Röviden: ImpressCam Q-63 teszt

0

Talán nem fogalmaztuk meg ennyire egyértelműen – és filozófikusan -, de az ImpressCam Q-63 a fent leírt reakciót váltotta ki a szerkesztőség tagjaiból. Azonnal elkezdtük a gépet a “nagy” gyártók modelljeihez hasonlítani. Legtöbbünknek a Casio Z/S illetve a Pentax S sorozat jutott eszünkbe, bár megegyeztünk abban is, hogy az ikonok a Sony gépeiből ismertek. Nem beszélve a vezérlőtárcsáról és a gép elején lévő markolat imitációról, amik már-már a megszólalásig hasonlítanak a Sony DSC-W1-ére. A látványos díszbetét pedig köztudottan a japán óriás gépeinek jellegzetessége. Meg a kis kompakt Nikonoké, persze.



Néhány napnak el kellett telnie, mire rájöttem, csak az előítéletességünk miatt hasonlítgattuk a Q-63-at mindenféle más gépekhez. Nehezen fogadtuk ugyanis el, hogy az ImpressCam-nek fejlesztő távol-keleti cég képes lehet önálló, egyedi terméket fejleszteni. Vagy legalábbis olyat, ami ennek a látszatát nyújtja. A Q-63 nem egy egyszerű klón, még annak ellenére sem, hogy sok hasonlóságot vélünk felfedezni más gépekkel.





A bekapcsoló gomb lenyomása után hamar életre kel a gép, de még mielőtt rátérnénk a fotózásra, vessünk még egy pillantást a külsőre. Elsősorban az anyag érdemel említést, ugyanis a borítás elöl-hátul fém. Ennek megfelelően ezekkel a felületekkel nincs is baj, véletlenül sincs nyekergés, recsegés-ropogás. A műanyagok viszont lehetnének jobbak, a gombok – főleg a zoomvezérlő – nem különösebben kellemes tapintásúak, a szintén plasztik akku-SD fedél pedig túl könnyen jár, nem egyszer sikerült véletlenül kinyitnom. Pozitívum viszont, hogy a fedél alatt az akksit és a kártyát egy kis fül rögzíti, megvédve azokat a kicsúszástól. Az akksi egyébként remek, egyrészt mert lítium-ion, másrészt mert 950 mAh-es (3,7V), ami a gép méretéhez és árához képest derekas teljesítményűnek mondható. Az akkufedéltől alig egy centiméterre van az állványmenet, pontosan az optika alatt és persze fémből, így aztán már igazán sajnálhatjuk, hogy nincs a gépen panoráma mód…


Manuális expozíció, blende- és záridő előválasztás viszont van. A 8 mp-es leghosszabb záridő kellemes éjszakai felvételeket tesz lehetővé. A legszűkebb blende F11, ez ebben a kategóriában jónak számít. A blendét és a záridőt a gép oldalán, a zoomvezérlő mellett található tárcsával fél fényérték lépésekben állíthatjuk be. Ez a megoldás nekem különösen tetszett, mert így egyszer sem állítottam el az expozíciós értékekeket. Ellentétben azokkal a gépekkel, amelyeknél a navigálóbillentyűkre osztották e feladatokat. Szintén a kis tárcsával állítható be P módban az expozíció korrekció. Ez utóbbi funkciót a “balra nyíl” kapcsolja be, ugyanaz a billentyű, amely az ellenfény funkciót is aktiválja. Ez +1,3 expozíció korrekciót jelent, és nagy segítséget nyújt azoknak, akik nem akarnak/tudnak az expó korrekcióval bíbelődni – és végeredményben a havas/tengerpart témamódot is pótolja. Mert témamódból nincs valami sok: csak portré, sport és éjszakai. A helyes expozíció megtalálását a 2/3 fényértékes expozíció sorozat is segíti.

A 3x-os zoomos (f=7,2-21,6 mm) optika a kategóriában megszokott minőségű, ennek megfelelően képe is átlagos. A kompakt gépekre jellemző hordótorzítást említeném elsősorban, már csak azért is, mert a többi torzítás elenyésző mértékű. A zoom 11 pozícióba állítható; makrózáskor a legkisebb tárgytáv kilenc cm. A zoom használható makró módban, de a legnagyobb befogás nagylátószögben érhető el. A nagylátószög ez esetben is egy hagyományos kisfilmes objektív 35 mm-es fókusztávjának felel meg. Tele állásban a legkisebb tárgytávolság kb. 30 cm, így a képen látható tárgyszélesség ilyenkor 10 cm, alig több, mint a 9 cm-es tártytávolságnál. A fókusz – nem meglepő módon – nem állítható kézzel, ellenben 1 illetve 3 méteres tárgytávolságra és végtelenre igen.

