A tavaly EISA díjat nyert SV-AV10 ráncfelvarráson átesett frissítése első pillantásra olyan, mint elődje. Jobban megnézve (és a specifikációt összevetve) észrevehetjük, hogy a hosszúkás, elnyújtott formából egy inkább négyzetes alakú, kisebb és könnyebb masina lett. A főbb specifikációk nem változtak, frissítés valószínűleg a képminőségen és a fogyasztáson mutatkozik meg. A képminőség javulását eredményezheti a fix fókuszú objektív módosítása is, ami a korábbi modell f/3,6-os fényereje helyett most már f/2,35, ami gyengébb fénynél is jobb, élesebb kép készítésének lehetőségét ígéri.
A készülék 62x26x75 mm méretű, és akkumulátorral együtt mindössze 119 gramm. Ezzel kb. egy középkategóriás mobiltelefonra hasonlít. Összecsukott állapotban keveset mutat magából. Mindössze az optika, a vaku és néhány gomb tűnik fel a burkolaton. A vaku fontos eleme a készüléknek, hiszen ez teszi alkalmassá arra, hogy gyenge fény mellett is használható maradjon. Ez az az alkotóelem, amit a fényképezőgéppel ellátott mobiltelefonokból kispórolnak, nagyban rontva használati értéküket. A Panasonic szerencsére nem fukarkodott és beépített egy nem túl nagy, de elégséges villanót. Az optika fix gyújtótávolságú (tehát nincs optikai zoom rajta – kisfilmes gépeknél kb. 37 mm-nek felene meg) és fix fókuszú. Ez utóbbinak köszönhetően a kép az exponáló gomb megnyomásakor azonnal elkészül, nem kell az élességállításra várni. Az optika egyébként rendkívül pici, hasonlít a mobiltelefonokba épített optikák méretéhez. Szintén közös vonás, hogy az üveglapot semmi sem takarja, így az rendszeresen ujjlenyomatos lesz, ami rontja a képminőséget (lágyítja a képet).
A vaku közvetlen az optika mellett van. Ennek legnagyobb hátránya, hogy a fotóalanyok szeme így könnyen piros lehet. Ezt legalább egy vörösszem effektus csökkentő vakuvillanással illene orvosolni, de ezt a gép nem teszi meg. A vaku csak be, ki és automatikus állásban használható. Az automatikus állás nagyon jól használható, derítésre is megfelelően használható. A fényerő úgy tűnik, hogy nem szabályozott, így a közeli képeknél könnyen túlvilágíthatjuk a témát. A fényerő egyébként a vaku kis mérete ellenére nagyon jó, így kisebb terek remekül bevilágíthatók vele.
A gép kezelőszerveihez az LCD monitort is rejtő fedél felnyitásával juthatunk hozzá. A három állású főkapcsoló (ki, visszajátszás, felvétel) ugyan a kütyü oldalán van, de minden mást a felhajtott LCD alatt találunk. Az SV-AV20 kezelése nagyon egyszerű, bár érdekes módon csak angol menüvel rendelkezik. Az LCD 5 cm képátlójú és 200 ezer képpont felhasználásával alkotja meg a képet, így képe rendkívül szép. Sem a képfrissítéssel, sem pedig a színekkel nincs gond. Az LCD elforgatható, vagy ahogy azt több komoly fényképezőgépen is láthattuk, megjelenítő oldallal kifelé a gépre hajtható.
Az optikából érkező fényt egy 1/4″ átlójú, 640×480 pixel felbontású CMOS érzékelő rögzíti. Ennek megfelelően az SV-AV20 VGA felbontású képek készítésére alkalmas. A képminőség 3 fokozatban állítható, ami a JPEG tömörítésre van hatással. Legjobb állásban kb. 100 KB-os, míg a másik kettőben 50 és 25 KB-os képeket ment. A géphez mellékelt 32 MB-os kártyára kb. 230 kép menthető, persze ez a szám nagyon függ a téma részletgazdagságától is.
A képminőségről sajnos nem áll módunkban szuperlatívuszokban beszélni. A kicsi optika miatt enyhén elmosódottak, az apró CMOS lapka pedig nem produkál zajmentes képet.
Fényképfelvétel mód mellett az SV-AV20 képes videofelvételek készítésére is. A felvételek 320×240 pixeles felbontással és 15 kép/mp-es képfrissítéssel készülnek el. Ezek nem tűnnek soknak, de cserébe a felvételek hosszának csak a memóriakártya mérete szab határt. A 320×240 pixeles felbontás mellett Fine, Normal és Economy módban 176×144 pixel felbontású felvételeket rögzít. A legerősebb tömörítés mellett a 32 MB-or kártyára kb. 42 percnyi felvétel fér. Super Fine módban ekkora helyre ugyan csak 4 percnyi rögzíthető, de annak a minősége már egész korrektnek mondható, sokkal inkább elfogatható, mint a fotó mód legkisebb tömörítésű képe.
Hangrögzítésnél a felvétel minősége nem állítható. A géphez mellékelt kártyára több, mint 2 órányi anyagot lehet felvenni. Az így felvett fájlok memóriakártyán egy rejtett mappába kerülnek és a számítógépre másolva nem játszhatók le közvetlenül. Érdekes módon a mellékelt SD Jukebox program sem látta ezeket a fájlokat.
Az SV-AV20 MP3 lejátszó képességeinek kihasználásához először telepíteni kell a mellékelt szoftvereket. A készülék USB csatlakozón keresztül külső meghajtóként jelenik meg a számítógépen. Az SD Jukebox nevű program hivatott néhány egyszerű lépésben a kártyára másolni az MP3 vagy más szabvány formátumú hanganyagokat. A csatlakoztatás érdekessége, hogy nem elég az USB kábelt a megfelelő helyre kötni, de a hálózati adaptert is az SV-AV20-ra kell csatlakoztatni. Akkumulátorról ilyenkor nem használható. A másolás egyszerű, a zene visszajátszása pedig remek.
Az eszköz áramellátásáról egy 3,7V-os, 1000 mAh-s akkumulátor gondoskodik, ami 1200 fénykép, 90 percnyi videó vagy 180 percnyi hangfelvétel készítésére vagy szintén 180 percnyi zene lejátszásra biztosít elegendő energiát.
Aki kivárós típus, tehát évekig halogat egy elektronikai eszköz vásárlást azzal a kifogással, hogy fél év múlva olcsóbban jobbat kap, annak semmiképp nem ajánljuk. Teljesen biztos, hogy egy év múlva nagyobb felbontású, jobb képminőségű többet tudó eszközt fog árulni a Panasonic, mint ahogy teszi azt a digitális képalkotás világának összes szereplője. Akik viszont mindig a legjobbra, legújabbra, legkülönlegesebbre vadásznak, azok biztosan élvezni fogják az SV-AV20 sokoldalúságát. Nem feladata a 2-3 megapixeles digitális fényképezőgépek, vagy a digitális videókamerák leváltása, de olyan mindennapi kiegészítő lehet, amivel minden olyan pillanat elkapható, legyen az hang vagy kép, amiről egyébként csak mesélni tudnánk. Így viszont bárkinek meg is tudjuk mutatni.
A fényképezőgépről készült felvételeket a Canon termékeivel készítettük.