Exkluzív: Sony Alpha A7R II, DSC-RX100 IV és DSC-RX10 II

0
Hirdetés

Jól indult a hetünk, hiszen a 30 fokos melegből már hétfőn sikerült elmenekülnünk, egészen Angliáig, ahol persze nem a hűsölés volt a lényeg, hanem az, hogy megnézzük a Sony három legfrissebb fényképezőgépét. Bár az új gépekből akadt néhány kipróbálható darab, komolyabb vizsgálatokra sem a helyszín, sem a közreadott példányok nem voltak alkalmasak, ezek ugyanis még csak a gyártás előtti modellek, így képek nem közölhetők velük. Ettől függetlenül az egy napos sajtóút bőven hasznos volt, hiszen nem csak a gépek kisebb technológiai hátterébe kaptunk betekintést, de interjút is készíthettünk a Sony Europe két vezetőjével, Yosuke Aokival, a Sony Europa alelnökével, valamint Yoma Horival, a cserélhető objektíves fényképezőgépek termékmenedzserével.

De ne szaladjunk ennyire előre, haladjunk szépen sorban. Ha mindenképpen az elejéről szeretnénk kezdeni, akkor vissza kell utalnunk a múlt heti bejelentésekre, ezeket a gépeket ugyanis múlt héten csütörtökön bejelentette a Sony, méghozzá szupertitkos előkészületeket követően (híreink ITT, ITT és ITT olvashatók).

Ritka alkalom az, hogy egy (sőt, több) gép bejelentése után pár nappal már kezünkbe is vehetjük a kütyüket egy hivatalos bemutatón. Ez most ilyen volt, s igencsak izgalmasnak ígérkezett. Az Európa távolabbi csücskeiből érkező újságíró kollégák még vasárnap megérkeztek a szállásukra, nekünk azonban lehetőségünk volt csak hétfőn indulni. Úticélunk a Londontól 50 km-re, a buckinghamshire-i Iver Heath-ben fekvő Pinewood Studios, ahol többek között a James Bond filmeket és a Folytassa filmsorozatot is forgatták. A stúdiók már önmagukban remek helyszínek, ahol önfeledten bolyonghatunk szájunkat tátva, – persze megfelelő engedély birtokában. Fotózni azonban tilos volt a filmgyár egész területén – kivéve azt a kis területet, ahová az újságírók kis csapatát várták.

Mivel az új gépek ekkor már ismertek voltak, s nem ezen az eseményen jelentették be őket, így már a helyszínre érkezéskor rögtön le is csaptak rá az élelmesebbek. A kiállított gépek és objektívek, valamint a modell hölgy láttán első körben azt gondoltam, hogy egyfajta szervezett fotózáson is részt veszünk majd, amelynek szívből örültem, hiszen a Nikon és Canon után így akkor a Sony is beállhat a fotós termékeit fotózással promózó neves gyártók sorába. Még mielőtt azonban elkezdhettünk volna komolyabban nekiesni a gépeknek, a szervezők a 2011-ben elhunyt neves brit filmzeneszerzőről, John Barryről elnevezett moziterembe invitáltak bennünket.

Az előadás ezúttal nem a piaci pozíciók bemutatásával (és a szokásos önvállveregetéssel), hanem a marketingstratégia ismertetésével kezdődött. Yosuke Aoki, a Sony Europe alelnöke elmondta, hogy a Sony célja a profi és konzumer kategóriák tartalmi és szolgáltatásbeli egyesítése, azaz hogy a haladó amatőrök is használhassák a profi szegmens előnyeit, ugyanakkor a profik is részesülhessenek az egyszerűbb modellek által kínált különlegesebb szolgáltatásokból.

Az érdekesebb részek ezután következtek, méghozzá a technológiai jellegű tartalmak. A Sony Alpha A7R II bemutatása előtt előbb átnéztük a hátsó megvilágítású CMOS szenzor történetét, amely 2009-re nyúlik vissza. Ekkor jelent meg a világ első, hátsó megvilágítású CMOS szenzorral szerelt kompakt digitális fényképezőgépe, a Sony Cyber-shot DSC-WX1, amelynek 1/2,4″ típusú Exmor R szenzora 10,2 millió képpontos felbontással rendelkezett. A múlt héten pedig a világ első, hátsó megvilágítású fullframe, azaz 36×24 mm hasznos fényérzékeny felülettel rendelkező fényképezőgépe jelent meg, ez pedig az Alpha A7R II.