A Q-63 neve beszédes – a második szám a zoomra, az első a felbontásra utal. Igen a legnagyobb felbontás 6 Mpixel; nem, nem interpolálva. A CCD összesen 6,3 millió fotódiódát tartalmaz, ebből 6 millió a hasznos. Ez azt jelenti, hogy akár 2816×2112 képpontból álló felvételek is készülhetnek a géppel. A CCD a kompakt gépeknél bevett 1/1,8″ méretű, emiatt kissé zajosak a Q-63 képei, főleg a legmagasabb ISO 200-as érték esetén. A 6 Mpixel persze nemcsak negatívan befolyásolja a képminőséget: a felbontás remek, és mégcsak nem is különösebben lágyak a képek. A JPEG tömörítés mértéke 3 lépésben állítható, és van tömörítetlen formátum is (TIFF)!

A Q-63 felvétel menüje nem rejt különlegességeket. Az egyszerű, animációktól és más flikk-flakkoktól mentes áttetsző háttérű menü első oldalán a képméret és -minőség mellett a képkeménység, a kontraszt és a színtelítettség állítható. A második oldalon a fehéregyensúlyt találni, amely az előre programozott napos, felhős, ízzó és (kétféle) fénycső érték mellett akár kézzel is beszabályozható. A fénymérés többszegmensű vagy szpot lehet. A harmadik oldalon találni a sorozatfelvétel módot, amivel 2 kép/mp sebességgel maximum 5 kép készíthető, ez rosszabb az átlagnál, de nem rosszabb a többi kompakt 6 Mpixeles gép teljesítményénél.

Hasznos extra szolgáltatás az időzített sorozat, amely 1, 3, 10 vagy 60 perc különbséggel 1-99 fotó készítését teszi lehetővé. Az önkioldó különlegessége továbbá a 10+2 mp-es sorozatfelvétel, azaz a 10 mp letelte után készít a gép egy képet, majd két mp-cel később még egyet. Azaz a 10+2 mp nem más, mint annak a Murphy-törvénynek már-már Bond ügynököt idézően elegáns és frappáns kijátszása, mely szerint mindig a legfontosabb családi képek sikerülnek a legrosszabbul.

A lejátszás menüben a szokásos opciók – nagyítás, képelforgatás, védelem, diavetítés, kép adatai, hisztogram – kaptak helyet. Bár a képkivágás és lekonvertálás kimaradt, nem kár értük. A leginkább említésre méltó dolog az, hogy szemben az általánosan bevett gyakorlattal, miszerint a bal/jobb nyílbillentyű az előző/következő képre léptet, a Q-63-on a fel/le billentyű vált a képek közt, míg a két másik iránygomb 90o-kal balra/jobbra forgatja a képet. A képek váltására szerencsére az oldalsó tárcsa is használható.

A Q-63 vakuja nem kis meglepetésre meglepően jól teljesített a vörösszem teszten. A vaku optikától mért – minimális – távolsága miatt ugyanis arra számítottam, hogy a portréalanynak kellemesen pirosas lesz majd a pupillája. De nem így történt. Hogy miért, nem tudom, bár valószínűleg az erős elővillantás állhat a dolog hátterében. Egyébként a vörösszem-effektus csökkentéses automatán kívül mindössze egyszerű derítés vakumód áll rendelkezésre.


A Q-63 LCD-je igen részletgazdag, lévén az 1,8″ átmérőjű kijelzőt 130.000 képpont alkotja. A színei jók, a képfrissítés átlagos, a háttérvilágítás viszont megfelelő erősségű és a kijelző fényessége állítható. Az LCD-n többek közt a képminőség, a képméret, a használt mód, élő hisztogram és az expozíciós adatok is láthatók. Ez utóbbihoz tartozik, hogy az 1/10 mp-nél hosszabb záridők tizedestört alakban jelennek meg. Az átnézeti kereső rettentő apró, ennek ellenére kapott egy dioptria korrigáló tárcsát is.

A Q-63 sok más nagyfelbontású társához hasonlóan nem teljesít túl fényesen a videófelvétel terén. Egy méret áll csak rendelkezésre, a 320×240, kétféle minőségben. A felvétel kontrasztossága és színtelítettsége állítható, továbbá van digitális zoom, hangrögzítés és fénymérés videófelvétel közben – és ez minden.

Belső memóriája nincs a gépnek de egy 32 MB-os kártyát mellékel hozzá a gyártó. A 6 Mpixelhez viszont legalább 256 MB-os memória dukál, ezt érdemes minél előbb beszerezni.



A dobozban a fényképezőgépen, a szoftver CD-n és a használati utasításon kívül az alábbiak találhatók:

  • csuklószíj
  • övre fűzhető bőrtok
  • USB és A/V kábelek
  • li-ion akkumulátor
  • hálózati adapter
  • részletes magyar nyelvű használati útmutató

Az ImpressCam Q-63 egy érett, átgondolt konstrukció. Kiváló felbontása mellett korrekt optikával rendelkezik, így képminősége a mindennapos igényeket kielégíti. Kezelése egyszerű, kezelőfelülete, menüi átlátható, funkcióival az alkalmi fotósok igényeit maradéktalanul kielégíti. Manuális beállításai, masszív fém tokozása és kis mérete ellenére bruttó 71.990 Ft-os ára alig magasabb a belépőszintű gépek áránál.

A tesztgépet az ImpressCam bocsátotta rendelkezésünkre.