Exkluzív: Nikon D5000

0

Felépítés I.

Ergonómia

Bár fogása alapján valóban a Nikon D60 rokonságra erősít a gép, a dolog még sem ennyire egyértelmű. A két belépőszintű modellt egymás mellé téve azonnal feltűnik, hogy a D5000 nagyobb, tömzsibb vázat kapott. Az alját például – valószínűleg a kihajtható LCD „zsanérja” miatt meg kellett emelni. Ugyanúgy az LCD a ludas abban is, hogy vastagabbnak hat az egész váz. Ugyanakkor szélességben maradt a kisebb modellek mérete, így a gép ducinak, kicsit vaskosnak hat. Ezt erősíti, hogy a D5000 kevesebb szögletet tartalmaz mint az említett „előd”. Minden sarkot igyekeztek lekerekíteni, inkább a nagyobb modellekhez hasonlóvá tenni. Ezektől örökölte például a prizma- és vakuház alakját.

Bár magasságra és vastagságra is nagyobb, mint a D90, fogásra szinte egy az egyben a D60-ra hasonlít. Mondhatom, hogy sajnos, mert az a modell sem a kényelmes markolatáról volt híres. Ugyanez itt is visszaköszön. Kicsi és nem túl mély a markolat, amely egy férfi kéznek már meglehetősen kényelmetlen fogást jelent. A markolatot tartó ujjaknak kiképzett vájat egy kicsit mélyebb, a markolat egyenesebb a tenyérbe simuló részen, de ez a fogáson alig változtat, sőt számomra egy kicsit kényelmetlenebb volt. Ami viszont sokkal jobb az a hüvelykujji rész kialakítása. Egy kis gumibetétet találunk az ujj alá eső részen, amely egyébként a gép egyetlen gumírozott része, hisz a markolat, a D60-hoz hasonlóan végig kemény műanyag borítású. A hüvelykujjat megtámasztó bütyök is jobb helyre került, így már nem zavar a hátsó tárcsa elfordításában. Magát a tárcsát is kissé megdöntötték, így kényelmesebben kezelhető a korábbihoz képest.

A D5000-ben megváltozott a gumi szemkagyló formája is. A D60 vékony, széles megoldása után visszatértek a többi típusnál már megszokott vastagabb gumiszegélyhez. Ez többek között azzal az előnnyel is járt, hogy végre hozzáférhetünk a jobb oldalán található dioptriaszabályzó tológombhoz.

Megváltozott néhány gomb helye és egyesek funkciója is. Az exponáló mögötti bal gomb például ezen a vázon az INFO képernyő bekapcsolására szolgál. Az élőkép (és a videó) funkciót a négyirányú vezérlőtárcsa fölötti LV gombbal aktiválhatjuk. A négyirányú tárcsa valamivel kisebb lett, pereme pedig élesebb, ami személy szerint nekem kényelmetlenebbnek hatott a D60-nál. Alul a képtörlés gomb helyett egy kis hangszórót találunk, a gombot pedig a hátlap bal felső sarkába száműzték. Az LCD melletti négyes gombsor ennél a gépnél már ötös, hiszen az info képernyő nézeteit szabályozó funkció egy külön kezelőszervet kapott. A nagyobb LCD-nek és keretének köszönhetően egyébként kevesebb hely maradt a kezelőszerveknek a jobb oldalon, bár ez a rész eddig sem volt zsúfolt.

A gép alján minden maradt a régi. A szabványos (1/4 colos), fém állványmenet pont az optika középtengelyével párhuzamos.

Képérzékelő

A Nikon D5000 szenzorának adatai pontosan megegyeznek a D90-ével, így jogos a feltételezés, hogy mindkét fényképezőgép ugyanazt az érzékelőt kapta. Ez egyébként egy CMOS, mely 12,9 millió pixelt tartalmaz. Tényleges felbontása 12,3 megapixel, csakúgy, mint a D90-nek. Ez maximálisan 4288 x 2848 pixeles felvételeket jelent, mely mellett 3216 x 2136 és 2144 x 1424 képpontos beállítást is választhatunk. Mindhárom érték a DSLR-eknél megszokott 3:2 oldalarányt nyújtja.

Ugyanaz az EXPEED rendszer felel az adatok gyors feldolgozásáért és a jó minőségért, mint amit a nagyobb testvérben is kaptunk. Az érzékenységben sem történt változás, bár a D60-hoz képest más értékekkel dolgozhatunk. A CMOS szenzor alap érzékenysége ISO200, amit 1/3 lépésenként ISO 3200-ig emelhetünk. A választható értékek: 200 / 250 / 320 / 400 / 500 / 640 / 800 / 1000 / 1250 / 1600 / 2000 / 2500 / 3200. Ezen kívül kiterjesztett értékek is használható, szintén 1/3-os lépésközökkel, így elérhető az ISO100 és ISO6400 beállítás. A D60-hoz képest új, hogy az automata érzékenység maximuma ISO400-6400 között, valamint az ilyenkor használt minimum záridő 1/2000-1 mp között állítható.

