Kipróbáltuk: Pentax K-x (teszt)

Petur - 2010. február 8. 07:00 (részletes digitális fényképezőgép teszt)

Különlegességek

Ahogy az elején is említettem, a Pentax K-x milliónyi képfeldolgozási beállítást kínál, melyek közül néhányra szeretnék kitérni ezen az oldalon.

Egyedi színeffektek

A digitális gépekben már jól ismert színeffektek (Egyedi kép néven) itt is megtalálhatók. A készülék 7 előre tárolt színeffektust tartalmaz, különféle szituációkra kihegyezve. Ezek közül a 'Világos' beállítás jelenti a gyári alapértéket. A következőkben hat beállítást végeredményét tesszük közzé. A hetedik a monokróm, mely egy későbbi fejezetben kerül ismertetésre.

Képfeldolgozási beállítások

Bármely fenti 'Egyedi kép' effektus többféle képfeldolgozási beállítással finomíthatunk. Mindegyikük alá +/-4 fokozatú, kontraszt, világosság (High-key/low-key), színtelítettség, színezet, élesítés és finom élesítés beállítás tartozik. A normál élesítés egy durvább, a finom élesítés egy kisebb sugárral történő, részleteket kiemelő beavatkozás.

Képélesség

Monokróm effektusok

A hét 'Egyedi kép' effekt utolsó értéke a Monokróm, ugyanúgy tartalmazza a felsorolt élesítés, finom élesítés, kontraszt és világosítás funkciókat, de a színbeállítások helyett egy rakás színszűrőt, valamint egy +/-4 fokozatú, hideg és meleg tartományba való elszínezést tartalmaz. A szűrők közül az egyik legérdekesebb az infravörös, mely a klasszikus IR szűrőüvegek által adott hatást imitálja, elnyomva a zöld és sötétítve a kék színeket, melyek a monokróm képen fehérként és feketeként jelennek meg.

Digitális szűrők

A Pentax K-x rengeteg digitális szűrőt is tartalmaz, melyekkel egyedi képhatások vihetők a fotóra. Ilyen a vízfestmény, a halszem, vagy a retro hatás. Beállításaik is igen sokrétűek, így szinte kiváltható velük a számítógépes utómunka is. A gyárilag megadott digitális szűrők mellett teljesen egyedi beállítások is rendelkezésre állnak, tucatnyi opcióval. A digitális szűrők a kép mentése előtt is alkalmazhatók, de a már kész képek bármelyikére is használhatjuk őket. Nézzük a mentett képeken alkalmazható szűrők sorát!

D-tartomány beállítása

A sokszor szűkösnek bizonyuló dinamika tartományt szabályozhatjuk ezzel a menüponttal, vagy legalábbis némi részletet csempészhetünk a menthetetlennek hitt fekete árnyékokba, vagy fehérre égett területekbe. Az árnyék kompenzáció, vagyis a sötét területek világosítása három fokozatban működik és ettől függetlenül, bármely fokozatban bekapcsolható a csúcsfények védelme is. Az árnyék világosítás meglehetősen látványos lehet, de a csúcsfényekbe csak alig láthatóan sikerült némi részletet visszahoznunk.

HDR

Hasonló alapokon nyugszik az úgynevezett HDR funkció is. Ezúttal is a kép dinamikaátfogásának látszólagos javítása a cél, de sokkal erősebben. A HDR parancs beállítható a kép elkészítése előtt is, de a már kész képre is kiadhatjuk a digitális szűrők közül kiválasztva. Az utóbbinak akkor van értelme, ha a képen mozgás van, előre beállított HDR módban ugyanis a gép 3 felvételt készít egymás után és ebből állítja össze a végső, tónuskorrigált felvételt. Mozgó téma esetén tehát a felvételeken bemozdult, szellemképes hatást kapunk. Éppen ezért érdemes a HDR funkciót állványon használni, ha éles képet szeretnénk. Kétféle erősséget választhatunk, normál és high értéken.

HDR (dinamika kiterjesztés)

Lencsekorrekciók

Az objektívek néhány tipikus optikai hiányosságát hivatott csökkenteni a Lencsekorrekciók menüpont. Kétféle kompenzációt találunk itt: a Torzítás korrekció automatikusan javítja az optikák geometriai torzításait, mégpedig elég hatásosan. Az általunk próbált 18-55mm-es kitobjektív például nagylátószögnél 1,3%-os hordótorzítást produkált, ami a korrekció bekapcsolásával 0,2%-ra csökkent.

