Canon EF 100-400mm F4,5-5,6L IS II USM

0
1 014

Felépítés

Felépítés

Volt egyszer egy Canon 100-400mm-es objektív. Igen szerették az emberek. Viszonylag kompakt méretű volt, jóképű, és profi voltához képest elérhető árú. Igazi belépő a komolyabb vadfotózás, portrézás, szabadtéri sportfényképezés világába. Sajnos időközben felette is eljárt az idő, ezért gyártója úgy döntött kihozza a kényelmesebben kezelhető, megújult utódját. És milyen jól tette.

400mm-es végével az egykori EF 100-400mm F4,5-5,6L IS USM volt a Canon legnagyobb gyújtótávolságú zoomja. Fölötte csak profi fixeket gyártott a japán cég, aztán nem is olyan rég jött az EF 200-400mm F4L IS USM Extender 1.4x és konverterével elhappolta az elsőséget. A trónbitorló ára azonban csillagászati, nagyjából 5x akkora, így kellett egy elérhetőbb, legalább az előző 100-400mm-essel megegyező képminőségű új változat.

A 100-400mm-es gyújtótávolság persze csak fullframe gépen használva érvényes. APS-C szenzoros DSLR-eken 160-640mm-nek megfelelő látószögre számíthatunk, a fényerő a teljes tartományban 1:4,5-5,6 között változik. A fényereje miatt profi gépeken max. 1,4x telekonverterrel használhatjuk, de akár 2x konverter is feltehető mögé, utóbbival azonban az automata élességállításról le kell mondanunk. 1,4x konverterrel 140-560mm F6,3-8, kétszerezővel 200-800mm F9-11 objektívet kapunk.

A korábbinál több lencsetag, összesen 21 került az új változatba, melyet 16 csoportba rendeztek. Köztük egy fluorit és egy szuper alacsony szórású (Super UD) lencsével, melyek a nem kívánt torzításokat és színi hibát csökkentik. A kontrasztot a néhány éve kifejlesztett ASC (Air Sphere Coating) lencsebevonat javítja az egyik belső tag felületén, egyben kiküszöböli a minőségromboló szellemképet és becsillanást is. A könnyebb tisztíthatóság érdekében még egy szennyeződést taszító fluor bevonat is került a fontlencsére.

Az objektív néhány milliméterrel vastagabb és hosszabb az elődjénél (94 × 193 mm), ami közel 200 grammos súlytöbbletet is jelent. Az 1,6 kg körüli optika tehát nem túl könnyű, de a kínált gyújtótávolság tartományhoz képest viszonylag mobil, könnyen hordozható objektívnek számít.

Az objektívhez egy napellenző, első és hátsó lencsevédő kupak, valamint egy bélelt, cipzáras puhatok (LZ1326) jár. Alap tartozéka egy fém állványtalp is.

Használati tapasztalatok

A frissebb verziót 2014 novemberében jelentették be, és neve mögé kapott egy II-est, jelezve, hogy a második eresztésről van szó. Újításai azonban nem merülnek ki ennyiben. Kívül és belül alaposan megújult a teljes optika. A külső első ránézésre kevésbé nyilvánvaló, hiszen maradt a jellegzetes törtfehér szín, és a szinte teljesen fém tubus.

Igazi L-es objektívhez méltóan ez a darab is kiváló építési minőségű, amit az is erősít, hogy teljes időjárásálló belső szigetelést kapott, tehát nem csak egyes kapcsolói és gyűrűi, hanem például a bajonett is megkapta a nedvesség és por kiiktatására szolgáló gumigyűrűjét.

A legszembetűnőbb külső változás a tolózoom elhagyása. Nyilván megszokás kérdése, de számomra az előre hátra tologatható zoomgyűrű, levegőpumpás megoldása volt a legzavaróbb tulajdonság az elődben. Szerencsére az utód nem örökölte ezt a tulajdonságát. Itt már egy hasonlóan masszív, fém gyűrűt kapunk, mely 7,5 cm hosszú, így anélkül is könnyen megtaláljuk, hogy rápillantanánk. A 4,5 cm-es vastag gumigyűrű stabil fogást biztosít. A zoomgyűrű balra forgatható, koppanástól koppanásig kb. 100 fokos útján. Mindeközben az objektív belső fémtubusa több mint 7 cm-rel nyújtja meg az optikát, frontlencséje azonban nem fordul el, így fotográfiai szűrők (pl. polárszűrő) is kényelmesen használhatók.

