BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL 2020.

Képzelet és valóság, látható és láthatatlan a BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL 2020-as programkínálatában

2020. február 28. – április 20.

Magyarország legnagyobb fotográfiai eseménye, a BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL 2020. február 28-án negyedik alkalommal ünnepli a fotográfiát a MŰCSARNOKBAN induló rendezvénysorozatával.
A Fesztivál ezúttal egy olyan kiállítással nyitja meg a programot, amely a képzőművészet és fotográfia, a képzelet és a valóság határán épült különleges képi világával varázsolja el a látogatókat.
A 2020-as programsorozat kiállításainak fő motívuma a kollektív és egyéni emlékezet, melyben a valóság a nosztalgiával és a fantáziával keveredik. A kortárs alkotók a képzelet határát vizsgálják, meseszerű, utópisztikus világot hoznak létre, vagy a valóságból építenek új dimenziót, a klasszikus kiállítások pedig a múltat idézik, a történelmi és a privát emlékezet momentumait.

A Fesztivál nyitóeseménye, Paolo VENTURA: Velencei történet | Automaton című kiállítása Velencében játszódik a második világháború alatt, amikor a német hadsereg bevonult Észak-Olaszországba, hogy megakadályozza szövetségesei elpártolását. Paolo Ventura munkájának alapja különös történet, amelyet még a gyermekkorában hallott mesekönyv szerző édesapjától. Főszereplője egy idős zsidó órás, aki a náci megszállás és az olasz történelem talán legsötétebb korszakában igyekszik boldogulni a velencei gettóban. A történet ebben az elhagyatott, zárt és rettegéssel teli városrészben bontakozik ki. Az öregúr elhatározza, hogy felépíti az automatont (egy robotfiút), aki társaságot nyújt neki, amíg el nem jön érte a fasiszta rendőrség. Ez a robot lesz az öreg zsidó társa a sötétség korszakában. Az Automaton úgy él vele mint családtag. Az emberi automaták régóta megmozgatták a művészek képzeletét. Elég csak a népszerű balett, a Coppélia szintén órásmester hőse által teremtett leányra vagy Offenbach operájának énekes robotjára gondolnunk. De az olasz mese életre kelt bábja, Pinokkió is az eszünkbe juthat. A robotokat életre hívókat bár csodálták, de félték és gúnyolták is. A tágabb közösség kizárta őket. S az emberi robotok – legyenek csodálni vagy félni valók – arra is emlékeztettek, hogy az emberiség talán nem képes boldogulni a saját maga teremtette világban.
Ötszáz éve, 1516-ban jelölték ki a gettónak nevezett kis városrészt a zsidók lakhelyéül. Maga a gettó szó is velencei eredetű s itt játszódik Shakespeare Velencei kalmárja is. Az évszázadok alatt sokféle zsidó kultúra találkozott és hatott egymásra a zsúfolt és szűk utcákon meg az öt zsinagógában. A gettó falainak lerombolója a modern Európa szimbolikus hőse, Napóleon volt. A náci megszállás alatt – az addigra már megfogyatkozott közösségből – több száz zsidót hurcoltak el és közülük csak alig néhányan élték túl a trieszti és auschwitzi táborokat.
A kiállítás, melynek kurátora Szarka Klára fotótörténész, 2020. február 29-től június 7-ig látogatható, a tárlat exkluzivitásához kapcsolódóan számos sokszínű programmal és ismert tárlatvezetők meghívásával is készül a BPF kiemelt partnere, a Műcsarnok.

A kortárs magyar fotóművészet bemutatásának 2020-ban is a Kiscelli Múzeum ad otthont. A már hagyománnyá vált, klasszikus művészeti műfajok kortárs fotográfiai jelenlétét bemutató tárlat címe, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál programját is színesíti, TESTKÉP – Akt a kortárs magyar fotográfiában.
A ruhátlan emberi test ábrázolása a művészet minden műfajában a kezdetektől hangsúlyosan jelen volt, hol bibliai-mitológiai történetbe ágyazva, hol a szépség megtestesítőjeként. A történeti korok, a közízlés, a közmorál mellett számos tényező alakította és alakítja az emberi testhez való viszonyunkat. Az egészséges és fiatal test a humán és univerzális szépség és harmónia szimbóluma lett. Később, a reneszánsz idején vált önálló műfajjá az akt, s a fotográfia megjelenése után nem sokkal, az 1850-es évekből pedig már számos dagerrotípia bizonyítja, hogy a portré és városkép mellett az akt térnyerése mennyire gyorsan végbement. A test reprezentációja – és minden, ami hozzá kapcsolódik – a mai napig érzékeny terület, a nemi és társadalmi szerepek, identitás- vagy a morál változása mind tetten érhetők az alkotók témához való viszonyulásában. Talán emiatt is tapasztalható, hogy a kortárs alkotók egy része óvatosabban közelíti meg a műfajt s markánsan több női alkotóval találkozhatunk, akik szinte teljességgel eltávolodtak a klasszikus akttól mint követendő tradíciótól. A TESTKÉP kiállítás kurátorai, Somosi Rita és Szarka Klára ezeket a tendenciákat mutatják meg a kortárs alkotók munkáin keresztül. A kiállítás, amely április 3-tól május 31-ig látható 18 éven felülieknek ajánlott.

