10+1 tipp vízalatti felszerelés kiválasztásához

szerző:
Bobály Mihály
-
0
  1. A képességeid és a pénztárcád szerint

    A fényképezőgép és a tok kiválasztása a vízalatti fotózás talán legnehezebb lépése. Mert olyan sok gép és tok van, melyik legyen ami nekem kell?
    Elcsépelt, mégis igaz, hogy nem a pénztárca az első szempont. Ugyanis hiába tudsz megfinanszírozni egy több milliós gépet, ha nem tudod kihasználni a lehetőségeit. El kell döntened, hogy emlékfotókat, vagy művészi képet szeretnél készíteni. Ha évente 20-30-at merülsz, akkor a válasz egyszerű, egy kompakt digit bőven elég. Ahhoz fel kell nőni, hogy ha valaki olyan szinten beleveti magát a fotózásba, hogy egy dslr-be beruház pár százezer forintot (plusz lencsék!). De a víz alatt ennek többszörösét is rá lehet költeni amíg egy tökéletes rendszer megvan. De továbbra sem egyszerű a döntés, hiszen a kompakt és komoly lencsével és képességekkel rendelkező fényképezőgépek között is nagyon sok választható ketyere van. Itt adhat választ a pénztárca.

  2. Barátok, oktató, internet, szakirodalom
    Kérdezz meg egy fotós barátot. Biztosan segít. Vagy menj el egy tanfolyamra, ahol „ki lehet szipolyozni” az oktatót, segítséget kapni a vásárláshoz. Sokat segíthet az internet is. Magyar vagy külföldi oldalak tömkelege foglalkozik ezzel a témával, a fórumokon szívesen válaszolnak a „láma” kérdéseidre is. Csak ügyesen kell kérdezni!
    Ha már megvan a kiválasztott kombó, érdemes rákeresni, elolvasni mások tapasztalatait.
    Sajnos – míg a vízalatti fotózásról sok – a digitális vízalatti fotózásról kevés az elérhető nyomtatott szakirodalom. Elsődleges forrás mindenképpen az internet lesz.
  3. Géphez tokot, vagy tokhoz gépet
    Ha van már digitális gép a családban, érdemes körülnézni, hogy arra választható-e tok. De nem biztos hogy ez a legjobb megoldás. Nem mindig lehet kikerülni egy új gép megvételét. Mert idefenn hiába csinál „tuti” képeket, odalenn lehetségesen nem megfelelő, vagy nincs rá beszerezhető ház.
  4. Ha árban ugyanaz, válaszd azt, amin van M betű
    Megeshet hogy tetszik majd ez a vízalatti fotózás dolog. Akkor viszont zavaró lesz, hogy egyszer csak a gép korlátokat állít, nem lehet változtatni a blendét, vagy a záridőt, nem lehet kompenzálni az expozíciót, satöbbi. Szóval ha árban nem óriási a különbség, érdemes a komolyabb, manuális (M) beállításokat is ismerő fénydobozt venni. A kisebb tudású soha nem fog megtanulni „idegen nyelveket”, míg a jobb gépet lehet így is, úgy is használni. Ez olyan, mintha az automata váltós autók mindegyikét felszerelnék manuális váltóval is, de visszafelé ez nem lenne igaz. Te melyiket vennéd meg – ugyanazon áron?
  5. Nem csak terméket, szolgáltatást is veszel
    Fontos odafigyelni arra, hogy a vásárolt tokhoz legyen „support” elérhető közelségben (és nyelven). Hiszen a bonyolultabb tokoknál néhány évenként érdemes leszervizeltetni a csak gyár által megbontható részen is az O gyűrűket, nem baj ha egy letört kapcsolót tudsz pótolni, vagy tanácsokat tudsz kérni ha tovább szeretnéd fejleszteni a rendszert. Ugyanígy nem baj, ha egy sérült O gyűrűt be lehet szerezni néhány napon belül, és nem kell várni hónapokat rá. A fényképezőgépgyártók saját néven forgalmazott tokjai valószínűleg kibírják addig ameddig a gép. Egyszerű szerkezetek, nem igényelnek karbantartást. A komolyabb (értsd: dslr gépekre készült) tokok azonban akár 20-30 O gyűrűt is tartalmaznak, és beázás esetén az anyagi kár is jelentős. Itt fontos, hogy legyen kihez fordulni – ha baj van.
  6. Ha lehetőséged van rá, béreld ki
    Vannak olyan vállalkozások, akiknél megfizethető áron bérelhető a kiválasztott ketyere. Béreld ki, vidd el merülni, látni fogod hogy tetszik-e a készülék. Sajnos komolyabb tokokat fotósok nem adnak ki a kezükből, tehát erre nem lesz lehetőséged. A kompakt kategóriában azonban jó eséllyel megtalálod a bérbeadót.
  7. Mindenképpen hagyj pénzt vakura

    „Víz alatt az elégséges mennyiségű fény egy atomvillanás, minden ami ennél kevesebb fény, kompromisszumra készteti a fotóst.”
    A már ismertetett „havazás” jelenségét okozza a beépített vaku, ráadásul a teljesítménye túl kicsi. Színes képet, szépen megvilágítva, megfelelő mélységélességgel, csak megfelelő mennyiségű fény mellett lehet készíteni. Aki egy kicsit is komolyan szeretné venni a búvárkodás mellett a fotózást is, annak szüksége van egy (vagy akár több) külső vakura.

