Digitális fényképezőgép piac Kelet Európában

0

A Photokinán minden nap megjelenő Show Daily keddi számában két oldalon foglalkozott a kelet európai digitális képalkotási piac változásaival. A 2004-es EU-s csatlakozás után a GfK adatai szerint az eladások összértéke Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon a 2003-as 233 millió euróról 2005-re 749 millió euróra ugrott. A fenti adat a digitális fényképezőgépek mellett tartalmazza a memóriakártyák eladásit is. Ezek értékesítése a 2004-es 856 ezer darabról 2005-re 2,343 millióra nőtt. Ebben a régióban a fotónyomtatók forgalma 2005-ben 108%-os növekedést mutatott. A cikk első táblázata az egyes országokban jellemző vásárlóerőt mutatja az EU átlaghoz viszonyítva. Döbbenetes, hogy míg ez az érték Lichtensteinben 225,9%, Luxemburgban 156,7%, Svájcban pedig 137,8%, addig a keleti blokkban legjobban teljesítő Szlovéniában csak 81,5%, Csehországban 58%, Magyarországon pedig mindössze 54,8%. Lengyelországban (48,7%) és Szlovákiában (44%) még a magyarországinál is kevesebbet kapnak az emberek a pénzükért. A cikk megjegyzi, hogy a személyes célok és alapvető életfelfogás tekintetében a keleti és a nyugati országok között nincs lényeges eltérés, az igazi különbséget a gazdasági helyzet és az életszínvonal jelentik. Érdekes módon van azonban olyan terület, ahol a piac valamivel fejlettebbnek tűnik keleten, mint nyugaton. Míg Lengyelországban és Oroszországban az eladott mobiltelefonok kb. fele rendelkezik beépített kamerával, addig Belgiumban csak a telefonok 44%-ában van digitális fényképezőgép. A volt szocialista országok között egyértelműen Csehország számít éllovasnak (bár ebben az összehasonlításban Szlovéniát nem említik), de az arányokat tekintve Magyarország a legtöbb tekintetben őrzi második helyét Lengyelország és Szlovákia előtt. Míg a digitális fényképezőgép ellátottság Csehországban 26%, addig Magyarországon csak 18%, Szlovákiában és Lengyelországban pedig mindössze 16%, illetve 15%. Saját tapasztalataim szerint a jó hazai arányok ellenére Lengyelország még egy ideig fontosabb piac marad a csak darabszámokat böngésző japán döntéshozók számára, hiszen a Magyarországnál kb. ötször nagyobb lélekszámú északi ország a gyengébb arányok ellenére is nagyobb darabszámú értékesítést produkál, mint hazánk. A szerző megjegyzi, hogy azokban az országokban (pl. Csehország és Észtország 50-50%), ahol a lakosság jelentős része használja az internetet, ott fellendült az internetes kereskedelem is. Csehországban például jellemző, hogy míg egy szakboltban egy tükörreflexes fényképezőgépet az országos átlagár 108%-áért árulnak, addig ugyanezt a készüléket az interneten 93%-os áron is meg lehet rendelni. A cikk a GfK. adatai alapján készült.