A hátsó megvilágítás (back-illuminated) előnye a hagyományos struktúrájú szenzorokkal szemben a jobb fényérzékenység (több fény juthat el a fotódiódáig), valamint a több belső vezetéknek (csatornának) köszönhetően a gyorsabb kiolvasás. Míg a hagyományos felépítésű szenzorok esetében a hordozóra épített fotodiódák között fut a kiolvasáshoz és vezérléshez szükséges alumínium huzalozás, amely miatt a mikrolencséken keresztül beérkező fény viszonylag szűkebb csatornában juthat el a fotodiódákig, addig a hátsó megvilágítású szenzort gyakorlatilag fordított állásban éri a fény, azaz a fotodiódák közvetlenül a mikrolencsék alatt találhatók, így szélesebb szögből érkező fényt is képes hasznosítani (ez főként a kis bázistávolságú gépeknél és nagylátószögű fotózásnál lesz kiemelten fontos), s a vezérlés és kiolvasás vezetékezése a fotodiódák alá kerül, ráadásul sokkal több hely áll itt rendelkezésre, amely több huzalozást (több csatornás kiolvasás) is lehetővé tesz. Ezen túlmenően az új, hátsó megvilágítású fullframe szenzornál réz huzalozást alkalmaztak, amely jobb vezető, mint az alumínium, így a jel/zaj viszony is javulhat.

A bemelegítés után Joon Hong Tham, a Sony Europe profi kézi kamkorderek termékmenedzsere, tartott rövid előadást az új kamerákról, amelyről megtudhattuk, hogy az XAVC és a 4k formátum terjedése igen pozitív változásokat hoz nem csak az egyszerű, családi videók készítésénél, de az amatőr és haladó amatőr videósok körében is. Joon megemlítette az év első negyedévében, a 2015-ös NAB Shown bejelentett Sony HDC-4300-at, amely a világ első 4k rendszerkamerája, s három 2/3″ típusú szenzort alkalmaz. E kamerát alkalmazták az élő tudósításokhoz a Berlinben megrendezett UEFA Champions League döntőn.

De nem csak a műsorszórás, de a filmkészítés terén is bőven van szép eredménye a Sonynak: teljes egészében az F65 és F55 kamerákkal készült pl. az új Tomorrowland című film is. A 4k-ban elért sikerek után az 1″ típusú szenzorral szerelt, 4 Fé-es beépített ND szűrővel és rekesz-, fókusz- és zoomgyűrűvel is rendelkező, XAVC-S formátumot támogató belépőszintű HXR-NX100-ről, valamint a PXW-FS7 profi, Super 35-ös 4k szenzorral és A bajonettel büszkélkedő modell sikereiről is hallhattunk.

Minket persze jobban érdekeltek a fényképezőgépek, így örömmel vettük Ryoko Noguchi, a Sony kompakt fényképezőgépeinek európai termékmenedzserének bemutatóját, amelyben a fő szerepet természetesen az új DSC-RX10 II és DSC-RX100 IV gépek kapták.

A két új modellbe a világ első 1″ típusú rétegelt (Stacked) CMOS szenzora került, amely integrált DRAM puffermemóriával is rendelkezik. A hagyományos CMOS képérzékelők esetében a jelfeldolgozó egységet a képérzékeny felület köré építik, amely nagyobb chip méretet, ezáltal magasabb előállítási költséget jelent. Ezzel szemben a szendvicsszerűen rétegelt ún. stacked CMOS szenzoroknál a jelfeldolgozó egység a fényérzékeny felület alá kerül (azaz nem arról van szó, hogy a fényérzékeny felületet alakították ki több rétegből, mint pl. a Foveon X3-asa), így a chip mérete kisebb lehet, a jelfeldolgozó egység nagyobb helyet foglalhat el így bonyolultabb lehet, ráadásul a gyorsabb processzorhoz gyorsabban is érkeznek el a jelek, hiszen csak néhány mikronnyi távolságot kell megtennie (az igen nagy jelfeldolgozási sebességeknél már néhány milliméteres úthossz is jelentős késleltetést okozna). A két új masina esetében a rétegelt szenzorok világelsőként még beépített DRAM-ot is tartalmaznak.

