Felépítés II.
Ergonómia
Az üzemmód tárcsát a váz bal oldalára helyezték. Ez nem emelkedik ki a gépvázból, forgatásához csak a hátlapból kinyúló tárcsát használhatjuk. Szokást igénylő, retro megoldás.
LCD és kereső
Az LCD háttérvilágítását ±7 értékben módosíthatjuk, valamint szintén ±7 lépésben változtathatjuk meg a színezetét (hue).
Az kijelző erős napsütésben viszonylag jól látható, de sajnos az E-széria többi tagjához képest az E-P1 nem transzflektív kijelzőt kapott, ami azt jelenti, hogy erős napsütésben csak a világosabb részek lesznek jól láthatók, s szükség lesz a fényerő felemelésére.
A kijelzőn fotózáskor a legfontosabb paraméterek olvashatók le, úgy mint: vakumód, érzékenység, fénymérés, fókuszmód, arcfelismerés, fehéregyensúly, sorozat vagy önkioldó, stabilizátor mód, kép oldalarány, felbontás és minőség, záridő, rekeszérték, expozíció eltolás, hátralévő képek száma.
A gyorsmenünek és a négyirányú navigáló gombok funkcióinak köszönhetően ezek javarésze könnyen módosítható is. A gyorsmenüről a menürendszer oldalon olvashatnak bővebben.
Érdekes azonban, hogy a teljesen kinagyított képeken JPEG tömörítés nyomait és blokkosodást vélhetünk felfedezni, ami alapján azt hihetnénk, hogy a SuperFine képek is erősen tömörítettek. Számítógépen kinagyítva a képeket viszont nem látható blokkosodás vagy JPEG kompresszió nyoma. Ezt már az E-450-nél és E-520-nál is tapasztaltuk, az új E-620-nál viszont ilyen probléma nem jelentkezik, így érdekesnek találom, hogy e gépben sem javították a nagyítás problémáját.
Mindenesetre ettől függetlenül a képélesség még ellenőrizhető, legalábbis általában. 14×-es nagyításnál azért arra számítani kell, hogy a kép lágyabbnak fog látszani, mint valójában.
Nagyított nézetben ha az Info gombot megnyomjuk, a képek között lépkedhetünk úgy, hogy a nagyítás megmarad. Így hasonló képeken jól ellenőrizhető, melyiknél sikerült leginkább eltalálni a fókuszt.
Ha nagyított nézetben az Info gombot megnyomjuk, a képek között lépkedhetünk úgy is, hogy a nagyítás megmarad. Így hasonló képeken valamelyest ellenőrizhető, melyiknél sikerült leginkább eltalálni a fókuszt.
A mindössze 20 grammos kiegészítő nyilván segít majd a retro érzés továbberősítésében.
Vaku
A vázra nem építettek vakut, ennek feltételezhetően a gép kis mérete, de nagy szenzora lehet az oka (bár a Sigma DP1 és DP2-re került villanó).A felső részen rendszervakuk számára alakítottak ki vakupapucsot, amelybe az Olympus rendszervakuin kívül középpontos érintkezőjű vakukat is illeszthetünk.
Az Olympus E-P1-hez egyébként a gyártó a 14-es kulcsszámú FL-14-et ajánlja, ez kifejezetten ehhez a géphez fejlesztették, s azzal együtt jelentették be.
A villanóra 3 gomb került, a teszt villantás, a módválasztó és a ki/bekapcsoló nyomógomb.
Működtetéséhez 2 db AAA méretű (mikro-) ceruza akkumulátorra vagy elemre van szükség (vélhetően emiatt nem is túl hosszú a működési idő). A vaku feltöltése friss akkumulátorokkal 4 mp alatt történik meg.
A használható legrövidebb szinkronidő: 1/180 mp, amelyet a menüben 1/60 mp-re növelhetünk, de megadhatjuk a vakus képekhez a legkisebb zársebességet is.
A vörösszemek kialakulását elővillantással csökkenthetjük. Ha esetleg mégis nyusziszemeket kaptunk a fotónkon, azokat akár a gépen belül is korrigálhatjuk (csak JPEG formátumnál). Erről képeket a „Különlegességek” oldalon publikálunk.
A használható vakumódok a következők: automatikus, vörösszem csökkentő, derítő, tiltás, vörösszem csökkentő lassú szinkron, lassú szinkron, lassú szinkron a második redőnyre.
Élességállítás, fénymérés
Az automatikus élességállítás 11 ponton történhet, kontraszt érzékelés elvén.A fókuszmódok között az AF gombbal és a hátsó tárcsával válthatunk:
- S-AF: egyszeri autofókusz. Az exponáló gomb félig lenyomott állapotára indul az automata élességállítás, és a beállított fókuszmezőnek megfelelő terület távolságában marad. A gombot félig nyomva tartva és a képet átkomponálva a beállított élességállítási távolság megmarad.
- C-AF: folyamatos AF. Az élességállítás ez esetben is az exponáló gombot félig lenyomva indul, de a kép átkomponálásakor az AF pont alatti terület távolságának megfelelően változik. Alkalmas például mozgásban lévő dolgok folyamatos fókuszban tartására.
- MF: kézi élességállítás az objektív fókuszgyűrűjével. A gyűrű elektronikus vezérlésű, így a gép menüjében meghatározhatjuk az elfordítás irányát is.
- S-AF+MF: kombinált kézi és automata élességállítás. Az S-AF által beállított távolságot a manuálisan átállíthatjuk.
Az élességállítás sikerességét a kijelző jobb felső sarkában megjelenő zöld kör és csipogás jelzi.
Sajnos a fényképezőgépre nem került AF segédfény, s ez az FL-14 vakuval sem hidalható át. Így kevés fénynél az AF bizony komoly gondban lehet.
A fénymérés digitális ESP (Electro-Selective Pattern), középre súlyozott átlagolt, vagy szpot elven (a kép 2%-án) történhet. Lehetőség van a HighKey és LowKey fotók készítésekor kifejezetten ehhez létrehozott szpot fénymérést használni.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
A fényképezőgép jobb oldalán, egy műanyag ajtó mögött találjuk az Olympusnál már megszokott, kombinált USB/AV kimenetet, valamint ezalatt a HDMI csatlakozót. Ezt a műanyag ajtót ezüst színű festékkel vonták be, így első ránézésre hasonló a szálcsiszolt fémburkolathoz. Remélhetőleg a festés nem kopik le egyhamar, mert a világosszürke műanyag jobban elütne a gépváz oldalán lévő fémtől.
Az akku töltöttségének kijelzése három állapotú, tele érték, fél töltöttség, illetve üres jelzés lehetséges.
