Kipróbáltuk: Sony DSC-R1 teszt

0
2 108

Felépítés I.

Főbb vonások

Ha egy évvel ezelőtt megkérdezett volna valaki, hogy ajánljak neki egy olyan digitális fényképezőgépet, amely kiváló képminőséget produkál, nagy érzékenység mellett is alacsony képzajt termel, a képek komponálását az LCD-n élőkép segítségével végezhetjük, s mindezt úgy, hogy a kijelzőt el is forgathatjuk, akkor biztosan nem tudtam volna az összes szempontnak megfelelő gépet ajánlani, mivel ilyen akkor még nem létezett. Az LCD-s keresőkép igen ritka a digitális tükörreflexesek között, a Fujifilm FinePix S3Pro-n kívül jó ideig nem is létezett más alternatíva, igaz, az is csak fekete-fehér élőképpel rendelkezett, s csak viszonylag rövid ideig; az LCD-je pedig nem kihajtható. Az Olympus és Panasonic közös fejlesztésében készült LiveMOS szenzorral szerelt tükörreflexes gépe jelent csak komoly konkurenciát a Sony DSC-R1-nek.

Nézzük a Sony R1 igazi erősségeit csokorba szedve:

  • 10,3 Mpixeles, 3:2 oldalarányú CMOS képérzékelő
  • ISO160-3200 érzékenység
  • akár 3 perces expozíciós idő
  • 24-120 mm ekv. fókusztávolságú f/2,8-4,8 fényerejű Carl Zeiss T* Vario-Sonnar zoomobjektív
  • Gyűrűvel állítható zoom és kézi élességállítás
  • 2″-os felhajtható és elfordítható LCD
  • 235 ezer pixeles elektronikus kereső
  • Beépített felpattanó vaku és vakupapucs
  • Igen hosszú üzemidő a kis fogyasztású szenzornak és a nagy kapacitású InfoLithium akkumulátornak köszönhetően

Képérzékelő

2/3″-os CCD és az R1 CMOS-a

A gépbe 21,5×14,4 mm hasznos képfelületű, új fejlesztésű CMOS képérzékelő került, amely működését tekintve nagyban hasonlít a D-SLR-ekben alkalmazott képérzékelőkhöz, azzal a különbséggel, hogy az itt használható elektronikus zárnak és az elegendő kiolvasási sebességnek köszönhetően a szenzor élőkép biztosítására is alkalmas. Bár az élőkép minden kívánalmaknak megfelel, valami oknál fogva a gép videórögzítésre nem használható.

Legnagyobb felbontásban 10 Mpixeles képeket készíthetünk, ezen kívül még 4 különböző felbontási érték közül választhatunk: 7M, 5M, 3M és 1Mpixel. Érdekes, ám mégsem okoz hiányt a korábban sokszor alkalmazott VGA felbontás támogatásának elhagyása. A fotókat kétféle formátumban menthetjük el: JPEG és RAW, előbbi esetén kétféle tömörítési fok közül választhatunk. A TIFF formátumot ebben a gépben hiába is keressük, ezzel a géppel nem menthetünk ily módon, bár valószínűleg 100 emberből egy fogja csak ezt hiányolni.

Optika

24 mm ekv.

120 mm ekv.

24 mm ekv.

120 mm ekv.

A 10 Mpixeles felbontáshoz még ekkora szenzorméret mellett is tökéletes minőségű objektívre van szükség. Ezt a Sony szokásához híven a Carl Zeiss-szel együttműködve valósította meg. A hangzatos és patinás név mellett a piros T* jelzés tovább növeli bizalmunkat az objektívvel szemben. Mint később látni fogjuk, panasz nem is lehet a képminőségre, kiváló felbontás, alacsony színhiba, jól korrigált torzítás jellemzi az optikát. Félprofi modellről lévén szó, manapság már elvárás, hogy a gyújtótávolságot az optikával mechanikus kapcsolatban álló zoomgyűrűvel állíthassuk be. Nincs ez másként az R1-nél sem, a gyűrű kellően széles, igen jó tapintású, és a teljes zoomtartományban egyenletes erővel forgatható, nincs szorulás, vagy megakadás. Az élességet kézi úton szintén gyűrűvel állíthatjuk be, ez azonban már “csak” elektronikus úton vezérli a lencsetagok elhelyezkedését.

gyári napellenzővel

Az APS-C szenzorméretű digitális tükörreflexes gépeknél a nagylátószög elérése általában megfizethető áron csak a kit objektívekkel lehetséges, így – ha az árat vesszük alapul – a Sony DSC-R1 (kisfilmre vetítve) 24 mm-től induló gyújtótávolságú rendszere nem is nevezhető drágának. Az 5x-ös zoomátfogású optika tele végállásában 120 mm-es kisfilmes gyújtótávolságnak megfelelő képkivágást ad. A fényerő kategóriájában átlag feletti, hiszen ekkora szenzorméretnél a kit objektívek fényereje általában nagylátószögnél f/3,5, míg a DSC-R1 objektíve f/2,8 kezdő fényerejű. Tele állásban az átlag D-SLR kit optikák (kb. 55-70 mm-nél) f/5,6 fényerőt biztosítanak, de az R1 optikája 120 mm-nél is f/4,8.
Az optikára 67 mm menetátmérőjű szűrők illetve előtétlencsék, valamint a gyárilag mellékelt, szirom formájú napellenző tehető fel.

Sorozat fényképezés

A sorozat képváltása gyári adatlap szerint 3 kép/mp, melyet méréseink igazoltak is, igaz, viszonylag nagy eltérések tapasztalhatók mind pozitív mind negatív irányban: 2,8-3,3 kép/mp sebesség között többféle értékkel találkoztunk (Lexar WA 2 GB-os, 80×-os memóriakártyát alkalmazva). E módban egymás után maximum 3 képet készíthetünk, ez bármilyen felbontásban és bármilyen JPEG minőségben azonos, nincs különbség a készíthető képek számában. Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy a gép a feldolgozatlan képeket tárolja az átmeneti pufferben, ennek ellenére RAW formátumban nem készíthetünk sorozatot. Mint látható, a sorozat mód inkább a kompaktok világára jellemző értékeket és használhatóságot mutat, a D-SLR-eknél hosszabb és RAW formátumban is használható üzemmóddal találkozhatunk.

Automatikus expozíció sorozatot (automatikus expozíció eltolást) is készíthetünk, szintén 3 kép hosszban, a képek közötti Fé különbség 0,3..1 Fé lehet. Az expozíció eltolást kombinálhatjuk a -2..+2 Fé-es expozíció-kompenzációval is.

Hozzászólások

hozzászólás

Hozzászólás

Ezzel az e-maillel már van regisztráció ezen a site-on. Használd a Belépés funkciót vagy adj meg másikat.

Hibás felhasználónevet vagy jelszót adtál meg

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.