Vízálló kompaktok

Irházy Róbert (Birdie) - 2010. május 3. 07:00 (rövid digitális fényképezőgép teszt)
Tavalyi vízálló kompakt gépeket bemutató cikkünk után idén ismét nyakunkba kaptunk egy rakás új modellt, s felkerestünk egy csúszdákkal, medencékkel színesített vízi-világot. Az új gépeket még a tavalyiakkal is összehasonlíthatjuk, hiszen belőlük jópár még a mai napig kapható. Volt-e fejlődés ebben a szegmensben, vagy csak egy helyben toporognak a vízálló modellek?

Bevezető

Egy magára valamit is adó fényképezőgép gyártó igyekszik a lehető legtöbb szegmensben szerepeltetnie magát, s kivenni a részét a piac lehető legnagyobb részéből. Már persze feltéve, ha a profit a lényeg. Márpedig így a világgazdasági válságból való kilábalás során mi más lehetne a lényeg, ha nem a profit?

A kompakt gépek világának egy aprócska kis szigete a vízálló gépeké. Jóideig nem is voltak kaphatók ilyen modellek, csak külön búvártokokat gyártottak a létező kompaktokhoz. Ezek ára azonban annyira borsos még manapság is, hogy aki csak nyaralásra szeretne egy megfizethető megoldást, s nem búvárkodik profi szinten, annak el is menne a kedve az egész vízállóságtól, ha csak ez állna rendelkezésére. Szerencsére nem ez a helyzet, s ma már sok gyártó kínál olcsóbb, vagy drágább, egyszerűbb vagy funkcióiban okosabb modellt, így érdemes figyelmesebben szétnézni, mielőtt az ember belevág egy új vízálló gép beszerzésébe.

Első körben nézzük miket tudnak az idén nálunk járt modellek, s hasonlítsuk is össze őket a tavalyi tesztünk szereplőivel:

Casio Exilim EX-G1 Olympus mju-TOUGH 3000 Olympus mju-TOUGH 6020 Olympus mju-TOUGH 8010 Panasonic Lumix DMC-FT2 Fujifilm FinePix Z33WP Canon PowerShot D10 Panasonic Lumix DMC-FT1 Olympus mju-TOUGH 6000 Olympus mju-TOUGH 8000
Felbontás 12,1 Mpixel 12,0 Mpixel 14,0 Mpixel 14,0 Mpixel 14,1 Mpixel 10,0 Mpixel 12,1 Mpixel 12,1 Mpixel 10,0 Mpixel 12,0 Mpixel
Optika 38-114mm
28-102 mm
3,6×
28-140 mm
28-140 mm
28-128 mm
4,6×
35-105 mm
35-105 mm
28-128 mm
4,6×
28-102 mm
3,6×
28-102 mm
3,6×
LCD 2,5"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,5"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
2,7"
230e szubpixel
Vízállóság 3 méter 3 méter 5 méter 10 méter 10 méter 3 méter 10 méter 3 méter 3 méter 10 méter
Ütésállóság 2,13 méter 1,5 méter 1,5 méter 2 méter 2 méter - 1,22 méter 1,5 méter 1,5 méter 2 méter
Videó 848×480
MJPEG
1280×720
AVCHD
1280×720
AVCHD
1280×720
AVCHD
1280×720
AVCHD vagy MJPEG
640×480
MJPEG
640×480
MJPEG
1280×720
AVCHD vagy MJPEG
640×480
MJPEG
640×480
MJPEG
Belső memória 35,7 MB 1 GB 1 GB 2 GB 40 MB 50 MB 128 MB 40 MB 42 MB 45 MB
Kártyatípus microSD/
microSDHC
SD/SDHC SD/SDHC SD/SDHC SD/SDHC/
SDXC
SD/SDHC SD/SDHC SD/SDHC xD xD
HDMI kimenet - Igen Igen Igen Igen - - Igen - -
Méretek 103,5 × 64,2 ×
19,9 mm
95,9 × 65 ×
23,4 mm
95 × 62 ×
22 mm
95 × 62 ×
22 mm
99,3 × 63,1 ×
24,3 mm
92 × 59,5 ×
20,6 mm
103,6 × 66,9 ×
48,8 mm
98,3 × 63,1 ×
23 mm
95,3 × 63,4 ×
22,4 mm
95 × 61,7 ×
21,5 mm
Tömeg 154 gramm 159 gramm 171 gramm 182 gramm 188 gramm 110 gramm 190 gramm 184 gramm 149 gramm 182 gramm
Ár 75.000 Ft 57.000 Ft 86.000 Ft 110.000 Ft 105.000 Ft 36.000 Ft 84.000 Ft 89.000 Ft 78.000 Ft 110.000 Ft
A táblázatból jól látható, hogy a "kötelező" felbontás növelésen túl leginkább az Olympus fejlesztett. A tavalyi xD kártyát SD/SDHC-re cserélte, amely nagyobb sávszélessége miatt a HD videózást is lehetővé teszi (persze ez önmagában még nem elégséges feltétel). Ezen túlmenően drasztikusan megnövelték a belső memória méretét 1 GB-ra, illetve a csúcsmodellnél 2 GB-ra.
A Panasonic főként a komolyabb vízállóság elérésén dolgozott.
A Canon tavaly óta nem jelent meg új vízálló modellel, viszont a Casio kijött az Exilim sorozat első vízálló gépével, az EX-G1-gyel. A nálunk járt idei gépek közül egyébként az EX-G1 az egyedüli, amely nem tud HD-ban videózni.
Bár a Fujifilm új vízálló géppel bővítette termékpalettáját, sajnos úgy tűnik, hogy hazánkban nem kerül forgalmazásra. Szemben a Pentax új modelljeivel, amelyekből viszont nem kaptunk tesztkészüléket.

