Kipróbáltuk: Pentax K-x teszt

Felépítés I.

Képérzékelő

Birdie kollégám jóslata, miszerint a K-m már CMOS érzékelős lesz – egy generációval csúszva jött be. Az még nem, de a K-x modell már az egyre inkább terjedő CMOS architektúrájú érzékelőt kapta, abból is 12,9 megapixeleset, vagyis 2 megapixellel jobb felbontásút. A tényleges képalkotásnál mindebből 12,4 megapixel hasznosul. Ez a képeknél 4288 x 2848 pixeles maximális felbontást jelent, amely mellé még három kisebb méret választható, minden esetben a hagyományos, 3:2-es oldalaránnyal. Az elkészült képek esetén lehetőségünk van a fotók gépen belüli, utólagos vágására és oldalarány váltására, így a méret lehetőségeink megsokszorozódnak.

Az érzékelő egyébként ugyanúgy 23,6 x 15,8 mm méretű, mint elődei, ami ezúttal is 1,5x kisebb oldalhosszt jelent a kisfilmes szabványhoz képest. A képadatok feldolgozásáért egy újabb szériás, PRIME II néven futó processzor felelős és az új szenzor új érzékenységi tartományban működik. Ez alapesetben ISO200 és ISO6400 közötti, de ha a gép menüjében engedélyezzük a kiterjesztett érzékenységet alul az ISO100, felül pedig az ISO12800 ekvivalens érték is elérhető. Az érzékenységi lépések 1/3, 1/2, vagy 1 fényértékenként válthatók.

A fotók JPEG, vagy RAW formátumban készülhetnek. Utóbbiból mindjárt kétfélét is választhatunk, a Pentax saját PEF formátumát, valamint az Adobe által szorgalmazott nyílt szabványt a DNG-t. Beállíthatunk kombinált RAW+JPEG módot is, mely mindkét formátumban kártyára menti ugyanazt a felvételt. A JPEG fotók háromféle tömörítéssel készülhetnek. A minőségi fokozatokat csillagok jelzik. A legjobb fokozat 98, a közepes 93, míg a legerősebb tömörítést adó 73%-os. A különböző képméreteket, és néhány példát a menthető képek számára, a következő táblázatban foglaltuk össze:

Szenzortisztítás

Az automata szenzortisztítást a gép az elődeitől örökölte. Ennél a modellnél is az érzékelő gyors vibrációjával próbál megszabadulni a gép a képminőséget is befolyásoló foltoktól vagyis porszemektől és kevésbé makacs szennyeződésektől. A szűrő ugyebár enyhe elmozdulásokra képes, amit a képstabilizációnál is alkalmaz a készülék, hogy kiegyenlítse a kézben tartott gép apró rázkódásait.

A porszemek lerakódását eleve gátolja a Pentax SP, azaz Super Protect névre keresztelt felületkezelés. Ettől függetlenül akadhat vállalkozó kedvű szennyezőanyag, amely mégis megtelepszik az üvegen. Ilyenkor jön jól az azonnal aktiválható rázás. Az automata tisztítást egyébként minden bekapcsoláskor automatikusan is elvégzi a gép (némileg gyengébb vibrációval), de le is tilthatjuk, ha nem érezzük szükségét. Sajnos, mivel az automata tisztításon nem változtatott a gyártó, maradt a korábban megismert hatásfok, így az erősebben szennyezett érzékelőről még sokadik próbálkozásra is csak a porszemek egy részét sikerült lerázni.

A menüben aktiválhat ún. Porjelzés funkció segítségével referenciafotót készíthetünk a szennyeződések elhelyezkedéséről. Ehhez lehetőleg egy világos, homogén felület felé kell irányítani a gépet és exponálni. Az elkészült és a DUST könyvtárba mentett képen erős fekete foltokként jelennek meg a szennyezett területek. A szolgáltatás kiválóan használható az automata, vagy netán kézi tisztításunk ellenőrzősére. Mert bizony, ha nem maradt más megoldás, akkor a kézi módszerhez kell folyamodnunk. Az Érzékelőtisztítás menüpont alatt felcsaphatjuk a tükröt és a kívánt eszközzel magunk állhatunk neki a kényes felület pormentesítésének. Mellesleg egy kis körtepumpa néhány erőteljesebb fúvásával jobb eredményt érhetünk el, mint az automata rázás bekapcsolásával.

