Canon Expo 2010 (Párizs)

0

Fotós témák

Fotó és videó

Cross Media Station

A Cross Media Station annak ellenére a fotó-videó szekció egyik sztárja volt, hogy csak egy kisebb falon lévő egyetlen polc jutott neki. A tévére köthető, médialejátszóként is használható set-top-box lényege, hogy a rá tett fényképezőgépen és videokamerán lévő tartalmakat (kivéve RAW fájlok) automatikusan átmásolja a beépített merevlemezére, illetve a rátett eszköz akkumulátorát vezeték nélkül töltse. A bemutatóhoz DSLR és kompakt fényképezőgépeket, illetve egy videokamerát használtak, de a vezeték nélküli jel és energiaátvitelhez mindegyiket meg kellett egy kicsit „patkolni”. Az energiaátvitel hatékonysága egyelőre 50% alatti – aminek gyengeségét a polc mellé kiállított japán fejlesztő is elismerte – de ha a termék piacra kerül, akkor az 60-80%-os hatékonysággal fog már működni. Szép-szép, de 20-40%-át az energiának csak azért elpazarolni, hogy ne kelljen bedugni a kábelt, kicsit luxusnak tűnik.

A Cross Media Station egyébként egyszerre több eszköz kezelésére és töltésére is képes. Várható megjelenés időpontja és tervezett ára természetesen nem ismert. Az elterjedéséhez nyilvánvalóan szükség lesz egy az átvitelt támogató modellpalettára is.

Full HD videó nyomtatás

Kiemelt téma volt a videofelvételekből való nyomtatás is, amire külön nappalit is berendeztek egy „saroknyira” a Cross Media Stationtől. A Full HD felbontás a maga 2 megapixeles felbontásával elméletileg elegendő is egy 10×15 cm-es felvétel kinyomtatására, de a házi videók nagy részében biztosan nincs olyan stabil, jól szerkesztett képkocka, amit érdemes lenne így kinyomtatni. Ettől függetlenül ez akár el is terjedhet, végülis csak szoftver kérdése az egész.

Professzionális és broadcast videózás

Pont a Canon egyik szakemberével beszélgetve került szóba úgy 6-8 éve, hogy a fotó és a videó szépen lassan össze fog érni, egybe fog mosódni. Akkor persze még nem tudtuk, hogy hogyan, és nem is volt ez annyira tisztán látható, de a dolog megtörtént. A kiállított Canon kamerák egy része nem hagyományos videokamera, hanem mindenféle extrával (nagy képernyő, képernyőre szerelt nagyméretű kereső, precízen állítható profi videós objektív, steadicam, stb.) felszerelt DSLR fényképezőgép volt. Úgy tűnik, hogy a nagy érzékelővel szerelt tükörreflexes gépek a rendelkezésre álló óriási objektívparkkal végérvényesen beépülnek a filmes világba.

3D-ben a Canon egyelőre nem különösebben nyomul, ami érthető is, hiszen nincs olyan megjelenítő kínálata, amihez biztosítani kellene a tartalomgyártást. Két kamera összeszerelésével természetesen kínálnak megoldást, de ez egyáltalán nem tűnt hangsúlyos elemnek a videó standon.

Termékfejlesztés

A videokameráktól a nagy felbontású videókig vezető átjáróban egy kis üveg vitrinben sokkal érdekesebb dolgokat találtunk, mint amit kicsit arrébb 100-120 m2-en mutogattak. Az EOS 7D (illetve még néhány termék) tervezése során elkészített minták voltak kiállítva néhány rajz társaságában. A gépek némelyike olyan, mintha nem is a Canonnál készült volna, de van olyan is, ami 1-2 évtizeddel le volt maradva a külső tekintetében. Érdekes volt látni, hogy mik azok a tervek, amelyek nem élték túl a habszivacs vagy fafaragás fázist.