  8. A technológia nem pótolja az ismereteket
    Hiába a tökéletes felszerelés. Ha hiányzik a tudás, csak véletlenszerűen fognak szép képek készülni. A befektetés megéri hogy fejleszd a tudásod, böngéssz, hogy nagyon szép képek expozíciós (vagy éppen a saját, elrontott képek) adataiból tanulj. De egy tanfolyam ára is könnyen megtérülhet a vásárláshoz kapott jótanácsok miatt, vagy éppen az elkészült szép képek öröméért.
  9. Halportré, nagylátószög, makró

    Ebben a három kategóriában készül a képek nagy része. Ezekhez nem csak a tudás, és elektronika kell, de bizony megfelelő minőségű lencse is. A digitális zoom felejtős. Ugyanis ez nem más, mint képkivágás, a felbontás csökkentésével. Ezt otthon, a már elkészült képen elvégezhetjük. Ami igazi, az az a bizonyos optikai zoom. Nem mindegy azonban hogy honnan indul. A digitális gépeken ezek nagyon kicsi számok, de hogy értelmezhető legyen, át kell váltanunk a „régi” egységekre, vagyis az analóg technika által használt 24x36mm-es képmérethez, ahol az 50mm-es fókusztávolság az „alap”, e felett teleobjektív, alatta nagylátószög. A telével nem lesz gond, nyugodtan bízz a szavamban. A nagylátószögnél van az érdekes terület. Ugyanis minél kisebb az a szám, annál nagyobb szöget „lát” az obi. És az kell. A halak „halszemet” kaptak, ha nekik ez jó, nekünk sem árt minél nagyobb szög.
    A halportéhoz a legtöbb optika által adott tartomány megfelelő, viszont a makrófotózáshoz nem árt ha a gépünk „tudja”. És az sem baj, ha az un. „supermacro” módban nem tiltja le a vakut (van olyan gép, ahol a „supermacro” olyan közel engedi a gépet a témához, hogy a beépített vakut leárnyékolja a kinyújtózó lencse. Ilyenkor nem árt ha egy kis intelligencia szorult a vasdarabba, és felismeri hogy külső vaku is lehet. A másik fontos dolog a makrónál a leképzés aránya. 1:1 azt jelenti, hogy életnagyságban le tudjuk fotózni a kis rákot vagy halacskát. 1:2 fele méretet, míg a 2:1 kétszerakkora méretet jelent a képen. De ne legyünk telhetetlenek! Az 1:1 is nagy dolog. A másik, a minimum fókusztávolság. Mert a halacskát úgy is fel lehet nagyítani hogy közelebb mész. Addig, ameddig a lencse engedi.
    Más szóval a gép optikai tulajdonságai és a makró képessége fontos tényező kiválasztásakor.

  10. Gondolj arra, hogy utazni is kell majd ezzel a géppel

    Ahogyan könnyebb egy apró kis ultrakompakt géppel a zsebben sétálni, úgy az utazásnál is egyszerűbb ha a gép mérete és súlya elviselhető. (Én eljutottam arra a pontra (analóg géppel, két vakuval, stb), hogy a vízalatti fotós cucc több mint 20kg volt). Komoly tortúra egy méretesebb felszereléscsomaggal repülni. A profik kitalálták a csomagolási megoldásokat (hűtőláda purhabbal felfújva, kemény táska, kézben szállított gépek, stb, stb), de nekik fizeti a megbízó a túlsúlyt. Neked nem. Ez is egy szempont. Mindenesetre egy értékesebb szett megérdemel egy Pelican táskát (ezek a vízálló, zárható, hihetetlen ellenálló, szivacsos táskák), ami egyből hozzáad a súlyhoz egy pár kilót.

  11. Nem csak a technikai jellemzők számítanak
    Ahogyan sok más tárgyat sem kizárólag az alapján választunk, hogy mit nyújt. Kell az is, hogy belesimuljon a kezedbe, hogy tetsszen a kép amit készít, hogy tetszik-e a design. Azért tud megélni annyiféle gyártó, mert az egyik fotósnak ez „simul” bele a kezébe, a másiknak az. Ezért esküszik az egyik a Canon-ra, a másik a Nikon-ra. Igazságot tenni nem lehet, a világ szép így is.