Ilyen és ehhez hasonló kérdések tehetők fel az ND szűrőkkel kapcsolatban, ahol a fényszűrési képességet háromféle módon is megadhatják. Bejegyzésünkben ezeket az értékeket párosítjuk és magyarázzuk el, melyik hogyan számítható.
Ha olyan tájképet szeretnénk készíteni, amely egy átlagos képnél hosszabb expozíciós idejű (mert így szépen elmoshatjuk pl. a vízesést, vagy a tenger hullámzását), esetleg verőfényes napsütésben szeretnénk igen kis mélységélességű portrét készíteni az igen nagy fényerejű (pl. f/1,2) objektívünkkel, de nem tud a gépünk 1/4000 mp-nél gyorsabb zársebességet, akkor az ND szűrő ad megoldást a bajunkra.
Némely nagy fényerejű objektívvel szerelt prémium kompaktba eleve beépítenek ND szűrőt, de MILC vagy tükörreflexes gépnél ezeket a szűrőket magunknak kell beszereznünk. A vásárlás előtt ki kell találjuk, milyen erős szűrőre van szükségünk, mennyivel csökkentse a gépbe jutó fény mennyiségét. ND szűrőt azonban több gyártó is kínál, s az általuk használt jelölések nem feltétlenül egyértelműek és könnyen átláthatók.
A legegyszerűbb az volna, ha minden gyártó fényértékben adná meg, mennyivel csökkenti a fényerőt a szűrője. Így az 1 Fé-es szűrő felére, a 2 Fé-es szűrő negyedére, a 3 Fé-es szűrő nyolcadára csökkenti a bejutó fény mennyiségét, azaz ezek esetében rendre 1 Fé-kel, 2 Fé-kel és 3 Fé-kel növelhetjük a záridőt ND szűrővel, hogy az ND szűrő nélküli képpel megegyező expozíciót kapjunk. Könnyű kitalálni, hogy egy 10 Fé-es ND szűrővel 10 Fé-nyivel növelhető a záridő (azaz pl. 1/125 mp helyett 8 mp-es záridővel dolgozhatunk).
A B+w, a Cokin és a Hoya ND szűrőinél megadott számmal a fényszűrési képességet decimális szorzószámmal adják meg, azaz az ND8-as (néha ND8x) szűrőjük a fény nyolcadát, az ND16-os (ND16x) a fény 16-odát, az ND128-as (ND128x) szűrő a fény 128-adát engedi át. Ahhoz, hogy ezekből a számokból fényértéket kapjunk, 2-es alapú logaritmusát kell vegyük, így az ND8 3 Fé-et, az ND16 4 Fé-et, az ND128 7 Fé-et szűr. Ha nincs olyan számológéped, amelyiken van bármilyen alapú logaritmus, csak olyan, amin 10-es alapú, akkor se kell megijedned, a hatványozásra vonatkozó matematikai szabályok értelmében X szám 2-es alapú logaritmusát úgy is kiszámolhatod, ha veszed a 10-es alapú logaritmusát és azt elosztod 2 10-es alapú logaritmusával, azaz EV = log N / log 2, ahol N az ND utáni számérték.
Így kiszámolhatod, hogy pl. az ND10000-es szűrő 13,28, azaz közelítőleg 13 1/3 Fé-kel növeli a záridődet.
A Lee és a Tiffen azonban más számozást alkalmaz. Náluk tizedes törteket látunk, mint pl. ND0.3 vagy ND1.5, esetleg ND3.0 vagy ND4.0 (természetesen a törteket a magyar nyelv szabályai szerint vesszővel kellene írnunk, de a dobozokon az angol formula szerint tizedesponttal jelölik a tört értékeket, így a jobb felismerhetőség kedvéért mi is ezt használjuk). De vajon mit jelentenek ezek a számok? Itt az ND után írt szám nem más, mint a fénycsökkentő képesség 10-es alapú hatványának kitevője. Vagyis egy ND0.3-as szűrő 100,3, azaz 2-szeres szűrő (a fény felét engedi át, megfelel az ND2x-nek), egy ND1.5-ös 101,5, azaz közelítve 32-szeres szűrő (megfelel az ND32x-nek), míg egy ND4.0 104, tehát 10.000 szeres szűrő (megfelel az ND10000x-nek). Ahhoz, hogy Fé-ben kapjuk meg a fényerő csillapítás mértékét, egyszerűen csak el kell osszuk az ND utáni tizedes értéket a 2 10-es alapú logaritmusával (kb. 0,301). Azaz EV = N / log 2, ahol N az ND utáni tizedes számérték.
Tehát egy ND0.3 1 Fé-et, egy ND1.5 5 Fé-et, egy ND4.0 13 1/3 Fé-et csillapít.
Reméljük ezzel a kis összefoglalónkkal sikerült néhány homályos foltot kitisztítani az ND szűrőkkel kapcsolatban.