Az egyik túl szögletes volt

A másikon túl nagy volt az info LCD

A végeredmény: Canon EOS 7D

A váz

Ehhez kapcsolódik a környezetvédelmi falak mellett talált vitrin tartalma. EOS 7D darabjaira szedve:

Ultra High Definition Video – 4k×2k

A Full HD felbontás négyszeresét kínáló ultranagy felbontású felvételek megjelenítésének és rögzítésének bemutatására 1-1 kis blokkot szántak. A megjelentésnél négy Full HD projektor volt összehangolva, hogy a falon egy óriási képet alkosson. Lehet, hogy csak azért volt, mert már hozzászoktunk az óriási felbontásokhoz, de nem estem hanyatt a részletektől. Lesz ez szerintem még sokkal jobb is, mire piacéretté válik.

Multipurpose Camera

Az ultranagy felbontású videókat valamivel rögzíteni is kell. Ehhez egy prototípus kamerát is kiállítottak. Ennek a képe már igencsak meggyőző volt, bár azt nem írták a falra tett kijelző mellé, hogy pontosan milyen felbontású. A termék mellé kirendelt japán úriemberrel beszélgettünk a nyilvánosan is elérhető részletekről, így kiderült, hogy a gépben egy 8 megapixeles 2/3″-es CMOS szenzor dolgozik, ami akár 60 kép/mp-es sebességgel is képes videót rögzíteni. Az érzékelőre egy 24-480 mm-esnek megfelelő 20× zoomátfogású objektív vetíti a fényt, aminek kezdő fényereje f/1.8-3.8. Az objektívbe drive by wire rendszerű élességállító és zoom gyűrű került, ez utóbbi a tekerés mellett gombnyomásra, finoman is szabályozható. Arra a kérdésemre, hogy miért nem egy nagyobb szenzoros, nagyobb felbontású DSLR alapból indultak a fejlesztéssel kitérő választ kaptam. (Csak tippelni tudok: ilyen objektívet nagyobb érzékelő elé nem lehetett volna ilyen méretben és áron összehozni.)

Multiformátumú professzionális nyomtató

300×600 DPI-s, többféle oldalarányt is támogató, tekercspapírra dolgozó festék szublimációs elven működős nyomtatót is kiállítottak a fotó-videó zónában. A termék azonban annak ellenére koncepció modell, hogy technikailag minden adott lenne a megvalósításához.

Üzleti fotó

Ebben a zónában a profi fotósok munkafolyamtára kínált megoldásokat mutatták be, bár a kiállított eszközöket és végtermékeket látva én kicsit máshogy pozicionáltam a látottakat. Az üzenet az volt, hogy a fotós mi mindent megtehet úgy, hogy csak (vagy legalábbis többnyire) Canon termékeket használ, illetve hogy ezek a termékek milyen jól illeszkednek a fotósok munkafolyamataiba. Ezt a területen egy profi fotós folyamatosan demonstrálta is. De ami inkább érdekes volt, az a kiállított igényes albumok sora, amiket speciális ragasztó és kötőgépekkel ott a helyszínen gyártottak, illetve a digitálisan előállított fotóalbumok nyomtatásához használt mini nyomda volt. Ez utóbbi, illetve a gyártásakor szerzett tapasztalat a jövőben könnyedén válhat a Canon ugródeszkájává a minilabor gyártás irányába.

New Perspective of imaging

Single-shot Multiband Camera

Az első olyan fényképezőgép a világon, amivel egy felvételen lehet rögzíteni az emberi szem, illetve a hagyományos szenzorok számára látható és az ezek számára láthatatlan színeket. A megoldást egy olyan CMOS érzékelő adja, amire a szokásos 3 (RGB) helyett 6 féle színszűrőt tettek. Az egészre a Canon – feltehetőleg 2007-ben bejelentett, de kereskedelmi forgalomba azóta se került – 50 megapixeles CMOS lapkája teremtette meg a lehetőséget, amit később egy másik alkalmazásnál is látni fogunk. A Multiband fényképezőgép az ismertető tábla szerint gyakorlatilag kész van, de a forgalmazáshoz (nyilvánvalóan nem lesz tömegtermék) szükség lenne még néhány tanúsítványra is.

