Eredeti patronok
A teszt idén május 13-án indult, amikor kicsomagoltam a nyomtatókat, feltelepítettem a szoftvereiket, betettem az eredeti gyári patronokat és nyomtatófejet igazítottam (illetve a HP-nál egy tesztoldalt nyomtattam). Mikor minden rendben volt, akkor kinyomtattam velük egy 1 oldalas és egy 3 oldalas színes dokumentumot, és 4 darab A4-es fotót fotó minőségben, fényes fotópapírra. Mindkét nyomtató tette a dolgát, nem volt probléma a frissen betett patronokkal.
Dokumentumnyomtatásnál a HP a határozottabb színekkel, a halvány árnyalatok szebb megjelenítésével nyerte a kört, de fotónyomtatásnál a Canon csúnyán beelőzött. A HP Deskjet nyomatai enyhén csíkosak lettek, de az apró pöttyök elhelyezkedése sem igazán megfelelő az igazi fotó élményhez (fotópatronnal nyilván mindkettő jobban teljesít, és a HP valószínűleg nem maradt volna le ennyire fotónyomtatás terén, de ez most nem az a teszt). A nyomtatás után a készülékeket kikapcsoltam, és nem is nyúltam hozzájuk egészen június 18-ig.
Akkor ugyanis egy 22 oldalas, néhány színes oldalt is tartalmazó könyvet kellett kinyomtatnom. Természetesen mindkét nyomtatón. Ez volt az első pont, amikor a két nyomtatót sebesség tekintetében is össze tudtam hasonlítani. Bár első ránézésre azonos sebességgel nyomtatnak, a Canon ennyi oldal egyhuzamban való nyomtatásánál már össze tud szedni 1-2 oldalnyi előnyt. Nem tartom lényegesnek a különbséget, de van. Több száz oldalnál már akár jelentős is lehet. Lévén dokumentum nyomtatásról volt szó, a HP megint tarolt. A nagyobb egyszínű felületeken ugyan látszott az enyhe csíkozás, de az éleket, pláne a kisebb felbontású képek felnagyításánál keletkezett lépcsőzetességeket a HP algoritmusa simította el szebben. A HP mentségére (csíkozás) meg kell jegyezzem, hogy míg a Canon nyomtatót ennél a tesztnél használtuk először, a HP nyomtatónk már túl volt néhány komoly nyúzáson. A különbségek mindazonáltal nem jelentősek, egy átlagos dokumentum egy átlagos felhasználó számára mindkettőn nyomtatva megfelelő lenne.
Másnap eszembe jutott, hogy ki kellene nyomtatnom 3 francia méretű borítékot céges logóval, ezért beizzítottam a nyomtatókat, és kinyomtattam a borítékokat. A HP-ról gyorsan kiderült, hogy erre alkalmatlan, mert pontatlanul veszi fel a borítékot, de a Canon szépen nyomtatott.
A nyomtatók legközelebb alig egy hónap múlva, július 17-én kaptak újabb feladatot. A legutóbbi borítéknyomtatáson felbuzdulva most 22-22 példányt nyomtattam ugyanabból a borítékból. Tanulva a múltkori hibából, a HP nyomtatót boríték helyett sima papírral töltöttem fel, hogy feleslegesen ne pazaroljam a borítékokat. Ezután egy 78 oldalas színes, illetve egy 33 oldalas fekete-fehér dokumentum került terítékre. A fekete-fehér dokumentumnál, ahol semmilyen szürke árnyalatos dolog, halvány háttér, vagy széteső grafika nem nehezítette a feladatot, a két nyomtató annyira azonos minőséget produkált, hogy ha nem írtam volna rájuk, hogy melyik mivel készült, utólag már nem tudnám megmondani. Sebességben viszont a Canon jóval gyorsabb volt. A színes dokumentumnál, ami a nyomtatáshoz szükségesnél kisebb felbontású bitképeket és színes háttereket is tartalmazott a HP teljesített szebben.
Az utolsó nyomtatási nap augusztus 10-én következett. 11 db 10×15-ös fotóval indítottam, majd egy 22 oldalas, egy-két apró színes elemet leszámítva fekete-fehér dokumentummal folytattam. A fotóknál mindkét nyomtató a már fentebb leírtaknak megfelelően teljesített, de a HP-ból a dokumentumnyomtatás felénél elkezdett fogyni a fekete, így az oldalak a kimaradt sorok miatt használhatatlanok lettek. A fotónyomtatás után szintén a HP-n kigyulladt a színes tinta kifogyását jelző lámpácska, így nem csoda, hogy a következő 5 db 10×15-ös képből már csak hármat tudott megfelelően kinyomtatni, az utolsó kettőről már hiányoztak színek. Az alacsony tintaszintre ugyan figyelmeztetett a szoftver, de jobban örültem volna, ha megáll a nyomtatással, hogy legalább a papírt ne pazaroljam el feleslegesen. Persze ez most egy teszt, így megyünk tovább, de ha otthon használnám, akkor biztosan morcos lennék. Tettem tehát egy próbát újabb kettő, az előbbiekkel azonos méretű fotóval. A Canon tökéletesen teljesítette a feladatot, de a HP-ból kikerült képek cián hiánya miatt értékelhetetlenek lettek. Az utolsó kép nyomtatása során a Canon szoftvere is jelezte, hogy a színes tintapatron kiürülőben van, így sokkal tovább az sem bírta.
A következő adag (4 db) színes fotót már csak a Canonnal nyomtattam ki. Bár a szoftver folyamatosan jelezte, hogy készüljek az új színes patronnal, a nyomtató gond nélkül elkészítette a képeket. Újabb négy képpel próbálkozva már nem voltam ilyen szerencsés: a tartályok valóban kiürültek, de a nyomtató ennek ellenére elpazarolta a 4 papírt, csakúgy mint az előbb a HP.
Ezután már csak a Canont nyúztam fekete-fehér képekkel (4 fotó minőség fotópapírra illetve 2 normál minőség sima fénymásolópapírra) és dokumentumokkal (2×76 oldal). A fekete tinta a 2. 76 oldal elején fogyott el, így a 9. oldaltól kezdve a nyomatok használhatatlanok lettek. Ennek ellenére a nyomtató elpazarolta a maradék 67 oldalt is, ami nem egy szép dolog.
Átnézve a nyomatokat kellemesen csalódtam. Nem gondoltam volna, hogy ennyi mindent ki fogok tudni nyomtatni egy szett patronnal, ráadásul ez részben azt is jelenti, hogy a nyomtatók valószínűleg nem pazaroltak el sok tintát a hosszú állások utáni fejtisztításkor. Persze ez utóbbi állítást csak úgy lehetne igazolni, ha most végignyomtatnám az összes nyomatot egy nap alatt, és megnéznénk, hogy mennyivel bírják tovább a patronok.
