Kipróbáltuk: Canon PowerShot G1 teszt

0
0


Fotós körökben a Canon mindig is elismert márkának számított, de valahogy a digitális világban sokáig lassabbnak tűnt. Aztán megjelent a kissé megkésett PowerShot Pro 70-es modellel, és tarolt. Sokáig az igényes amatőr fotósok legkedveltebb és legelismertebb gépe volt, a nem túl nagy felbontása és a szokásosnál egy kicsit kisebb zoomja ellenére. Kényelmes volt a használata, tökéletes volt a színvisszaadása és remek Canon objektíven keresztül látta a nagyvilágot. Persze mint minden csoda ez sem tart örökké. Sorra jelentek meg a nagyobb felbontású és tudású gépek, de a Canon tervezőasztalairól csak apró amatőr gépeket kaptunk. Idén ősszel, mikor már azt lehetett hinni, hogy a Canon nem mutat be gépet a 3 megapixeles amatőr kategóriában a kölni Photokinán felbukkant egy kicsi, de meglehetősen határozott külsejű fényképezőgép, a PowerShot G1.


Kívülről
A határozottság ellenére a gépről kívülről nem lehet megmondani, hogy mi mindent is tud. A gép előlapjából enyhén kiemelkedik a viszonylag nagy méretű objektív, ami bekapcsoláskor további kb. 2 cm-re tolódik ki. Az optika Phil Askey (Digital Photography Review) vizsgálódásai szerint azonosnak tűnik az Epson PhotoPC 3000Z-ben és a Sony S70-esben használttal. A fényerő és a kinézet azonossága persze nem igazolja, hogy a felhasznált üveg és a lencsék bevonata is azonos, de mindenképpen érdekes megállapítás. Az objektív körüli fényes gyűrű lecsavarható, így arra közgyűrű segítségével előtétlencse csavarható. Az objektív jobb oldalán a vaku alatt látható kerek ablak mögött kapott helyet az élességállításnál bekapcsolódó illetve a vörösen világító szemeket eltüntető segédfény lámpája. A viszonylag kisméretű vaku a jobb felső sarokban található. Az objektív felett van az átnézeti kereső optikája. A kereső optikája melletti nyílás a fényképezőgéphez mellékelt távirányító jeleit hivatott fogadni. Mivel mi nem kaptuk meg a szériaként mellékelt távirányítót, ennek működését nem tudtuk kipróbálni. Az előlap bal oldalán található dizájnelem a biztosabb fogást segíti ugyan, de össze sem hasonlítható mondjuk a Coolpix 990-es markolatával. A fogás ettől függetlenül nem rossz, csak kicsit más.


A gép tetején először két dolog tűnhet fel a szemlélőnek: a vakupapucs és a nagyméretű információs LCD.


Felső Információs LCD

  1. AE rögzítés
  2. Záridő
  3. Önkioldó/távirányító
  4. Blende
  5. Kézi élességállítás
  6. Akku állapota
  7. Vakumód
  8. Még menthető képek száma
  9. Fehéregyensúly
  10. Egy kép/Sorozatfelvétel
  11. Képméret/Képminőség
  12. Makró mód
  13. Automatikus alul- és túlexponálás
  14. Expozíció kompenzáció

A vakupapucs Az optika tengelye felett helyezkedik el és a középső érintkezőn túl 4 apróbb érintkező is van rajta, így a gép tökéletesen kezeli a Canon rendszervakukat. Az információs LCD-re sok gépben nem fektetnek nagy hangsúlyt annak ellenére, hogy a legtöbb információt erről olvasná le a felhasználó. A G1-es info LCD-je nagyon jóra sikerült. Nagy, tiszta képű, jól elrendezett és ezért kényelmesen használható.

