Pentax Optio WG-2
A Pentax a második generációjánál tart a WG sorozatú vízálló gépeinek.
A 16 Mpixeles CMOS szenzorral szerelt vízálló masina külsejére mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy szokványos. Az extrém külsejű fényképezőgép azonban nem annyira extrém, mint első ránézésre tűnik.
A furcsa alakú váz ellenére a gép fogása nem is rossz, a sok baráza miatt igen stabilan és csúszásmentesen tartható. A WG-2-höz karabínert is mellékelnek, így szükség esetén könnyűszerrel felrögzíthetjük a többi felszerelésünk mellé, akár hegymászáskor is.
A Pentax Optio WG-2-vel tehát könnyű sportolás közben dolgozni, sajnos sokkal könnyebb, mint egy jól megtervezett állványos fotózásnál. Az alul kialakított állvány menet ugyanis annyira a gép sarkára került, s oly’ kis felület maradt a gép alján a megtámasztáshoz, hogy igazán stabilan nem tudtuk rá felcsvarozni a nagy Manfrotto állványtalpat. Sajnos minden igyekezetünk ellenére hajlamos volt billegni, így az önkioldó állványos fotózásnál is kötelező.
Itt tehát nem volt túl figyelmes a Pentax. Az LCD-nél viszont nagyon is az volt. Egyrészt a 3″ képátlójú, nagy betekintési szögű kijelző felbontása is kellemes, mintegy 460 ezer képpont, mely szép részletgazdag képeket mutat, másrészt pedig az LCD négy sarkához egy-egy apró fülecskét építettek, amely óvja a kijelzőt a karcolódástól, ha azt vízszintes felületre kijelzővel lefelé helyezzük.
Az Optio WG-2-ben nincs beépített GPS vevő, de létezik ilyen változat is, ennek az Optio WG-2 GPS nevet adták.
Extrák között azonban itt találunk néhányat, úgy mint az AF segédfényt, illetve ezen kívül az optika körül elhelyezett, több LED-ből álló makró felvételi fényt. Szolgáltatások közül pedig említhetjük az árnyék és csúcsfény korrekciót, mely a sötét és túl világos részeket próbálja kordában tartani.
Videókat FullHD felbontásban is rögzíthetünk, monó hanggal.
S még egy apróság: az Olympus TOUGH TG-620 mellett a nálunk járt modellek közül ezt lehet felturbózni ISO6400-ig. Más kérdés, hogy ez már 10×13 cm-es papírképen se lesz szép.
A gép 10 méterig vízálló, a leejtésnek 1,5 méter magasságból áll ellen.
A víz alatti képek egész jók lettek, csak kis mértékben észlelhető a kék színek felé eltolódás. Ezt egyébként inkább a távoli témáknál, illetve a belső vaku használatakor tapasztaltuk. Érdemes megemlíteni, hogy a WG-2 akár ISO1600-at is választhat (és választott is) érzékenységnek, amely jó hatással van a berázás elkerülésére, no és persze a vakuval készült képek háttere sem lesz teljesen fekete. Más kérdés, hogy a nagy érzékenység miatt közelről nézve kevesebb részletet látunk egy ilyen képen, mint egy kisebb érzékenységgel készültön. Persze kell is a nagy érzékenység, hiszen a WG-2 nem rendelkezik stabilizátorral.
Az optika is egész jó, a sarkokban és széleken elmosódottságot csak igazán minimális mértékben találtunk, ami gyakorlatilag elhanyagolható. Kromatikus aberrációval nem találkoztunk.
Érzékenység – képzaj
A szokásos ISO tesztképeink mellett azok 300 dpi-s 10×13 cm-es papírmérethez, vagyis 1228 pixel magasságúra átméretezett változatát is közzé tesszük. Digitális laborban ugyanis ekkora papírmérethez ekkora felbontású képet hoz létre a laborgép.
A lent látható képeken tehát azt ellenőrizhetjük, hogy egy 10×13 cm-es papírkép nagyító alatt hogyan nézne ki.
A valós képminőség teszteléséhez érdemes megnyitni a teljes képet, s egy 10×13 cm-es papírképpel a kezünkben addig távolodni a monitortól, hogy nagyjából hasonló méretet lássunk, mint a kezünkben lévő fotó.
Érzékenység – képzaj; 10×13 cm-es papírképen (szimuláció)
További tesztfotóink a cikkünk alatti linkek között érhetők el.