Optika

A Pentax K-x bármely KA, KAF és KAF2 csatlakozószabványú objektívet fogad. Ezek közé tartozik a japán gyártó DA jelölésű objektívcsaládja is, mely csak a K-x-hez hasonló APS-C méretű érzékelővel szerelt fényképezőgépeken használható, mivel a szenzor kisebb méretének megfelelően kisebb képkört vetít. Ahogy már szó volt róla, a gép érzékelőjének oldalmérete 1,5x kisebb a filmes téren elterjedt Leica (kisfilmes) formátum 36 x 24 mm-es szabványától. Az APS-C méretű szenzorok jelenleg a legelterjedtebbek a digitális tükörreflexesek között. A méretkülönbség miatt ugyanahhoz a látószöghöz lehetőleg kisebb gyújtótávolságú objektívet kell használnunk, mint a kisfilmes (vagy fullframe DSLR) gépeken. A váltószám, vagy gyújtótávolság szorzó 1,5x, vagyis a gép 18-55mm-es kitobjektíve kisfilmes értéken kb 27-83 mm-nek megfelelő látószöget ad. Az átváltás minden egyes objektívre igaz, beleértve a kisfilmes képkört vetítőket is.

A készülék támogatja a Pentax újabb SDM jelű, ultrahangos fókuszmotorral szerelt optikáit is, melyek halkabb és gyorsabb élességállítást biztosítanak. Használhatunk, régebbi kiadású, manuális objektíveket is, melyeknél a menüben kell engedélyeznünk a kézi rekeszgyűrű használatát.

Sorozat fényképezés

A Pentax K-m 25%-kal gyorsult sorozatban az elődjéhez képest, de a K-x is rátett egy jó lapáttal a sebességre. Elméletileg másodpercenként 4,7 kép/mp-re képes, ami közel 35%-os növekedés. Előrelépés történt a képek számában is. Itt már nem százalékozom, mert a változás megalázóan nagy. A korábbi nagyon kevésről végre elfogadható mértékűre nőtt a képszám, bár a 17 JPEG, és 5 RAW inkább csak alulról elfogadható manapság – még egy alsó kategóriás géptől is. Aki több képet szeretne választhat lassabb sorozatot is. A sebesség itt ugyan csak 2 kép/mp, de cserébe a kártya beteltéig készülhetnek a JPEG felvételek, RAW-ból pedig 7-et menthetünk.

lassú sorozat
(lejátszásához kattintson a képre!)

gyors sorozat
(lejátszásához kattintson a képre!)

Saját méréseinket 4 fajta memóriakártyával végeztük, mindegyiket frissen formázva. A sebesség JPEG-ben egy esetben sem haladta meg a 4 kép/mp-et, a készíthető fotók száma azonban gyorsabb kártyákkal a gyári alapérték duplája is lehet különösebb sebességcsökkenés nélkül. A sebesség meghatározása azért is nehéz, mert a puffer telítődésével néhol érezhetően „megbicsaklott” a sebesség, de aztán az eredeti sebességen folytatódott a sorozat. Az általunk megadott érték az első 10 kép átlagára vonatkozik. RAW-ban viszont 4,4 kép/mp-et mértünk átlagban, és valóban 5 képig tarthat a sorozat, illetve ezután is folytatódik de mindössze 1,2 kép/mp-cel. Lassú sorozatnál az elérhető átlagsebesség a gyárilag megadotthoz közeli, 1,9 kép/mp volt JPEG képeknél. RAW formátum esetében 2,14 kép/mp és 10 fotót sikerült készítenünk ezzel a sebességgel. Mindkét érték kicsit jobb a gyárilag megadottnál.