A gép tetejének másik oldala nagyjából szokásos beosztású. Az exponáló gomb körüli kapcsolóval állítható az objektív látószöge, míg a mellette lévő tárcsával a használni kívánt módot (Manuális, Blende előválasztás, Záridő előválasztás, Programautomatika, Auto, Tájkép előtérrel, Portré, Tájkép, Éjszakai portré, Fekete-fehér, Panoráma, Videó) lehet kiválasztani. A tárcsa alatt/körül elforgatható kapcsolónak négy állása van: felvétel, ki, lejátszás, számítógép kapcsolat. A kapcsoló forgatása meglehetősen nehézkes, nagyon rombolja az emberben a gépről kialakult jó képet.

A gép tetején található még a sorozatfelvételt és az időzítőt bekapcsoló gomb. Először picit furcsa, hogy itt-ott előfordul egy-egy gomb, de könnyen hozzá lehet szokni. Végülis ez az amit kértünk a gyártóktól: ami fontos azt tegyék gombra vagy megfelelő kapcsolóra, hogy ne kelljen menüben keresgélni.


A gép hátlapja első ránézésre zsúfolt, de megint csak azt mondanám, hogy a gyorsabb kezelhetőség érdekében. Ami legelső pillantásra feltűnik a kidomborodó behajtott LCD megjelenítő. Először nagyon szkeptikus voltam ezzel kapcsolatban, mondván, hogy úgyis kényelmetlen a használata és állandóan csak hajtogatnom kell majd_ Amióta nálunk járt a G1-es már kényelmetlen az összes többi fényképezőgép. A G1 rugalmasságban a kihajtható és szabadon forgatható LCD szinten veri a majdhogynem királynak kikiáltott Coolpix 990-et. Szenzációsan jó. Ha pedig nincs szükségünk az extra funkcióra, akkor egyszerűen vissza lehet csukni a hátlapra úgy, hogy a kijelző kifelé néz.

A kijelző felett a balkéz felöli oldalon van a megfelelő vakumód kiválasztására szolgáló gomb, amivel visszajátszás módban az indexképes megjelenítést kapcsolhatjuk be. Jobbra mellette található a dioptriaállításos kereső, ami kívülről elég csúnyácska, de használhatósága egy hajszállal jobb az átlagosnál. A kereső melletti két gombbal a fénymérés módját és a makró módot állíthatjuk be. Ezek a gombok visszajátszáskor a nagyítás mértékének illetve a gyorslapozás beállítására szolgálnak.

Az LCD monitor jobb oldalán három gomb található. A legfelsővel az expozíciós értékeket rögzíhetjük. A középsővel az expozíció korrekció, a vaku fényereje, a fehéregyensúly és az automatikus alul- és túlexponálás beállító képernyője csalogatható elő. A legalsó gombbal a kijelzőn megjelenő információmennyiséget szabályozhatjuk.


A fényképezőgép aljának majdnem a szélére került az állványcsavar helye. A fém menet ugyan nem az optika alatt van, de ha kellően kicsi az állványunk fényképezőgépre rögzítetendő talpa, akkor lehet, hogy nem kell levenni akkumulátorcserénél.


A fényképezőgéphez speciális 7,4 V-os, 1100 mAh-ás lítium ion akkumulátort kapunk, amivel kényelemesen lehet fényképezni. Egy akkumulátorfeltöltéssel a képek megkomonálására szánt időtől függően akár több száz kép is készíthető, ami lehetővé teszi, hogy egy akkumulátorral kihasználjuk a Microdrive nyújtotta tárkapacitást. Az akkumulátornyílás ajtaja nem a legjobb, de legalább egyszerűen kezelhető.


A fényképezőgkép markolat felöli oldalán található a memóriakártyanyílás. Mintahogy azt a Canon gépeknél már megszokhattuk a G1 is támogatja a Type II-es CompactFlash kártyákat, így akár 1 GB tárhelyet is elvihetünk a nyaralásra, illetve nem kell aggódnunk ha a fontos képeinket nem JPEG, hanem RAW formátumban szeretnénk elmenteni. Egyedül a kártyanyílás ajtaja skerült kicsit gyengén. Egy ilyen kategóriájú fényképezőgépnél már elvárja az ember, hogy egy kicsit kitegyen magáért a gyártó és valami profi megoldást hozzon ki. (A gyenge megvalósítás persze igaz a piacon lévő drágább gépek kb. 90%-ra.)

