Ha vakut szeretnénk vásárolni belépőszintű DSLR fényképezőgépünkre, akkor az első dolgunk értelemszerűen mindig az, hogy megnézzük, mit kínál nekünk a gépünk gyártója.
Kis pénzű diákként, sokat güriző dolgozóként, családapaként aztán jön a hidegzuhany: de hát ez drága! Bizony, a fényképezőgép gyártók nem mérik olcsón a vakuikat, még a belépő gépekre való belépő vakuikat sem. A Nikon az SB-300-at kellemesnek mondható, 40e Ft körüli áron kínálja, de feje csak felfelé hajtható, így megköti kezünket. Az SB-500 már körbe is fordítható fejet kínál, de közel 70e Ft-os ára megrémítheti a lelkes, ám vékony bukszával rendelkező amatőr fotósokat. Még rosszabb a helyzet a Canonnál. Náluk a Speedlite 270EX II 50 ezer Ft-ba kerül, s még felfelé sem dönthető a feje. A kicsit komolyabb, dönthető és forgatható fejű 320EX viszont már 70e Ft körüli árú. Csoda-e, ha idehaza komolyabb igény van a 30-40e Ft-os, a gyári változatoknál okosabb vakukra? Szerintem nem!
S itt jön képbe a Viltrox, mint kedvező árú vakukat kínáló gyártó. Természetesen a vakuk nem Japánban készülnek, de azért, mert valamit kínában gyártanak, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy gyenge minőségű volna (hadd utaljak az Apple iPhone-ra…). Persze ha valami nagyon olcsó, akkor már gyanús lehet, hogy vagy a minősége, vagy a tudása lesz korlátozott. Itt azonban ránézésre és egy-két próba után azt mondhatjuk, hogy az összeszerelési minőséggel nincs baj, nem recseg, nem ropog, mint a tipikus olcsó kínai vakuk. Az anyagválasztás és a kialakítás is igényes, nem a legolcsóbb kapcsolók kerültek a vakura (mint az én noname kínai villanómra, amelynek bekapcsolása a legolcsóbb tolókapcsolóval történik, elég vicces kinézetet adva neki).
Nálunk a Canon változat, azaz a Viltrox Viltrox JY-620C járt, de tudásban hasonló a Nikonos verzió is (JY-680N), mindkettő támogatja ugyanis a TTL vakuzást. A vaku dobozában a villanó, egy slave vakuzáshoz használható talp és egy puha tok található.
A vakut gyorsszorítós talppal rögzíthetjük a gépre. Felhelyezés után az ovális tolókapcsolóval kapcsolhatjuk be. Bekapcsolás után minden esetben E-TTL módba kerül a vaku, akkor is, ha manuális módban dolgoztunk korábban és úgy kapcsoltuk ki. Ez talán egy kicsit idegesítő lehet, de csak akkor, ha sűrűbben dolgozunk manuális módban, mint TTL-ben. A feledékenyeknek viszont kifejezetten jól jön, mert nem fordulhat elő olyan eset, hogy a manuális módban hagyott vakuval egy gyors képet kellene lőnünk, majd a képet elkészítve látjuk, hogy túl kicsi (vagy ami még rosszabb: túl nagy) teljesítményen volt a vaku.
Az üzemmódok között E-TTL, manuális és stroboszkópikus választható. E-TTL módban -5..+5 Fé teljesítmény kompenzációt állíthatunk be a SET és jobbra-balra gombokkal. Manuális módban 1/128 teljesítményig mehetünk le, a lépésköz 1/3 Fé. Stroboszkópikus vakuzásnál szintén 1/128 a minimum, de itt a lépésköz már 1 Fé. A frekvencia 1-199 Hz, 20 Hz-ig 1 Hz, felette nagyobb lépésekben. A villanások maximális száma természetesen a beállított teljesítménytől függ.
Van lehetőség Slave mód használatára is, ez TTL slave is lehet, de első vagy második villanásra elsülő mód is.
Szükség esetén a gép AF segédfényt is kap a vakutól, amely lézer segítségével állít elő mintát a témán.
A vaku zoomfeje 24-105 mm-nek megfelelő villanási szögre állítható, s akár a gép is vezérelheti automatikusan, akár mi magunk is megadhatjuk a vakun a kívánt értéket. 90 fokban felhajtáson kívül 270 fokban körbe is fordítható (jobbra 90 fok, balra 180 fok), így portré állású gépnél is könnyedén villanthatunk indirekt plafonra.
A vakufej elé diffúzort is kihúzhatunk, ekkor 14 mm-nek megfelelő villanási szöget kapunk. Fényterelő lapocska (catchlight panel) viszont nem található az opciós lehetőségek között.
Az elemtartó igényes kialakítású, ajtaja fém zsanéros, fém megerősítéssel, igaz, a hüvelyek sajnos műanyagból készültek, így egy esetleges leejtéskor ha rosszul esik a vaku, könnyen eltörhet az elemtartó fedelet rögzítő aprócska műanyag hüvely. A vaku működtetése négy darab AA méretű alkáli elemmel, vagy akkumulátorral oldható meg, illetve külső betáplálásnak is találunk csatlakozót a vakun. Ezen kívül egy szinkron bemenet is a lehetőségek sorát bővíti.
A hátlapon zöld háttérvilágítású LCD tájékoztat a vaku aktuális állapotáról, illetve ezen keresztül végezhetjük el a paraméterek megadását is. Az LCD alatt négy funkció gomb található, amelyek a Zoom és Slave mód; az üzemmód (E-TTL, manuális, strobo); a hátsó redőnyre szinkronizálás, illetve E-TTL slave módban a csatorna, illetve strobó módban a villanásszám beállítását; valamint a frekvencia és E-TTL slave módban a csoport megadását szolgálják. A kívánt értékeket az alsó jobbra/balra gombokkal adhatjuk meg. A Pilot lámpa a vaku feltöltődését piros színnel jelzi, ennek megnyomása tesztvillantást idéz elő (alapesetben 1/16 teljesítménnyel).
Szolgáltatások terén tehát bőséges a választék, amire nem képes a vaku, az az E-TTL Master üzemmód, de ez talán nem is meglepő, ebben a kategóriában ez nem is szokásos.
A vaku kondenzátorainak feltöltése átlagos sebességű, teljes kisütés után 4 mp-ig tart a folyamat (2100 mAh-s hibrid NiMH akkuról).
S most pedig jöjjön az ára. Hiszen gondolom a képességekkel már kellőképpen felcsigáztam az Olvasót, aki most már tényleg szeretné is tudni, mit nevezünk mi igen kedvező árnak. Nos íme:
A Canonhoz készült Viltrox JY-620C TTL vaku ára bruttó 33.000 Ft. Az iTTL-es Nikon verzió jele JY-620N.
A vakut az Artwork Photo-tól kaptuk tesztünkhöz. Köszönjük!
Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!