Nagy érzékenységű CMOS szenzor

Mindenki által ismert törvényszerűség, hogy minél kisebbek egy lapkán a fényérzékelő diódák, annál kevesebb fényt tudnak adott idő alatt rögzíteni, tehát annál kevésbé érzékenyek. Ha megfordítjuk a dolgot, akkor a szenzor méretének növelésével fokozható az érzékenysége is. Ezt meglovagolva készítette el a Canon a 30×30 cm-es CMOS érzékelőjét, ami már 1 lux megvilágítás alatt képes az emberi arckifejezések rögzítésére. Ilyen megvilágításnál az ember szem a mozgásokat is alig észleli.

A demón két képernyőn ment ugyanaz a videó. Az egyik képernyő mintha ki lett volna kapcsolva (azon ment a hagyományos felvétel), a másik pedig egy sötét, de jól látható fekete-fehér képet mutatott. Ez utóbbi volt a nagy érzékenységű szenzor képe. Felhasználási példaként az asztronómiai fotózást, az űrkutatást emelték ki.

Nagy felbontású panoráma gép

A panorámakészítő fényképezőgép alapja ismét az 50 megapixeles CMOS lapka lett. Erre vetítik a képet egy aszférikus körkörös tükör segítségével. A felbontás így is akkora marad, hogy a képet korrigálva egy 360 fokos panorámát kapunk. Ha a Google ilyet használna a StreetView képek készítéséhez, akkor azokról is azonnal eltűnnének a néha nagyon zavaró illesztési hibák.

120 megapixeles CMOS

Az APS-H méretű 120 megapixeles CMOS lapka híre nem volt újdonság, hiszen már beszámoltunk az érkezéséről, de azt akkor még nem tudtuk, hogy létezik belőle működő prototípus is. Persze használni itt a kiállításon sem lehetett, de bemutatták, hogy mit tud. Két darab, érintésérzékeny felülettel szerelt óriási képernyő szolgált a demó alapjául. A bal oldalin egy állókép volt látható, amin néhány képrészlet be volt keretezve. A képrészleteket megérintve megjelent a keret tartalma a másik kijelzőn full HD minőségben videóként. A szenzor ugyanis bármely területről ki tud olvasni Full HD felbontású jelet 60 kép/mp-es sebességgel. Ez a sebesség persze csak 1920×1080-as részletméretnél igaz. Ahogy nő a kiolvasandó adat mennyisége (nő a képméret), csökken az elérhető képfrissítési sebesség. A teljes 120 megapixeles képet 1,4 kép/mp-es sebességgel tudja kiolvasni. Ilyenkor másodpercenként 2,52 Gb/mp sebességű adatfolyamot kell kezelni.

Háttérszeparáció

Egy színes háttér és egy előtérben álló modell segítségével demonstrálták, hogy miként képes egy kellően erős hardveren futó célszoftver intelligensen elválasztani az előteret a háttértől. Ha úgy elterjed, mint az 5 éve hasonlóan demózott mosolyprioritás, akkor öt év múlva egy balatoni nyaralás után is boldogan mutogathatjuk az ismerősöknek a Bora-borán rólunk készült fotókat. (Persze ezt most is megtehetnénk, de az automatikus háttércserével ez sokkal könnyebb lenne.) A technológia elterjedésének akadálya a szűkös számítási kapacitás. A bemutatóhoz használt számítógépnek is 3-4 másodpercre volt szüksége a művelet elvégzéséhez, így kompakt fényképezőgépekben vagy videokamerákban egy darabig még nem fog elterjedni.