Fortepan: a digitális másolatok szabadságáért

A XXI. század második évtizedében a Fortepan névről már egyre kevesebb embernek jut eszébe az egykori magyar filmmárka. Pedig az egykori Fortepantól függetlenül indult archív, online fotógyűjtemény pont a letűnt évtizedek képanyagának megőrzésén fáradozik.

„Szeretek olyat csinálni, ami még nem volt” - interjú Burger Barna fotóssal

Szét lehet választani a politikát és a politikusokról készült képeket – véli Burger Barna, a nemrég megjelent „Egy kampány krónikája – Orbán Viktor 2010” című fotókönyv szerzője. Interjúnkban az időről, a politikai érettségről és a tapasztalat fontosságáról beszélgettünk.

„Nem kell túlbonyolítani”- interjú Szipál Péter fényképésszel

Meg kell találnunk saját stílusunkat, és nem szabad tervezni – vallja Szipál Péter fényképész, aki édesapjához, Szipál Mártonhoz hasonlóan évtizedeket töltött az Egyesült Államokban. Tanítani és önmagáért jött vissza, egy modellel pedig akár tatár lovasokról is beszél, hogy jobb képek szülessenek.

„Mindig törekedtem arra, hogy mást csináljak” - interjú Bánkuti András fotóriporterrel

Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.

„Az a szép, ami iszonyatosan fáj” – interjú Nánási Pál fotóssal

Lágy zene, akvárium, egy pihenő kutya, és egy rendezői szék, a hátán a fotós nevével. Nánási Pál stúdiója már az első pillanattól azt üzeni: nyugodj meg, és, mint az az interjúból kiderül, nem véletlenül. Az elsősorban Playboy-fotósként emlegetett Nánási büszke egyéb munkáira, és vallja: az embereknek át kell látniuk a meztelenségen.

„Van, amikor meg kell csípned magad” – interjú Korbely Attila természetfotóssal

„Esélyem van megtapasztalni, ahogy egy faj képes kiirtani egy bolygót. Végülis ez egy felemelő dolog, hogy az ember egy ilyen hatalmas erőt lát maga körül mozogni, de ugyanakkor katasztrofális, hogy pont ebben élünk.” – vázolja a természetfotózás kettősségét Korbely Attila természetfotós.

Panorámafotózás szűk terekben

Benkó János, az autóbelső panorámák hazai guruja kérésünkre billentyűzetet ragadott és megosztotta velünk gondolatait a szűkös térben való panorámakészítés legfontosabb kellékeiről és fogásairól. A cikk során nem csak az alapok, de kulisszatitkok is napvilágra kerülnek.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.