levelezőlap méretű képek hátlapja előnyomott, így tényleg könnyedén használhatók akár képeslapként is. Ahhoz, hogy a levelezőlap méretű képeket keret nélkül tudja nyomtatni, a papír két végén egy-egy másfél cm széles, perforált, így könnyen leválasztható csík található. A perforáció mintaszerű, hiszen két laza hajlítás után egyszerűen letörik.

A nyomtatóban a papír útja gyakorlatilag egyenes. Ezt ilyen kis méretben csak úgy tudták elérni a mérnökök, hogy a nyomtatás során a papír a nyomtató hátlapján is kibújik. Ezért érdemes a nyomtató mögött egy kb. 10 cm-es sávot szabadon hagyni.

Technológia

A festék szublimációs eljárás lényege, hogy a speciális felületű fotópapírra egy a papírral azonos szélességű, átlátszó műanyag festékszalagról rétegenként kerül át a festék. A festék „vándorlását” az egyes képpontokban való fűtéssel oldják meg. A technológia előnye a részletgazdagság és a fokozatmentes tónusok kialakításának lehetősége.


A színeket a nyomtató három szín egymásra nyomtatásával éri el. Mivel minden ponton színenként 256 árnyalat előállítására van lehetőség, a nyomtatható színárnyalatok száma 16,7 millió. Ez azonos a digitális fényképezőgépek által előállított képek színmélységével.

A fokozatmentes tónusok és a részletgazdagság másik alappillére a felbontás. A festék szublimációs nyomtatók jelentős többsége 300 dpi felbontású, ami annyit tesz, hogy inchenként 300 egyedi képpontot képesek egymás mellé nyomtatni. Mivel egy-egy képpontban a 16,7 millió színárnyalat bármelyikének az előállítására lehetőség van, így a pontok szorosan egymás mellé kerülhetnek. (Nem úgy, mint a tintasugaras nyomtatóknál, ahol a nagyon apró pontok egymás melletti, illetve egymást átfedő halmaza alkotja a szem számára a színeket. A szem számára jól összemosódó képhez azonban nagyságrendekkel nagyobb felbontásra van szükség.) Mivel a pontok egymás mellé kerülhetnek, formájuk sem kör, hanem négyzet alakú, így tényleg úgy illeszkednek egymás mellé, mint az építőkockák. A rengeteg színárnyalat és az egymás mellé illeszkedő képpontok így fokozatmentes átmenetek és hibátlan homogén felületek előállítására biztosít lehetőséget. (Ilyen pont és színképzéssel működnek egyébként a digitális minilaborok is, ezért elég azoknál is a 300 dpi-s felbontás.)

A festékszalagos megoldás sajátossága, hogy minden festékkazetta egy megadott számú kép készítésére elegendő függetlenül attól, hogy a képek milyen fedettségűek voltak. A magyarázat, hogy a festék a szalagon sávosan helyezkedik el. Nyomtatáskor a szalag együtt fut a papírral a nyomtatófej alatt és ahol szükség van az adott színre, ott a fej a megfelelő mennyiségű festéket a papírra veti. Így a művelet végén az adott sáv egy részén lesz festék, más részén pedig nem. Így könnyen elképzelhető, hogy az a szalag maximum a kinyomtatott kép inverzének nyomtatására lenne felhasználható, semmi másra. Ez az egyik oldalon kényelem, hiszen a tálcában lévő lapok számából pontosan lehet tudni, hogy még hány kép nyomtatására van elég tintánk, de a másik oldalon hihetetlen nagy pazarlás és környezetszennyezés is.



A tintaszalag cseréje és a papír betétele gyerekjáték, tényleg nem kell hozzá technikai érzék. A tintaszalagot rejtő hengerek egy tokban találhatók és oldalról egyben csúsztathatók a nyomtatóba.

Működés közben


A nyomtatón nincs kapcsoló, gomb vagy kijelző, így amint bedugjuk a konnektorba, azonnal működőképes. Nyomtatni kétféleképpen lehet vele: közvetlenül a fényképezőgépről vagy számítógépről. A két USB csatlakozás a nyomtató bal oldalán egy gumilap alatt található. A specifikációk szerint közvetlen nyomtatás esetén kb. 81 mp. alatt készül el egy kép. Sanyo márkájú, a PictBridge szabványt egyébként mintaszerűen támogató fényképezőgépünkről azonban egy kép nyomtatása kb. 2 percig tartott. Ez még mindig nem vészes, hiszen így egy óra alatt 30 kép is kinyomtatható.

Képminőség

Ahogy azt már az előző generációs CP nyomtatóknál megszoktuk, a képek minőségére senkinek nem lehet panasza. Ami nagyon pozitív, hogy a mai festékszublimációs nyomtatóknál már nem látni olyan rétegződéseket a papíron (ott fordult elő, ahol több szín egymásra nyomásával alakult ki egy-egy sötétebb szín), mint ami korábban jellemző volt erre a technológiára. A nyomatokról nem lehet megmondani, hogy nem fotólaborban készültek.

A képek a Canon állítása szerint idővel a hagyományos fotókhoz hasonlóan viselkednek, így akár 100 évig is élvezhetjük színeiket. Persze ez csak a szobahőmérsékleten, fotóalbumban (tehát fénytől elzárt helyen) lévő fotókra érvényes. A képek felülete ugyan vízzáró réteggel rendelkezik, de mivel a hordozóanyag papír, a széleken a vizet felszívja, és a papír felpúposodik. De a kép természetesen ilyenkor sem mosódik el. A papír kiszáradása után a kép az eredetihez közel azonos állapotban élvezhető tovább.

Árak és költségek

Úgy tűnik, hogy a fényképezőgépeknél tapasztalt óriási áresés a fotónyomtatókat is utolérte. A Selphy CP400 listaára bruttó 24.900 Ft, de már 19.990 Ft-ért is megtalálható egyes áruházak polcain. Még a listaárát is nagyon megéri, akciósan pedig kimondottan jó vétel. (Ezeket a nyomtatókat nemrég még 100.000 Ft környékén árulták.) Az egy képre eső anyagköltség is jelentősen csökkent, így a 3×36 lapos csomagot alapul véve egy kép ára pontosan 100 Ft. Ez ugyan magasabb, mint a fotólaborok többségében kifüggesztett árak, de a nyomtatás kényelmét számításba véve már elfogadható.