A gép másik oldalán találhatók a fényképezőgép kimeneti csatlakozói. Egy gumiborítás alatt (amit szerencsére a géphez rögzítettek, így nem lehet elhagyni) található az adapter bemenete és a digitális kimenet. A videójel kimenetnek kicsit mostohább sors jutott: gumiborítás nélkül kell megkűzdenie a környezet hatásaival. A fényképezőgép a digitális csatlakozón keresztül USB illetve soros kábellel is a számítógéphez csatlakoztatható. Soros kábelen próbálkozóknak inkább egy jó kártyaolvasó beszerzését ajánlom (ha nincs USB port a gépen, akkor érdemes beépített PCMCIA vagy párhuzamos portra csatlakoztatható modellt keresni.)


A csatlakozók felett található a manuális élességállítás gombja. Jó dolog, hogy a sok funkció mellett ez is külön gombot kapott. Idegesítő tud lenni, amikor külön menükben kell lépdelni vagy ujjainkat kicsavarva billentyűkombinációkat kell nyomogatni, hogy a nem túl jó kézi élességállítási funkciókat elérjük. A gombot nyomva tartva a le és a fel nyilakkal állíthatunk élességet. Kár, hogy nincs semmi segítség, amivel ellenőrizhetnénk, hogy tényleg jól állítottuk-e be az élességet (mondjuk a kép közepének kinagyítása sokat segítene).

Felvételi módok
Mint az a funkcióválasztó tárcsán látható volt, a G1-et bőven felszerelték minden olyan programmal, ami az amatőrtől a profi fotósig mindenki életét megkönnyítheti. A fotózás iránt kevésbé érdeklődő illetve sietősebb felhasználók választhatják az automatikus vagy az előre programozott módokat, míg vérbeli fotósoknak ott vannak a manuális beállítási lehetőségek.

Automatikus felvételi mód
A fényképezőgép minden beállítást automatikusan elvégez helyettünk. És nem csak, hogy elvégzi, de nem is hagy teret a beavatkozásnak. Így nem lehet expozíció kompenzációt és érzékenységet sem állítani. Ebben a módban szintén nem menthetünk RAW formátumban.

Programautomatika
Nagyon hasonlít az előzőhöz. A lényeges különbség az, hogy az alap korrekciós lehetőségünk megvan. Így beállíthatjuk az expozíció korrekciót, az érzékenységet, az automatikus alul- és túlexponálást, illetve használhatjuk az AE rögzítés funkciót.

Záridő előválasztás (Tv)
Ebben a módban lehetőség van a kívánt záridő beállítására. A fényképezőgép automatikája exponáláskor a záridőnek és a fényviszonyoknak legmegfelelőbb blendét választja. Az exponáló gombot félig lenyomva a fényképezőgép kiválasztja a rekeszértéket és kiírja a képernyőre. Ha a kiválasztott záridőhöz nincs megfelelő rekesz, akkor az érték pirosan jelenik meg. A G1-ben a profi fényképezőgépekhez hasonlóan bőségesen (összesen negyven lépésben) választhatunk záridőt 1/1000-től 8 mp-ig.

Blende előválasztás (Av)
Ez a mód működésében hasonló az előzőhöz azzal a különbséggel, hogy ilyenkor nem a záridőt, hanem a blendnyílást állíthatjuk a kívánt méretűre. Az záridő előválasztás módhoz hasonlóan itt is a jobbra és a balra nyilakkal lapozhatunk az elérhető értékek közül. F2.0 és f8.0 közt összesen 13 nyílás áll a rendelkezésünkre. A nagy kezdő fényerejű objektív nagyon jó, de nem ártott volna, ha a legszűkebb blende nem F8.0, hanem mondjuk f11 vagy f16.

