A szokásos ISO tesztképeink mellett azok 300 dpi-s 10×13 cm-es papírmérethez, vagyis 1228 pixel magasságúra átméretezett változatát is közzé tesszük. Digitális laborban ugyanis ekkora papírmérethez ekkora felbontású képet hoz létre a laborgép.
A lent látható képeken tehát azt ellenőrizhetjük, hogy egy 10×13 cm-es papírkép nagyító alatt hogyan nézne ki.
A valós képminőség teszteléséhez érdemes megnyitni a teljes képet, s egy 10×13 cm-es papírképpel a kezünkben addig távolodni a monitortól, hogy nagyjából hasonló méretet lássunk, mint a kezünkben lévő fotó.
A Nikon Coolpix S9100 normál esetben 50 cm-es közelponttal használható, de a makró módot bekapcsolva 4 cm-re is megközelíthetjük a témánkat.
25 mm-nek megfelelő gyújtótávolság lefedett terület: 60 mm
45 mm-nek megfelelő gyújtótávolság lefedett terület: 92 mm
A Nikon fényképezőgépeknél megszokott módon makrózáskor a kijelzőn megjelenő zoomskálán egy zöld nyíl jelzi az ideális pozíciót. Érdekes helyzet állt elő a Coolpix S9100-nál, hiszen a zöld nyíl által jelzett gyújtótávolság – amely 45 mm-nek megfelelő – nem a legjobb nagyítást eredményezi. Nagylátószögnél jobb nagyításunk lesz. Más gépeknél ez megszokott dolog, de aki ismeri a Nikon kompaktokat, tudja, hogy túlnyomórészt köztes zoomállásban nyújtják a legjobb nagyítást.
A nagylátószögnél elérhető 60 mm lefedettség kissé átlag alatti. 45 mm-es zoomállásnál 90 mm széles témával való tölthetjük ki a teljes képmező, ami nem kifejezetten jó érték. A munkatávolság nagylátószögnél 3 cm, 45 mm-nek megfelelő gyújtótávolságnál 4,5 cm.
Annak tehát, aki szeretne komolyabb makrófelvételeket is készíteni, nem lesz egyszerű dolga a Coolpix S9100-zal. Egyszerűbb, méretesebb témáknál még megfelelő eredményt kapunk majd.
Mekkora ötlet kell ahhoz, hogy egy gyártó merészet gondolva kitalálja, hogy az objektívébe ne csupán a lencsetagokat és az autofókusz lehetőségét építse, hanem magát...
Ne mondassunk í betűs szavakat, használjunk más trükköt! Erről szól(hatna) az alábbi videó. Bizonyára sok fotós szembesül első portréfotózásán, vagy csoportkép készítésén...
A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.
Magyarországon nem csak a fotózásnak, de a fotós szakmai szervezeteinek is van hagyománya. Ezek neveivel leggyakrabban pályázatok vagy kiállítások anyagaiban találkozhatunk, miközben a kisebb klubok mellett jelentős szerepük van a fotós közélet alakításában.
A facebookon csak MarkP-ként magát megnevező angol glamour fotós oktatóvideót készített a nagy érzékenységgel és/vagy zajos képek utólagos élesítésének egy módjáról. A Photoshopban...