Szemantikus keresés

Ennek a bemutatónak a lényege a képek automatikus katalogizálásban rejlett. A bemutatóban használt szoftver egy óriási képadatbázisból kérésre képes volt térben megjeleníteni a virágok halmazát, majd szín vagy név szerint tovább tudott szűrni. Egy kép kiválasztása után automatikusan tudott hasonló virágokról is képet mutatni. Mindezt automatikusan és viszonylag kényelmesen. A lényeg, hogy a szoftver a kép elemzésével megérti a kép tartalmát, illetve a képek közötti összefüggéseket, és a keresésekkor ezek alapján tud találatokat adni.

Koncepció modellek

Ezekről az üvegkalitkában lévő koncepció modellekről szinte semmit sem lehet tudni. Egy-egy szűkszavú táblácska jelezte, hogy melyiket hogy hívják, de ennél többet nem árultak el a szervezők. Néhány ma divatos területre rajzoltak mutatós termékeket, amelyek akár már ma is létezhetnének. Láttunk ilyeneket 5 éve is, egyikből sem lett kész termék.

Többnyire stílusgyakorlatként kell őket felfogni.

DSLR

DSLR

Image Navi Cam – GPS-es fényképezőgép

Image Navi Cam – hálózatra is kapcsolódhat

3D-s fényképezőgép

3D-s fényképezőgép

Image Palette – képnézegető tablet

Mixed (Augmented) Reality Head Up Display

Passzív 3D két kivetítővel

A szórakoztató elektronikai ipar manapság a 3D-től hangos, ehhez képest a Canonnál alig találni ilyen jellegű terméket. Sem a videokameráknál, sem pedig a megjelenítőknél nem látni a törekvést, hogy ezen a területen nagyot alkossanak. A Canon Expon a 3D-s vetítést két Canon projektorral, illetve az eléjük tett polarizációs szűrőkkel oldották meg. A pille könnyű polarizációs szemüvegek viselése valamivel kényelmesebb, mint az aktív eszközöké, ráadásul a vetítéskor kapott kép is egészen korrekt volt.

Mixed (Augmented) Reality

Az asztalnál ülő személy egy üres könyvet lapozgat, de a szemüvegen keresztül 3D tárgyakat lát.

A 3D helyett a Canon inkább a Mixed Reality technológiát demonstrálta több helyen is. Volt olyan szemüveg, amin keresztül a valóság mellett egy focizó fiút is lehetett látni, de könyvek esetén is demonstrálták, hogy milyen 3D-s élményt lehetne a valóságba vinni a technológiával. Alkalmazási példaként a bizalmas anyagok nyilvános helyen való használatát említették, mivel a lényeget úgyis csak az látja, akin a szemüveg van.

Egy másik helyszínen egy speciális ecsetet a levegőben mozgatva lehetett a térben rajzolni. A felhasználó a művet és a virtuálisan kiválasztott ecsetet a szemüvegen keresztül természetesen látja.

Egy digitális asztallal és kivetítővel a munkacsoportok tagjainak hatékony együttműködését demonstrálták. Az persze nem volt már újdonság, hogy egy asztalon képeket lehetett tologatni, nagyítani, kicsinyíteni, de arra mindenki felkapta a fejét, hogy az asztalra tett képet egy mozdulattal be is szkennelte a rendszer (az asztal fölött a plafonon lévő fényképezőgép fotózza le a lapot). Szintén újdonság, hogy a rendszer kézmozdulatokból ért, tehát a kar levegőben való mozgatásával lehet például a lapozást kezdeményezni. Ugyanígy kézmozdulatokkal utasítható a rendszer a kiválasztott elemek projektorra való átküldésére is. Eszméletlen látványos, de a rendszer valódi használhatóságához van még mit csiszolni rajta.

Zárásként tekintsük át röviden, hogy mi teljesült az előző Canon Expon kiállított újdonságokból.