A kortárs fotográfia új generációjának játékos, abszurd humorral fűszerezett világa jelenik meg három kelet-európai sztárkiállító, Weronika GESICKA (PL), Bara PRASILOVA (CZ) és Maria SVARBOVA (SK) fotográfiáiból összeállított A képzelet határán című kiállításon. A három művész nemzetközi színtéren nagy sikert aratott munkáinak vizuális nyelve személyes és asszociatív, kapcsolódik a múlt és emlékezés témaköréhez, nosztalgikus felhanggal vegyítve a médium objektív jellegét. A kiállítás, melynek kurátorai Mucsy Szilvia és Somosi Rita, a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet, a Szlovák Intézet, a Budapest FotóFesztivál és a Deák17 Galéria együttműködésében valósult meg. Március 3-tól április 4-ig látható.

A szignifikáns kortárs nevek mellett a klasszikus fotográfia világhírű alkotói is láthatók a fesztivál idei programjában. A modern brazil fotográfia és dokumentumfilm egyik legnagyszerűbb képviselőjeként számon tartott Thomaz Farkas (1924 – 2011) munkáit a Robert Capa Központ átfogó kiállításon mutatja be. A magyar származású, világhírű fotográfus művészetét egész élete során a mások iránti érzékeny és őszinte odafordulás jellemezte, humanista életművében a kép esztétikai és formai minősége kiemelt szerepet kap. Bár főként fotográfiai és filmes munkáiról ismert, öröksége sokkal szerteágazóbb, hiszen producerként, tudósként, vállalkozóként és kulturális nagykövetként is jelentős munkát végzett. Thomaz FARKAS A fény ritmusa című kiállítása a Budapest FotóFesztivál, a Budapesti Brazil Nagykövetség és a Capa Központ együttműködésében valósul meg, a nagyközönség számára március 3. és április 5. között látogatható..

Az Olasz Kultúrintézet szintén fotótörténeti ritkaságot mutat be. A Mexikói Nagykövetséggel közösen szervezett kiállításon a sokoldalú művésznő, Tina Modotti társadalmi kritikával és forradalmi szellemiséggel megalkotott, a vidéki Mexikó mindennapjainak pillanatait bemutató vintázs képeit láthatjuk. Tina MODOTTI: Szellem, forradalom és kamera. Egy olasz fotográfus Mexikóban című kiállítás március 13-tól április 17-ig látható Olasz Kultúrintézet – Xenia Galériában.

A Fesztiválközpont számára 2020-ban a Hybridart Space ad otthont. A BPF és a Hybridart második éve hirdeti meg közös felhívását a 35 év alatti fotóművészek számára. A nyertes munkákból összeállított FRESH MEAT kiállítás mellett az évente megrendezett BPF NIGHTS programsorozat és a külföldi kurátorokkal megrendezett portfolio review is itt kerül megrendezésre.

A budapesti múzeumok és galériák ismét számos kiállítással vesznek részt az eseménysorozatban. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Tandorira emlékezünk, a Sportmúzeum, a Hadtörténeti és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum ismét jelen van a programsorozatban. A Fesztivál számára kifejezetten értékes és fontos együttműködés eredményeként a kortárs magyar fotográfia jelentős figyelmet kap a programban már negyedik éve rendszeresen résztvevő helyszínek, többek között a Faur Zsófi Galéria, a FUGA, a K.A.S. Galéria, a Molnár Ani Galéria, a TOBE, a Várfok, a Viltin Galéria, vagy a Vízivárosi Galéria jelentős munkája által. A korábbi partnerek mellett újabb helyszínekkel gyarapodott a Fesztivál, mint például a Godot Kortárs Művészeti Intézet, a Missionart Galéria, az Ybl Budai Kreatív Ház, illetve a The Red Door Budapest Gallery.
A nemzetközi fotográfia szintén izgalmas látnivalót kínál a nemzetközi kultúrintézetek képviseletében, a Cervantes Intézet kiállítása a valóság és szürrealizmusról, a tudatalatti világról mesél, Budapesti Francia Intézet szakmai előadással csatlakozott, új belépőként a Koreai Kulturális Központ a Koreai sámánizmus misztikus világába kalauzol el, a Lengyel Intézet történeti tárlatot, az Osztrák Kulturális Fórum a Bauhaus stílusában kollázstechnikával alkotó kortárs művészeket, a Yunus Emre Török Kulturális Intézet pedig Anatólia színes tájképeit mutatja be.

A Budapest FotóFesztivál célkitűzése továbbra is nemzetközi színvonalú programsorozat létrehívása, saját szervezésű és a csatlakozó kiállítások a szinergia jegyében a főváros múzeumai, galériái és nemzetközi kultúrintézeteinek együttműködésével valósulnak meg.

2020-ban 53 kiállítással és szakmai, illetve közönségprogrammal várjuk a látogatókat, melyek a múzeumi események kivételével ingyenesen látogathatók!

A főváros támogatásával megvalósuló fesztivál a The Photo Europe Network /PHEN/ tagja, fővédnöke Budapest Főváros Önkormányzata humán főpolgármester-helyettese.

MUNKATÁRSAK:
Mucsy Szilvia fotográfus, a fesztivál igazgatója
Somosi Rita művészettörténész, a fesztivál kurátora
Szarka Klára fotótörténész, a fesztivál kurátora
Kocsány Kornél projekt koordinátor

Web:
www.budapestphotofesztival.hu & www.budapestfotofestival.hu,
Facebook.com/BudapestPhotoFestival
Instagram.com/budapestphotofestival