Teljesen manuális felvételi mód
Ebben a módban mind a blende (le és fel nyilak) mind pedig a záridő (jobbra és balra nyilak) szabadon állítható. Az LCD monitor a beállított értékek függvényében sötétedik világosodik ezzel segítve a munkát. Sajnos ezen kívül más segítséget nem kapunk.

Fix élesség
Ebben a módban a fényképezőgép nagylátószög pozícióba állítja a lencséket és fixen rörzíti az élességet is. Ilyenkor a fényképezőgép a fix fókuszú amatőr gépekhez hasonlít a legjobban. A felvételi mód előnye, hogy exponáláskor nem kell várnunk az élességállító automatikára, így a gomb lenyomása után majdnem azonnal elkészül a felvétel.

Portré
Ebben a módban a fényképezőgép az elérhető legnyitottabb blendét (legkisebb blendeérték) választja, hogy az előtérben lévő személy vagy tárgy kiemelkedjen a háttérből (nyitott blendénél kisebb a mélységélesség).

Tájkép
Ebben a módban az automatika a lehető legszűkebb rekesznyílást választja, hogy a mélységélesség a lehető legnagyobb legyen. Az élesség a végtelenre áll.

Éjszakai felvétel
Ebben a módban a fényképezőgép hosszú záridőt választ, hogy a háttérben gyengén megvilágított téma jól látszódjon és elvillantja a vakut, hogy az előteret megvilágítsa és rögzítse.

Fekete-fehér mód
Ebben a módban fekete-fehér felvételeket készíthet.

Panorámakép segédlet
Ennek a programnak a segítségével gyorsabban és biztosabb eredménnyel készíthetünk panorámaképet, mint bármelyik másik módban. A fényképezőgép az első felvételnél rögzíti a blendét és a záridőt, hogy a felvételeink mind azonos expozíciójúak legyenek. Öt féle panorámaképet készíthetünk: balról jobbra, jobbról balra, lentről felfelé, fentről lefelé és 4-es csoportban. Ez utóbbi segítségével nem panorámafelvételt, hanem nagyobb felbontású képet készíthetünk 4 kép összefűzésével. Kiváló olyan esetekben is, ahol a fényképezőgép nagylátószöge nem elég nagy ahhoz, hogy egyben lefotózhassuk a témát.

Videófelvétel mód
Ebben a módban rövid (max 30 mp) videófelvételeket rögzíthetünk hanggal együtt 320 x 240 pixeles felbontásban.

Felvételi menü (P, Tv, Av és M módokban)
A G1-es menüje a PowerShot S sorozatból már ismerős lehet. Két füllel ellátott oldalon a felvételi és a beállítások menü érhető el. A Felvételi menüben a következő pontokat találjuk:

  • Felbontás L (2048 x 1536), M (1027 x 768), S (640 x 480) Pozitív, hogy a kis ikon és a betű mellett szerepel a pontos pixelszám is.
  • Tömörítés Super-fine (4,8:1), Fine (8:1), Normal (12:1) Super-fine módban a tömörítési veszteség gyakorlatilag nem látható.
  • Fájlformátum JPEG, RAW (RAW formátum használatánál a CCD-ből érkező kép változtatás nélkül kerül a kártyára. A jobb helykihasználás érdekében a gép egy vesztesteségmentes eljárással tömöríti a fájlokat. A RAW fájlok olvasása egyelőre csak a gép mellé adott TWAIN meghajtóprogrammal lehetséges)
  • Érzékenység AUTO (50-100), 50, 100, 200, 400 (Az 50-es érzékenységre szüksége is van, mert magasabb érzékenységnél a képek nem olyan tiszták, mint egyes hasonló kategóriájú gépeknél.)
  • Digitális zoom OFF, 2x, 4x
  • Automatikus élességállítás egyszeri (az exponálógomb lenyomásakor állít élességet), folyamatos (folyamatosan méri és korrigálja az élességet, többet fogyaszt, viszont hamarabb exponál a gomb lenyomásakor)
  • Ellenőrzőkép Disabled (nem jelenik meg az exponálás után), 2 mp, 10 mp (a kép exponálás után 2 vagy 10 másodpercig látható a kijelzőn)
  • Képszámozás On (minden kártyacserénél újrakezdi a számozást), Off (folyamatosan számoz)
  • Kontraszt A belső képfeldolgozó algoritmust befolyásolhatjuk ą1 lépéssel.
  • Élesség Hasonlóan az előzőhöz, csak a képen lévő élek keménységét, lágyságát befolyásolhatjuk.
  • Színtelítettség Mint az előző kettő, csak a színtelíettség változik.