Szenzor tisztítás

Az akaratlanul is az érzékelőre kerülő apróbb szennyeződések tekintetében ugyanazok a lehetőségeink, mint az előző modellnél, vagy nekiállunk a manuális pucolásnak, a tükör felcsapása után, vagy rábízzuk gépünket az automata szenzortisztító rendszerre. Ez a Nikon évek óta hagyományos levegőáramlásos megoldása, amely a tüköraknában enyhén keringetett légáramlattal próbálja távol tartani a porszemeket a szenzortól. Az ennek ellenére mégis rátapadt koszt, nagyfrekvenciás rázással távolítja el a rendszer, melyet bármikor aktiválhatunk a menüből. Ugyanitt az is beállítható, hogy a bekapcsoláskor, vagy a kikapcsoláskor, esetleg mindkét alkalommal önállóan elvégezze a gép ezt a műveletet. Az automata tisztítás le is tiltható.

Alternatív módszerként a D200 modell környékén bevezetett „portérképes” megoldást is választhatjuk, mely egy referenciafotót (portérképet) készít a szenzorra rakódott szennyeződésekről. Ez alapján később a Nikon Capture NX2 szoftver képes kitörölni a porszemeket a képekről. A szoftver alapból nem jár a készülékhez.

Objektív

A készülék a Nikon-F bajonettjét használja, mint az összes eddig megjelent Nikon DSLR. A cserélhető objektíves rendszer tökéletesen kompatibilis az AF-S és AF-I Nikkor „lencsékkel”. Egyéb F-bajonettes objektíveknél néhány funkció nem működik, pl:

  • G és D jelű AF Nikkor objektívek: nincs AF
  • Egyéb AF Nikkor objektívek: nincs AF és 3D mátrix fénymérés
  • Manuális objektívek: nincs fénymérés és AF.

A F5,6 fényerőnél jobb teljesítményt nyújtó manuális objektívekkel használhatjuk a D60-ban bevezetett elektronikus távmérő funkciót. Ennek segítségével a kereső státuszsorában lévő expozíciós skála élességskálaként működik, melyre hagyatkozva beállíthatjuk a fókuszt.

Mint látható a D5000 nem rendelkezik vázba épített fókuszmotorral, ahogy a D90 és a nagyobb modellek, így csak az AF-S és hasonló fókuszmeghajtású objektívekkel kapunk automata élességállítást. Ebben a tekintetben ugyanúgy működik, mint a Nikon többi belépőszintű DSLR gépváza, a D60-ig bezárólag.

A szenzor méretéből adódóan minden felhelyezett objektívnél 1,52x szorzófaktorral kell számolnunk. A géphez csatlakoztatott objektívek gyújtótávolságát ennyivel kell megszoroznunk, hogy megkapjuk a tényleges látószög értékeket. Egy 18-55 mm-es objektívnél ez kisfilmes értéken kb. 27,5-84 mm-nek megfelelő látószöget jelent. A szorzófaktorral az APS-C szenzorhoz tervezett DX objektívek esetén is számolnunk kell.

Sorozat fényképezés

Ezen a téren szintén a D60 és a D90 közé tehetjük a gépet. A kisebb modell 3 kép/mp-es teljesítménye helyett, itt 4 kép/mp-et kapunk. A d90-nél ez 4,5 kép/mp, és kapunk egy állítható (1-4 kép/mp) módot is. A D5000 esetén az állíthatóságról le kell mondanunk. A belépő sorozathoz képest új viszont, hogy végre megjelentek az automatikus sorozatok is 2-3 kép hosszan. Ilyen az alapnak számító automata expozíció sorozat, vagy a fehéregyensúly, illetve az Aktív D-Lighting képsor.

A Nikon D5000 időszakos képsorozatot is képes rögzíteni, melynél a beállított időközönként készül el egy-egy felvétel. Ezeket később akár mozgóképpé is összefűzhetjük. Az önkioldó mindkét elődhöz hasonlóan 2, 5, 10 és 20 mp-es várakozási időre állítható, de a D60-hoz képest itt nem csak 1, hanem 1-9 kép is készülhet.

Videofelvétel

A Nikon a D90-ben vezette be elsőként a videofelvételi szolgáltatást. Legalábbis a DSLR-ek között. Egyben ez a gép volt az első, amely tükörreflexes létére képes volt erre. A D5000 a negyedik ilyen készülék a teljes termékpalettán, a Nikon kínálatában pedig a második videófelvevős modell. Ezen képességeiben szinte teljesen megegyezik a D90-nel. A legnagyobb választható felbontás 1280 x 720 képpont, mely mellé 640 x 480 és 320 x 216 pixeles módokat kapunk. Mindhárom esetben 24 képkocka/mp-es képfrissítéssel, ami pontosan megegyezik a mozifilmek másodpercenkénti kockaszámával. A gép Motion JPEG tömörítést használ. Az elkészült videók AVI kiterjesztésűek.

Beállításaink ugyanazok, mint a D90-nél, a fenti három felbontás mellett a mono hangfelvételt tudjuk még be- illetve kikapcsolni. A videók hossza legnagyobb felbontásban legfeljebb 5 perc lehet, kisebbekben pedig 20 perc. A felvétel közben nem használható az automata élességállítás, csak manuális fókuszra lesz lehetőségünk.