Röviden: Kodak EasyShare DX7590 teszt

0
308

Külső, kezelés



Az 5 megapixeles, 2004 augusztusában bejelentett DX7590 külseje jórészt megegyezik 4 megapixeles elődje, a nála egy évvel idősebb DX6490-ével. A tükörreflexesekre hajazó markolatos megoldás a sötét színű burkolattal elegáns külsőt kölcsönöz a gépnek. A borítást alkotó műanyag kifejezetten kellemes fogású, bár a markolati résznél kissé keskenyre sikerült az ujjaknak kialakított hely. A kezelőszervek megfelelő helyen vannak, akár egy kézzel is könnyen készíthetünk képeket. A nagy zoomátfogás és a képstabilizátor hiánya miatt természetesen a kétkezes fényképezés ajánlott, a gép optimális súlya pedig ezt is lehetővé, sőt, kényelmessé teszi.



A hátoldali kijelző mellett, a programválasztó tárcsa közepén kapott helyet a legfőbb kezelőszerv, a kis joystick, ami visszajátszás és felvétel módban is megkönnyíti a dolgunkat. Segítségével egyszerűbb a menükben, valamint az elkészült képek között navigálni, és pontosan annyira jár könnyen, mint amennyire elvárja tőle az ember. Ez egyébként a DX7590 összes gombjára igaz, ráadásul villámgyorsan ki lehet rajtuk igazodni, a gép kezelése így hatékonyra, és kifejezetten kényelmesre sikerült. Furcsa viszont, hogy nem lehet egyből visszajátszás módban bekapcsolni a gépet – így ha képeket szeretnénk visszanézni, először engednünk kell, hogy kitolja az objektívet, és csak ezután válthatunk lejátszára. Ezt szerencsére felhelyezett védősapkával is meg tudjuk tenni, így legalább az objektív felesleges koszolódása miatt nem kell aggódni.

Az állványmenet az optika tengelyétől jobbra, kb. 2,5 centire található – nem a súlypontnál, mert kisebb állványon a gép érezhetően balra húz. Pozitívum viszont hogy ilyenkor is cserélhető az akku és a memóriakártya. A menü színes és jól felépített, a kijelzőre egyszerre öt menüpont fért ki. Itt érdemes megemlíteni, hogy kiknek is szánta a Kodak a gépet: bár a DX7590 árában és képességeiben tökéletesen megfelel belépőszintre is, az amatőröknek azért kell egy-két hét amíg eligazodnak a beépített funkciók tengerében. Azokból ugyanis van bőven, velük a későbbiekben részletesebben foglalkozunk.



Optika

A DX7590 Schneider-Kreuznach Variogon objektívje 35mm-es filmes rendszerbe átszámolva 38-380mm, azaz 10x zoomátfogású. Fényképezés közben a zoommotor hangja átlagosnak mondható, gyorsasága megfelelő, és ami a legfontosabb, nem ugrál, hanem finoman, kis lépésekben csúszik át széles látószögből tele állásba, és vissza. Az optika bekapcsolt állapotban körülbelül 20 mm-re lóg ki a gép testéből, fényereje nagylátószög esetén F2,8, míg tele állásban F3,7. Alacsony ISO értékeknél gyönyörű, telt színeket ad vissza a gép, az 5 megapixeles (2576×1932) képek pedig elegendő minőségűek akár A4-nél nagyobb nyomatok készítéséhez is. A kromatikus aberráció, bár F2,8-nál sok esetben jelentkezett, nem zavaró, a gép árát figyelembe véve pedig kifejezetten alacsony szintű. A fókuszsebesség megfelelő, és a segédfény hiánya ellenére alacsony fényviszonyok mellett is hatékony.

A makró mód hagyományosan nem az ultrazoom gépek terepe: a DX7590 kb. 12 centis minimális tárgytávolságnál tud közeli képeket készíteni, ilyenkor a befogott kép szélessége kb. 60mm, ezzel az értékkel átlagosnak mondható kategóriájában. A gép bekapcsolási sebessége kb. 3,5 másodperc, ami pont ideális – pláne, hogy ennyi idő alatt az objektívet is ki kell tolnia. A választható zársebesség 16 és 1/1700 másodperc között lehet.