A kártyára írási sebesség egy Panasonic Class10 sorozatú SDHC kártyánál 11,04 MB/mp volt, egy SanDisk UltraII SD-nél 13,4 MB/mp-et mértünk.

Ügyeljünk arra, hogy ha bekapcsoljuk például a lencsekorrekciót, vagy hasonló szoftveres utófeldolgozást, akkor a képek mentési sebessége és a készíthető felvételek száma jelentősen csökkenhet. Így gyakorlatilag csak 3 képet készít a gép egyhuzamban, az egyes fotók mentési (feldolgozási) ideje pedig több másodperc is lehet.

A gyors (Hi) és lassú (Lo) sorozat a fel iránygombbal előhívható menüből választható ki. Ugyanide került a 12 és 2 másodperces önkioldó, valamint a távvezérelt kioldási módok (azonnali és 3 mp-cel késleltetett). A menü utolsó pontja az automata expozíció sorozat, amit „Többszörös expozíció” néven jelöl a gép, de a jól ismert Auto Bracketing lehetőségről van szó. Ennek során 3 képet készít a fényképezőgép az expozíciós skálán beállított értéken valamint azonos közökkel eltolva egyet alá és fölé exponálva. Az eltolás mértéke +/- 3 fényérték lehet, 1/3 lépésenként.

Videofelvétel

A K-x egyik újdonsága a videofelvétel, melyet az élőképes mód és a gyorsabb kiolvasású CMOS szenzor tesz lehetővé. Aktiválása a módválasztó tárcsa külön (Movie) módjával történhet, mely automatikusan bekapcsolja az élőképes megjelenítést. A videók felvételét ezután az exponálógombbal indíthatjuk, vagy állíthatjuk le.

AVI videó, 1280 x 720 pixel,
12 mp, 56 MB
(lejátszáshoz kattintson a képre!)

A Felvételi menüben találhatók a mozgóképrögzítés beállításai. A „Rögzített Pixelszám: 0,9M” elsőre kicsit nehezen értelmezhető, de rövid utánaszámolás után rájöhetünk, hogy az 1280 x 720 pixeles felbontásról van szó, ennyi ugyanis a maximum. A képfrissítési sebesség 24 kocka/mp, mint a mozifilmeknél. Kapunk egy kisebb felbontást is ugyanezzel a sebességgel és 640 x 416 pixeles mérettel. A videofájlok Motion JPEG tömörítésű AVI-ként kerülnek a memóriakártyára, és a megszokottól eltérően a tömörítési fokuk is három lépcsőben állítható, hasonlóan az állóképekhez. A hangot 16 bites, mono PCM-ként fésüli össze a gép a videofájllal, de szükség esetén le is tilthatjuk. A mikrofon a gép bal oldalán fent található.

AVI videó, 640 x 416 pixel,
17 mp, 25,6 MB
(lejátszáshoz kattintson a képre!)

Megszabhatjuk még, hogy manuálisan (fix), vagy automatikusan (auto) beállított rekeszértéket szeretnénk a videó alatt. Kézi opció esetén a felvétel megkezdése előtt bármely rekeszérték kiválasztható, ami a rögzítés alatt fix marad. Az automata élességállítás (AF) nem működik videózás közben, így kénytelenek leszünk a manuális fókuszra és a hátsó kijelzőre hagyatkozni , vagy a felvétel megkezdése előtt, élőkép módban belőni az élességet. A belső mikrofon nagyon érzékeny, így a környező zajok, kezünk apró neszezése, de még a kézi fókuszgyűrű surrogása is jól hallatszik majd a felvételen, külső mikrofon csatlakoztatására viszont nincs mód.

A videó során használható a K-x szenzor elmozdításon alapuló stabilizátora is, mely a Videó menüben letiltható, vagy bekapcsolható.