A frontlencse előtt ezek számára 77 mm-es menetet alakítottak ki. A forgatható szűrők használatát a nagy napellenző (ET-83D) sem gátolja, mivel alján egy apró, elhúzható műanyag ablakot találunk, melyen keresztül könnyedén forgatható. A 11 cm átmérőjű műanyag napellenző belül flokkolt, minden kósza fénysugarat tompít. Hossza 8,5 cm. Leoldása csak a csatlakozó végén lévő kis gomb benyomása után lehetséges.

Visszatérve a zoomgyűrűhöz, az elődhöz hasonlóan ennek belső végén is található egy Smooth-Tight gyűrű. Elforgatva lazává, vagy keményebben forgathatóvá tehetjük a zoomgyűrűt, így az objektívet lógatva, saját súlyánál fogva nem állítódik el. A zoomgyűrűn jelölték a fontosabb gyújtótávolságokat is (100, 135, 200, 300, 400mm).

A rekesz a fényképezőgépen állítható. 100mm-nél F4,5, 300 mm-ig F5,0, magasabb gyújtótávolságokon F5,6 a legtágabb blende értéke.

A fókuszgyűrű szintén minőségi, fémből készült, 3 cm vastag, bordázott gumigyűrűvel borítva. Bár jóval keskenyebb a fókuszgyűrűnél, mivel az objektív vastagodó részén helyezkedik el, könnyen kitapogatható. Folyamatosan körbeforgatható, de az élességet kb. 200 fokos útján állítja, melynek határait kis akadás jelzi a tartomány két végén. Az élesség 0,98 métertől végtelenig állítható kézzel (MF) vagy az automatikára bízva (AF), melyek váltásához egy kis kapcsolót kapunk az optika oldalán. Fölötte a fókusztartományt beállító kapcsoló kapott helyet. Segítségével a teljes tartományról átkapcsolhatunk 3 métertől végtelenig szűkítettre, mely gyorsabb beállítást jelent.

Az élességállító motor az optikába épített gyűrűs USM (ultrahangos) , mely szinte hangtalan és nagyon gyors. A teljes fókusztartományt legfeljebb 0,35 mp alatt járja be, vagyis ez az objektív max. AF ideje. Szűkített tartományban max. 0,2 mp alatt képes élességet állítani.

A fókuszkapcsolók fölött középen egy távolságskála látható, melyen méter és láb értékeken ellenőrizhető vissza a téma távolsága. A skálát fedő műanyag ablakon a filmes infravörös monokróm fotózásnál módosuló gyújtótávolságokat is jelölték.

Kapcsolóból még további kettőt kapunk, melyekkel a 100-400mm F4,5-5,6L IS II USM stabilizátorát (IS) kapcsolhatjuk ki és be, illetve megadhatjuk a kívánt stabilizátor módot.
Háromféle mód választható:
1: Vízszintesen és függőlegesen is stabilizál. Hatása az élőképen és a keresőben is látható, az expo gombot félig lenyomva.
2: Csak egy irányba stabilizál a kettő közül, melyekből automatikusan választ. Hatása folyamatosan látható.
3: Szintén csak egy irányba stabilizál automatikusan, de a csillapítás csak az exponálás pillanatában aktiválódik, így hatása nem látható a keresőben.

Az optika fém állványtalpa a rajta lévő csavar kioldásával levehető, a tartógyűrűje azonban nem. A gyűrűt egy másik oldalsó csavarral oldva elforgathatjuk az objektív tubusán, ha a gépet oldalra akarjuk dönteni. Az alján lévő fém 1/4″-os menetbe vagy a fém tartótalp, vagy közvetlenül az állvány gyorstalpa illeszkedik.

Hozzászólások

hozzászólás