Víz alatt: HP Photosmart R817

0

A HP Photosmart R817-ről a bemutató cikkünkben már megállapítottuk, hogy bár a klasszikus fotós paraméterek terén akad nála jobb, a könnyű használhatóság és az extra szolgáltatások jól összerakott gyűjteménye az átlagos fotós teljesítményt bőven kompenzálják. Mivel az R817 az első olyan fényképezőgép a HP kínálatában, amelyikhez árulnak búvártokot is, igyekeztünk ezt az extra kiegészítőt is minél előbb beszerezni. A tok kipróbálására egy Egyiptomba utazó kedvtelési búvárt kértünk meg, aki másfél hét múlva egy CD-nyi képpel és egy beszámolóval tért vissza.

Tok felépítése


Az R817-hez gyártott tokról tudni kell, hogy jó a formailag azonos R818-ra is. Az átlátszó műanyagból készült eszköz klasszikus felépítésű, szinte biztos, hogy valamelyik profi búvárfelszerelés gyártónál készült. A zoom gombok, illetve a Menu/OK, a mód és a videó gomb kivételével minden kezelőszerv rikító sárga műanyagból készült, ami még nagyobb mélységben is jól látható maradt. Ez a sekélyebb (30-40 m) elvesztett vagy szándékosan letett gép megtalálását könnyítheti meg (bár magától a gép nem fog elsüllyedni). Mivel a HP gépeken majdnem mindent gombokkal lehet irányítani, a kezelőszervek kivezetése a tokra egyszerűen megoldható. Ennek köszönhetően a fényképezőgép víz alatt is ugyanúgy kezelhető, mint a víz felett. Az egyetlen trükkös szerkezeti megoldást az elcsúsztatható főkapcsoló igényelte, de a kivitelezés meglepően jól sikerült.


A 15 gomb és kapcsoló kivezetésének szigetelésén túl a gépet a szintén sárga O gyűrű védi a víztől. Ennek érdekessége, hogy nem hengeres alakú, mint ahogy azt több gépnél is láttuk: a belső részen a gyűrű lapos, így lehetetlen megcsavarodva, rosszul betenni. A merülések előtti előkészületkor búvárunk megfigyelte, hogy a szilikonzsírral való ápolás után a gyűrű kicsit megnyúlik, így azt viszonylag könnyű volt visszatenni. Mivel a tok csak pontos illeszkedés esetén zárható, megnyúlt gyűrű felhelyezése és beigazítása mégiscsak odafigyelést igényelt. Ha ez hosszú távon megóvja a gépet a beázástól, akkor így jó a rendszer, a tesztmerülések során nem okozott gondot. A gyűrű a helyére téve percek alatt visszanyeri eredeti méretét.

Az egyik kedvenc témánk a tok zárómechanizmusának elemzése. A használt megoldások általában gyártónként különböznek. A HP tokon egy elforgatható ovális tárcsa szorítja a hátlapot az előlaphoz. A tárcsát bezárt állapotban egy kék retesszel lehet rögzíteni, így a tokot a víz alatt véletlen kinyitni szinte lehetetlen.



A tokra nem lehet előtétlencsét tenni, az átgondolt kialakításnak köszönhetően azonban az automatikus élességállítást segítő fénynyaláb kilát az optika mellett. A vaku előtt egy tejfehér diffúzor lap található, ami enyhén szórja a vaku fényét, így csökken a vízben úszó részecskékről való fényvisszaverődés (un. havazás) veszélye. Ez a lap fixen rögzített, így a víz alatt nem levehető.

A tok alján található állványmenet természetesen nem állvány, hanem vízalatti vaku rögzítésére lett kitalálva. Mivel a gépen és a tokon nincs vakuszinkron csatlakozó, az R817-hez mindenképpen digitális fényképezőgépekhez tervezett slave vakut kell választani.

A fényképezőgép tokkal pozitív lebegőképességű, tehát felúszik a felszínre. Ettől függetlenül célszerű magunkra csatolni, mert 30 méterről nem olyan vicces egy elszabadult fényképezőgépért felúszni.

Használat közben


A fényképezőgép kezelése különösebb fotós ismeretekkel nem rendelkező, azonban családi eseményeket és utazásokat már évek óta digitális fényképezőgépével megörökítő búvárunknak nem okozott gondot. Merült már hasonló kategóriájú Nikon, Sanyo és Pentax fényképezőgépekkel, így volt mihez hasonlítani a HP Photosmart R817-est. A felszerelés a víz alatt is kezesbárányként viselkedett, egyedül az LCD láthatóságával akadt néha gond: a képernyőt a tokban semmi sem árnyékolja (vannak tokok ahol belül, és vannak ahol belül és kívül is van árnyékolás), így bizonyos szituációkban a napfény megnehezíti az LCD-n látható kép megítélését, így a helyes kompozíció és beállítások megválasztását.

Volt még egy érdekes jelenség, amivel korábban nem találkoztunk: a víz alatt a gép két alkalommal is kártyahibára panaszkodott, majd ki- és bekapcsolás után gond nélkül működött tovább. A képek közül sem hiányzott semmi, így értetlenül állunk a jelenség előtt. A hibával sem korábban, sem utána a parton nem találkoztunk.

Képminőség

Bár búvárunk nagyon igyekezett, a képeken látható, hogy nem tudta kihozni a felszerelésből a maximumot. A felszínhez közel, vaku nélkül készített felvételek némelyike egészen jól sikerült, a mélység növekedésekor csökkenő fény a többi képen határozottan nyomot hagyott. A vaku működését egyedül az anemónában rejtőzködő bohóchalat ábrázoló képen tudjuk bemutatni. A többi vakus kép túl távolról készült ahhoz, hogy a villanás hatása érzékelhető lehetne.

Vélemény


Bár nem tudtuk kihozni belőle a maximumot, az látható, hogy ez nem a tokon múlt. A vízalatti fotózás ugyanúgy megtanulható és megtanulandó, mint a víz feletti. A nehézséget a korlátozott lehetőségek és a szokatlan környezet okozzák. Kis tanulással azonban szinte bárki készíthet remek fotókat a víz alatti élővilágról. Mivel sekély vízben vaku nélkül is szép képek készíthetők, nem csak könnyűbúvároknak, de snorkelezőknek is kiváló kiegészítő lehet, arról nem is beszélve, hogy a tok nem csak a víz alatt, de a tengerparti homokban is biztosítja a fényképezőgép védelmét.

A tokot, illetve az R817 + tok párost az ára teszi verhetetlenné: a gép ára jelenleg 90.000 forint, ami mondjuk átlagos egy 5 megapixeles, 4× zoom optikás gépért, a tok ára azonban rendkívül alacsony, mindössze 37.630 Ft. (A cikk megjelenésének idején ennyi pénzért más géphez még 3 méterig vízálló tok sem kapható.)

A fényképezőgépet és a tokot a HP Magyarország-tól kaptuk az útra. Köszönjük a lehetőséget!