Setup menü
Ebben a menüben a gép viselkedésével kapcsolatos dolgokat határozhatjuk meg.

  • Hangjelzés Ha bekapcsoljuk, akkor minden gomb lenyomásakor pittyeg és még expozíciókor is hangot ad. Szerencsére kikapcsolható.
  • LCD fényerő Két lépésben állítható, nem sok értelme van.
  • Hangerő Felvétel módban az expozíciónál játszott zörej hangerejét, visszajátszáskor a videó hangját befolyásolja.
  • Automatikus kikapcsolás On, Off (Ha be van kapcsolva, akkor a fényképezőgép 3 perc inaktivitás után stand-by módba kapcsol.)
  • Dátum/Idő Itt állítható be a dátum és az idő. Három megjelenítési formátum közül is választhatunk.
  • Formatálás Formatálás előtt megmutatja a kártya telítettségét, ami nagyon hasznos tud lenni.
  • Nyelv A Canon az egyik legjobb cég ezen a területen. A gépekben a egy halom nyelv közül választhatunk (angol, német, francia, holland, dán, finn, olasz, norvég, svéd, spanyol), de magyar sajnos még nincs közte.
  • Videó kimenet NTSC, PAL

Visszajátszás
Visszajátszás állásban a fényképezőgépen minden szokásos visszajátszási funkció elérhető, így lehetőség van a képek nagyítására (2 lépésben: 2,5x és 5x), a kép tüzetes átvizsgálására, indexképes megjelenítésére is.

Visszajátszás menü

  • Egy kép törlése Az LCD-n a képeket a jobbra és a balra nyilakkal lapozhatjuk. A kiválasztott képet a Set gombbal lehet törölni.
  • Minden kép törlése A kártyán illetve az adott mappában lévő összes képet törli, kivéve a levédetteket.
  • Védelem Véletlen törlés ellen védhetjük le képeinket.
  • Elforgatás Sajnos nem minden gépben van meg ez a funció: az álló képeket elforgathatjuk, hogy azok helyesen jelenjenek meg a képernyőn.
  • Vetítés A kártyán lévő képekből bemutatót rendezhetünk.
  • Nyomtatási paraméterek A DPOF szabvány szerinti nyomtatási beállításokat végezhetjük itt el.

Képminőség
A képek minősége nagy átlagot tekintve nagyon jó. Ha azonban komolyabban megnézzük a felvételeket, akkor láthatjuk, hogy magasabb érzékenységnél (100-tól felfelé) a kép enyhén zajos és ez eléggé rontja az összhatást. Nyilván ezért tették elérhetővé az 50-es érzékenységet, aminél a képek nagyságrendekkel jobbak mint a nagyobb érzékenység mellett készült társaik.

Nagyon jó viszont a gép éjszakai felvételek készítésekor. A hosszú záridővel exponált képek is csak annyira lesznek zajosak mint a 400-as érzékenységnél készültek. A titok nyitja az 1,5 mp-nél hosszabb záridőnél automatikusan bekapcsolódó zajszűrő eljárás, ami szenzációsan jól működik. Nem jelentkeznek az éjszakai felvételeknél megszokott fehér vagy fekete pöttyök és nincs szükség a trükközésre sem.

