Ügyesen trükközik majd az új Olympus OM-D?

Szenzor eltolással 40 Mpixeles fotót is képes lesz majd létrehozni az Olympus új OM-D gépe. Bár a pletyka csak pletyka és egyáltalán nem biztos, hogy valóra is válik, maga az ötlet és az elv megér egy blogposztot, az kétségtelen. Egyes információk szerint az Olympus jövőre megjelenő új OM-D fényképezőgépében (mókásan E-M5 Mark II-nek nevezték Canonos mintára 🙂 ) a szenzor stabilizálás mechanikáját alkalmazva lehetővé teszik, hogy olyan képet hozzunk létre, amely több expozícióból készül majd el, miközben a gép a szenzorát fél-fél pixelnyivel elmozgatja. Ennek hatására csökken majd a Bayer-szűrő és a „nagy méretű” raszterek okozta részletvesztés, s akár 40 Mpixeles kép is létrehozható lesz. A módszer elviekben tényleg működhet, a nagy kérdés itt az, hogy a szenzor mozgatása milyen hatással lesz a gép stabilitására. Newton I. törvénye alapján ugyanis tudjuk, hogy minden erőnek létezik egy ellentétes irányú erőpárja, azaz ha a gépben a szenzor balra mozdul, akkor a tehetetlenség következtében maga a gép jobbra mozdulhat el. Ez akár kézből, akár állványról való fotózásnál is számottevő lehet, gondoljunk csak a nagy gyújtótávolsággal állványról történő munkára, ahol egy DSLR-nél a tükör előzetes felcsapása nélkül berázott képet kapunk. De ugyanígy az esetleges problémát festheti fel az igen aprócska, de a képet zavaró „mikroberázás”, amelynek során nincs határozott elmozdulás a képen, mégis az apró rezgés képes tönkretenni egy képet, s életlenné változtatni azt. Emlékezzünk csak vissza, nyár elején több firmware frissítés is megjelent, pont az Olympusnál, amely a zárszerkezet mozgásából adódó mikroberázást hivatott kiküszöbölni ún. 0 mp-es késleltetéssel. Feltűnt ugyanis, hogy 1/60-1/250 mp közötti zársebességeknél a képek határozottan életlenebbek, mint más zársebességeknél. Ezt pedig a zár mozgásából adódó mikroberázás eredményezte. Feltehető hát a kérdés, hogy ha egy vékonyka, kis tömegű redőnyzár képes az 1/60-1/250 mp-es zársebességű felvételeket tönkretenni, akkor a nagyobb tömegű szenzor mozgatása nem okozhat-e hasonló problémát? Az erő mértéke persze az elérni kívánt gyorsulástól is függ, ha kis erőkkel dolgoznak, akkor minimális a veszély, ez esetben azonban a képek közötti idő nőhet meg drasztikusan. Egyelőre azonban a fő kérdés még az, hogy megvalósul-e ez a szolgáltatás a következő OM-D gépben. Ha igen, akkor ráérünk utánanézni, hogy milyen körülmények között működik, s mikor okozhat galibát.