Optika II.
Ahogy azt minden stabilizátoros gépnél kiemeljük, itt is meg kell emlékezni a reciprok-szabályról, illetve a stabilizátor hatásáról. A reciprok-szabályt nem más, mint egy gyakorlati tapasztalatokon nyugvó, a fényképezőgépek program-automatikája által is figyelembe vett megállapodás, ami a bemozdulástól mentes képek készítésénél – főleg gyengébb fényviszonyok és/vagy nagyobb fókusztávolságoknál – fontos.
Ha nincs elég fény és nincs lehetőségünk állvány használatára (vagy csak nem akarjuk cipelni), akkor teszt nagyon jó szolgálatot a stabilizátor, amely figyeli a gép elmozdulásait és azt bizonyos határokon belül korrigálja. Igy teljes tele állásban is fotózhatunk 1/160 mp-es, vagy akár 1/125 mp-es zársebességgel, anélkül, hogy a kép bemozdulásától kellene tartanunk. A 432 mm-nek megfelelő fókusztávolságú tele állásban ugyanis kb. 1/500 mp-es zársebesség lenne szükséges ahhoz, hogy biztosan ne mozduljon be a felvétel (persze ez csak szélcsendes időre, normál, átlagos nyugodt emberre vonatkozik, mint említettük, ez gyakorlati tapasztalat, ettől lehetnek mind pozitív, mind engatív irányba jelentős eltérések). Próbáink során bizonyítást nyert, hogy a Sony Super Steady Shot optikai képstabilizáló rendszere körülbelül 1 2/3 – 2 Fé-kkel többet tudunk kézben megfogni.
| Stabilizátor hatása |
|---|
  1/125 mp; 432 mm ekv. (bal: stabilizátor nélkül, jobb: stabilizátorral) |
| Stabilizátor hatékonysága | |
|---|---|
bemozdult fotók aránya különböző zársebességeknél | |
A fenti két kép 1/125 mp-es záridővel készült 432 mm-es ekvivalens gyújtótávolság mellett, a bal oldali stabilizátor nélkül, a jobb oldali stabilizátorral. A reciprok szabály szerint biztosan bemozdulásmentes képhez körülbelül 1/500 mp-es zársebességet kellett volna alkalmazni. Stabilizátor nélkül több bemozdult képet kaptunk (lásd jobb oldalt a grafikon), míg stabilizátorral (ezen a fókusztávolságon, ilyen zársebesség mellett) mindegyik bemozdulástól mentes volt.
A jobb oldali képen több képből álló statisztika grafikonja látható. Zársebességenként 20-20 képet készítettünk stabilizátor használatával illetve anélkül, majd azt ábrázoltuk, hogy hány kép lett bemozdulás mentes, valamint hány kép mozdult be. Az arányokon jól látható, hogy stabilizátor nélkül már 1/400 mp-nél is egy kép bemozdult a tízből, míg stabilizátorral 1/125 mp-nél se lett bemozdult fotó.
Az optika torzításai meglehetősen vegyesek, hiszen míg nagylátószögnél átlag feletti, mintegy 1%-os hordótorzítással találkozunk, tele állásban egyáltalán nincs torzítás. De aki ultrazoom gépet vásárol, ne is nagyon várjon el jó nagylátószöget, ahhoz más kategóriában kell keresgélnie.
| Torzítások a fókusztávolság függvényében | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=36 mm ekv.) hordótorzítás ~1% |  tele állásban (f=432 mm ekv.) nincs torzítás – |
Makró módban akár 2 cm-es tárgytávolságot is használhatunk, ráadásul ezt nem csak teljes nagylátószögnél, hanem egészen 83 mm-es fókusztávolságig. Teljes tele állásban 90 cm a legkisebb tárygtávolság. Makrózáskor mint látható, a zoom is működik és érdemes is azt használni, mivel teljes nagylátószögben a nagyítás sem a legnagyobb és a torzítás is erősebb. Nagylátószögű állásban tehát a legkisebb terület, amely kitölti a kép teljes képet 40 mm szélességű, ami már önmagában is jó, átlagon felüli érték. Igaz, itt a torzítás elég jelentős: 2,2%-os hordótorzítást kell elviselnünk. Tele állásban nem tudjuk ennyire kis témával kitölteni a teljes képet, itt a lefedettség 90 mm-es, viszont ezt 90 cm-es tárgytávolságnál kapjuk! Tehát a legfélősebb lepkékről is nyugodtan készíthetünk remek makrófelvételeket, ráadásul a nagy fókusztávolság miatt a háttér gyönyörűen elmosott lehet. A torzítás ilyenkor minimális, mindössze 0,1%-os. A legnagyobb nagyítást 83 mm-nek megfelelő fókusztávolságnál, vagyis 2,3x-es zoomállásnál érhetjük el. A legkisebb terület szélessége ezáltal mindössze 30 mm, 2 cm-es tárgytávolság esetén. A torzítás elviselhető mértékű: 1,3%-os. Ha ezt még megtoldjuk egy 8 vagy 10 dioptriás makróelőtét lencsével, akkor… Belegondolni is gyönyürű.
A Sony DSC-H1 tehát kiváló makróképességű, akár közeli felvételekről, akár távolabbi témákról van szó. A legnagyobb nagyítás eléréséhez azonban tudni kell a trükköt…
| Makró képességek | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=36 mm ekv.) legkisebb szélesség: 40 mm hordótorzítás ~2,2% |  tele állásban (f=436 mm ekv.) legkisebb szélesség: 90 mm hordótorzítás ~0,1% |
 legnagyobb nagyításnál (f=83 mm ekv.) legkisebb szélesség: 30 mm hordótorzítás ~1,3% | |
A vignettálás mind nagylátószögű, mind tele állásban jelentkezik, bár ennek mértéke elfogadható szintű. Nagylátószögnél erőteljesebben csak a kép alsó részében jelentkezik, a sötétedés is gyorsabban megy végbe. Tele állásnál egyenletesebb eloszlású. Átlagosan 14-15%-kal sötétebb a képek sarokpontjai, mint a középső részük, amely nem jelentős. Ez általános felhasználáskor tehát szinte egyáltalán nem észlelhető, így a peremsötétedés nem fog gondot okozni.
| Vignettálás | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=36 mm ekv.) sarkok fényerőcsökkenése: ~14% |  tele állásban (f=436 mm ekv.) sarkok fényerőcsökkenése: ~15% |