Nagyon jó még a fehéregyensúly állítás. A Parlament előtti 56-os emlékműről készült kép egy fehér papírzsebkendő felmutatásával készült és a színek olyanok rajta mint amilyennek nappal látjuk azokat (a Kossuth téren csúnya sárga fényű lámpák vannak). A Parlament Kossuth tér felöli homlokzata sincs túl jól megvilágítva, a kép mégis egész szép lett.

Nem az igazi viszont az obektív. A sarkok felé a kontrasztos élek elszíneződnek, ami elég csúlya tud lenni. A helyzet nem olyan vészes mint a Coolpix990-esnél, de mutatja, hogy az optika már nem nagyon bírja ezt a felbontást. (A probléma nem olyan óriási, de egyes esetekben zavaró lehet…)

RAW formátum
Másfél évvel ezelőtt a fényképezőgépek nagy részénél azért sírtunk, hogy nem tud tömörítetlen formátumban menteni. Akkor azok a gépek voltak/lettek volna nyerők, amelyek tudnak TIFF formátumban menteni. Azóta a felbontás növekedésével együtt rájöttünk, hogy a tömörítetlen formátumban mentett kép nem nyújt annyival több információt, mint amennyivel nagyobb fájlméretet produkál. Ma inkább a RAW formátum a nyerő, mert ugyanúgy tömörítetlen mint a TIFF és mégis kisebb helyet foglal el a memóriakártyán. A titok nyitja, hogy míg a TIFF-ben a fényképezőgép a feldolgozott képet menti el, addig a RAW formátum a nyers CCD-ről leolvasott jelet önti a fájlba. És mivel azon minden pixel csak 8, 10 vagy 12 biten tárolódik így az elmentett fájl kb fele akkora lesz mint a színenként 8 biten (összesen pixelenként 24 biten) tárolt TIFF kép. A RAW formátum további előnye, hogy mivel a fényképezőgép nem dolgozta még fel az adatokat, annak minden részlete bállítható és csak rajtunk múlik, hogy mit hozunk ki belőle.

Ebből ered legnagyobb hátránya is, hogy nem elég letölteni, fel is kell dolgozni mielőtt beillesztenénk a kiadványszerkesztő programba vagy a fotóalbum szoftverbe. A feldolgozás a mellékelt TWAIN szoftverrel nem éppen megy túl gyorsan, de cserébe lehetőség van a fehéregyensúly (akár egy fehér pont kiválasztásával is), az élesség, a színtelítettség és a kontraszt beállítására.

Összefoglalás
Mivel a G1-est egy bő fél évvel a közvetlen vetélytárs Coolpix990 után mutatták be, a fejlesztőknek bőven volt idejük a visszajelzések meghallgatására. A G1-esben az a szép, hogy a CP990-esen kifogásolt hibás elgondolással született megoldásokat nem építették bele viszont betettek olyan funkciókat, kiegészítéseket, amiket a Nikon gépből hiányoltunk. A Canon G1 így sok tekintetben veri a Nikon Coolpix990-est. Ez alól a legszembetűnőbb kivétel a képminőség. Abban a Nikon valahogy még mindig jobb. Viszont van rajta hagyományos vakupapucs, kezeli a Type II-es CF kártyákat (Microdrive), nagyobb fényerejű optika, RAW formátum, gyakorlatilag zajmentes hosszú expozíciós felvételek. És ami a gép értékét emeli: a csomag tartalmazza a nagyon jó lítium ion akkumulátort és a hozzá való teljes értékű töltőt/adaptert.

Hogy kinek is ajánlható ez a modell? Aki a digitális fotózással komolyabban szeretne foglalkozni és korábban a Nikon Coolpix990-es modell került a látókörébe. Mindenképpen érdemes megnézni mind a kettőt a boltban és átnézni a pontos specifikációkat. Nem mondhatni egyértelműen, hogy melyik gép a jobb, ezt valószínűleg a megcélzott felhasználási kör dönti el.

A fényképezőgépet a DigitCam biztosította számunkra