Bár komolyabb használat esetén valószínűleg nem lesz szükség a beépített 3x digitális zoomra, mégis érdemes róla szólni egy-két szót. A DX7590 esetében ugyanis a digitális zoom esetében megszokott zajos, szögletes képek helyett maximum zoomnál is kivehető képeket kapunk. Na persze nem kell gyönyörű formákra gondolni, de ha az ember el szeretne kapni mondjuk egy nagyon távoli autót, akkor ezt anélkül megteheti, hogy az elkészült kép élvezhetetlen lenne, ráadásul még a rendszám is olvasható lesz. Mindezt persze állványról vagy a gépet letámasztva, hiszen a képstabilizátor hiánya miatt ilyen mértékű zoomnál könnyen bemozdulhat a kép.

Vaku

A felugró vakut a gép is szereti – ajánlja is felpattintását belterekben, kültéren egyaránt. Kapcsolatuk annyira szoros, hogy az objektívsapka fennhagyása esetén (amire egyébként a gép nem figyelmeztet) rögtön felvillan a “használjon vakut” felirat. Félretéve az extrém eseteket: a vaku fényereje és lefedése nagyon jó, auto ISO és nagylátószög esetén majdnem 5 méterig hatékony, gondot egyedül a közeli témák okoznak, ahol az objektív egy részt kitakar a vaku elől. A lehetséges vakumódok auto, ki, derítés, valamint vörösszem-effektus csökkentés.



Aki tovább szeretné bővíteni a DX7590-et, az örülni fog a csatlakozók között található vakuszinkron-kimenetnek, amivel külső vaku köthető a gépre. Igaz, ez a vakupapucs hiánya miatt csak külön vakukerettel megoldható, de mindenképpen kiemelendő extra egy ilyen kategóriájú gépben.

LCD, kereső

A hátoldalon található, 2,2″ LCD kellő méretű képet ad, 153 000 pixeles felbontása pedig megfelelő minőséget biztosít. Jó fényviszonyok mellett a kijelző képe folyamatos, bár furcsa volt, hogy az előnézeti kép kissé szemcsésen jelent meg. Utóbbi probléma jelentkezett az esti felvételeknél, ahol a gép kivilágosítja a beérkező képet, ami hasznos, mert látjuk, mit fényképezünk, ugyanakkor az elkészült kép néha köszönőviszonyban sincsen a kijelzőn előtte látottakkal (például az előtte túl világosnak tűnő kép elkészüléskor alulexponált lesz). Ez minden bizonnyal nem kedvez az amatőröknek, de, mint azt már előbb is írtuk, pár hét ismerkedés után már senkinek sem fog gondot okozni.





A DX7590-ben keresőként az ultrazoom gépeknél megszokott EVF elektronikus kereső található – segítségével jobban kiküszöbölhető a beremegés, tehát főleg tele állásban hasznos. A gép keresője a maga 311 ezer pixeles felbontásával és dioptria-állítási lehetőségével megfelelő minőségű, és ha figyelembe vesszük a gép árkategóriáját, a színeire és a részletességére sem lehet panasz.

Beállítások



A Kodak az EasyShare szellemében készítette el a DX7590-et, ami annyit tesz, hogy a képek egy külön “share” gomb megnyomásával kijelölhetők nyomtatásra vagy emailben való elküldésre (a mellékelt szoftver segítségével és számítógépre kötve, természetesen). Ide tartozik még a könnyű, kiismerhető kezelhetőség, valamint az előre betárazott témamódok sokasága. Ezekből pedig van bőven: összesen 22 fajta (auto, program, záridő- és blende-előválasztás, teljesen kézi, egy hely az eltárolt kézi beállításoknak, sport, portré, éjszakai portré, éjszakai tájkép, tájkép, önportré, makró, strand, party, sport, hó, szöveg/dokumentum, tűzijáték, virág, múzeum, gyerekek, ellenfény). Mint látható, a víz alatti fényképezés kivételével a gép lényegében bármilyen helyzetre tartogat előre beállított témamódot, amik közül a legtöbb egyéni szín- és fehéregyensúly-beállításokkal rendelkezik. Kézi módban lehetőség nyílik a vakuteljesítmény és az expozíció-korrekció módosítására (utóbbit +- 2 blendeértékig, 1/3 blendénként). Az ISO érzékenység auto (80-160), 100, 200, 400 és 800 értékekre állítható, legutóbbi csak 1512×1164 pixeles felbontásban. A képzaj egészen ISO 200-ig nem zavaró, felette azonban, főleg ISO 800-nál az agresszív, beépített digitális zajszűrés sem menti meg a képeket attól, hogy feltűnően zajosak legyenek. A fénymérés, ami az esetek legnagyobb részében auto módban is hibátlanul dolgozik, multi, szpot, és középpontosan súlyozott átlag módokba állítható. Bánatunkra nem állítható be kézi fehéregyensúly, az előre megadott auto, természetes fény, izzó fény, fénycső és árnyékos módok azonban így is káprázatos színeket produkálnak, annyira, hogy egy-egy fényképezésnél a hatás kedvéért érdemes kipróbálgatni mindegyiket.