A másik funkció a longitudinális kromatikus aberráció, vagy magyarul színhiba csökkentése. Ez is látható javulást hoz, ahogy a lenti példákon megfigyelhető, bár nem tökéletes. Természetesen csak a színhiba fenti formáját képes javítani, így például a szenzornak betudható lilás színeltéréseket (erős kontrasztkülönbségű területek határán) nem csökkenti.

Stabilizátor (SR)

Ahogy a cikk elején említettem, a Pentax K-x az érzékelő apró elmozdulásaival (vibrációjával) távolítja el az oda nem illő porszemeket. A stabilizátor nagyjából ugyanezen az alapelven működik, a kézben tartott gép kis elmozdulásait érzékelve, az indukált mágneses mezővel ellentétes irányba mozdítja a szenzort, ezzel kiküszöbölve a rázkódás miatti életlenséget. Az SR (Shake Reduction = Rázkódáscsökkentés) így minden csatlakoztatott objektívvel működik, nem kell azokkal együtt megvásárolnunk. A gyártó szerint kb. 2,5-4 fényértéknyi előnyt is adhat, de mivel az előző modellekben ugyanez a rendszer volt szolgálatban, az általunk akkor mértek nem indokolják ezt az optimizmust.

A K-x stabilizátora be- és kikapcsolt móddal rendelkezik, melyek a Felvételi menüben állíthatók. A rázkódáscsökkentés állóképeknél és videofelvételnél is működik.

„Sosem szokom le a fotózásról” - interjú Féner Tamás fotóművésszel

Kiemelkedő fotográfusi, fotóriporteri tevékenységéért, valamint az új generáció képzésében, oktatásában és a szakmai közéletben végzett munkásságáért kapott Kossuth-díjat március 15-én – Féner Tamással, a hazai szociofotó meghatározó alakjával a díjakról, a munkáról, és a technológiáról is beszélgettünk.

„Megyek, és csinálom” - interjú Gehring János fotóssal

Találd meg a saját stílusod, és adj mások véleményére – vallja Gehring János, akivel az alkalmazott és a stockfotó közötti különbségről, árnyoldalakról és a tökéletes képről beszélgettünk.

„Érezni, hogy nem megismételhető” – interjú Máté Bence természetfotóssal

Fiatalon robbant be a természetfotósok világába, a szakma azonban hamar befogadta. Mára Máté Bence Costa Ricába szervez fotósutakat, és azt vallja: a fotózás technológiai szintje előbb-utóbb eljut arra a szintre, ami már tökéletes lesz az akciófotózáshoz.

„Minél több impulzus kell” - interjú Máthé András fotóművésszel

A digitális technológia felszabadít, az akthoz pedig kell egyfajta fura női-férfi viszony – vallja Máthé András. A fotóművésszel többek között a spontán képekről beszélgettünk és arról, hogy a hűtőben felejtett ételből is lehet esztétikailag szép alkotás.

„Akkor érzem jól magam, ha elfogadnak”- interjú Korniss Péter fotóművésszel

A közösség motiválja legjobban, célja pedig, hogy bizonyos dolgokat unokáink is lássanak: Korniss Péter fotóművész maga is elcsodálkozott, amikor Erdélyben találkozott azzal a kultúrával, aminek megörökítését immár több mint negyven éve küldetésének érzi.

„A jó képhez nem kell magyarázat” – interjú Szipál Márton fotóművésszel

Ha valakinek sztori kell, vegyen regényt – vallja Szipál Márton, alias Martin S. Martin, akinek lakásán járva ízelítőt kaphattunk abból, milyen is örökké fiatalnak maradni. A 83 éves művész fényképekkel teli lakásában lágy swing szólt, ő pedig folyton felpattant, előszedett egy-egy képet, festményt, könyvet, magazint. „Nyugodtan tegezz” – mondta, majd elkezdett mesélni a régi időkről, Amerikáról, Magyarországról, egyszerűen mindenről.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Zárak

Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.

 
Bezárás