Videó, sorozatfelvétel

Elérkeztünk azokhoz a részekhez, amik nem kifejezetten a DX7590 erősségei. A gép maximum 640×480 felbontású videót képes készíteni, 12 képkocka/mp sebességgel, ilyenkor azonban az EVF-et használva az erősen szaggat – ez nem a kereső felbontásának, hanem a kategóriatársakéhoz képest lacsony képfrissítésének tudható be. Lehetőség nyílik 320×240-es videó készítésére is, ebben az esetben a sebesség 30 kép/mp lehet. Felvétel közben a zoom inaktív, a fénymérés viszont hatékonyan működik.


MOV videó
640×480; 0:11 mp; 3 MByte

A gép leggyengébb pontja minden bizonnyal a sorozatfényképezés. Ilyenkor maximális felbontás mellett 5 képig tartani tudja ugyan a kb. 2 kép/mp sebességet, utána viszont a puffer beteltével lassúvá válik – akár 10-25 másodpercet is várni kell amíg újra fényképezhetünk vele. Ez a jelenség mind a memóriakártya, mind a beépített memória használata esetén jelentkezik. Ezek után még kb. 3-5 másodperc amíg a gép kitörli az adatokat a tárolóból és lehetőség nyílik egy újabb sorozat készítésére, összesen tehát akár fél percig is állhatunk két sorozat között.

Extrák

Már szinte elvárás a digitális kompaktoktól, hogy sokféle extrával rendelkezzenek, a DX7590 ilyen tekintetben nem tesz csodát, de nem is marad el kollégáitól. Felvételnél a fekete-fehér, szépia, szín-telített és semleges színmódok közül választhatunk, a visszajátszást pedig a diavetítő mód teheti stílusossá. Az EasyShare gomb és a mellékelt szoftver segítségével egyszerűbbé válik a nyomtatás és a képek megosztása.

Akku, memóriakártya

A Li-ion akkumulátor sokáig bírja, negatívumként az említhető, hogy lemerülés esetén a gép elég későn szól (viszont visszahúzza az optikát és utána nem is engedi kitolni). A DX7590 32 MB beépített memóriája körülbelül 8 darab maximális felbontású kép tárolására elég, kapacitását SecureDigital vagy MultiMediaCard memóriakártyával lehet bővíteni.





A doboz tartalma:

  • nyakszíj
  • illesztőelem az opcionális Kodak EasyShare Dock 6000 dokkolóegységhez
  • akku gyorstöltő (közép-európai és brit szabvány hálózati csatlakozófejjel)
  • Kodak EasyShare Li-ion akkumulátor
  • objektívsapka szíjjal
  • A/V és USB kábel
  • használati utasítás és szoftver CD
  • Összegzés


    Ha egy szóval kéne jellemezni a gépet, talán a “megfelelő” lenne az. A DX7590, bár sorozatfényképezésre nem a legalkalmasabb, pontosan azt nyújtja, amit ígér – színei szépek, a nagy zoomátfogás, a sok-sok beépített funkció, a jó minőségű objektív mellett pedig könnyen és kényelmesen kezelhető. Ideális belépőszintű gép egy hasonló árú ultrakompakt helyett, hiszen ugyanúgy lehet vele amatőrként is kattintgatni, de azok is megszerethetik, akik széleskörű kézi beállítási lehetőségekre vágynak.

    A Kodak DX7590 ára jelenleg bruttó 70 000 forint.

    A tesztgépet a MegaPixeltől kaptuk kölcsön, köszönjük!

    Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a melléklet működését. Köszönjük!