Az új technológia több, mint 5× gyorsabb kiolvasási sebességet tesz lehetővé, ennek köszönhető az ultragyors elektronikus zár, a slow motion videófelvétel akár 1000 kép/mp-es sebességgel, a korábbiaknál magasabb felbontáson, a 4k videórögzítés kiváló minőségben, pixelösszevonás nélkül, valamint a 4k videófelvétel közben teljes felbontású, 17 Mpixeles (16:9-es) fotó rögzítés is.

A szupergyors elektronikus zár akár 1/32000 mp-es zársebességet is lehetővé tesz, amely a beépített ND szűrővel együtt akár 19 Fé megvilágítású ultrafényes helyen is tág rekesz alkalmazhatóságát kínálja. Szintén a gyors kiolvasásnak, no és persze a nagy kapacitású puffermemóriának köszönhető a 16 kép/mp-es sorozatfelvétel, amely 16 képig tarthat.

Az új zár bemutatásánál Ryoko külön kitért az ún. Anti-Distortion Shutter jellemzőre, ami a lassabb kiolvasású, rolling shutteres szenzoroknál jól érzékelhető Jello-effektet eredményez. Tipikus példája szokott lenni ennek a gyorsan mozgó autók képen történő torzulása, vagy éppen a ventilátor vagy propeller lapátok furcsa elváltozása, de a lobogó szerű képremegés is ennek számlájára írható. Az Angliában tartott prezentációban nekünk erre az itt autentikus golfütős példát hozták. Az igen gyors kiolvasásnak köszönhetően az Exmor RS szenzorok e káros hatást szinte tökéletesen kiiktatják. Fontos azért tudnunk, hogy az Exmor RS-ben még mindig nem global shutter dolgozik, de az igen nagy kiolvasási sebesség miatt hatásában nagyon közel van ehhez (erre külön rákérdeztem Yoma Horinál is).

A nagy képfrissítési sebességgel rögzített és szokványos képfrissítéssel (azaz lassítva) lejátszott ún. slowmotion videók immár akár HD-nál jobb felbontásban is rögzíthetők, legalábbis 250 kép/mp esetében, 2 mp-es felvételnél. Nagyobb képfrissítéseknél, illetve 4 mp-es felvételeknél a felbontás alacsonyabb (lásd táblázat).

A felvételek rögzítését ráadásul kétféleképpen is megtehetjük, vagy a gomb megnyomására indul a felvétel (s rögzít a gép 2 vagy 4 mp időtartamig), vagy folyamatosan pufferel, s a gomb megnyomásakor az addig eltárolt utolsó 2 vagy 4 mp-et menti a kártyára.

Az új szenzorok 4k videórögzítéskor sem alkalmaznak sorkihagyást, vagy pixel összevonást, hanem a teljes 17 Mpixeles képet olvassák ki, s ezt méretezik le a 4k felbontás 8 millió képpontjára. Ennek köszönhetően a pixel összevonást (pixel binning) végző gépek 4k videójához képest e módszerrel több részlet és élesebb kép menthető. Szintén a teljes (pontosabban a 16:9 oldalarányhoz tartozó) képtartalom kiolvasása miatt menthetünk 17 Mpixeles fotókat videófelvétel közben anélkül, hogy a felvétel akár egy pillanatra is megtorpanna.

A technológiai újdonságok megismerését követően jöhettek a konkrét modellek, amelyek közül elsőként az igen kis méretű Sony Cyber-shot DSC-RX100 IV-et vettük górcső alá.

A 24-70mm-nek megfelelő gyújtótávolságú, f/1,8-2,8 fényerejű objektívvel rendelkező gépbe az új 1″ típusú rétegelt szenzora került, szenzorra integrált memóriával. Ennek köszönhetően 1000 kép/mp-es slow motion felvételre és 1/32000 mp-es zársebességre képes a gép, s rendelkezik az Anti-Distortion Shutter előnyeivel, de a Cyber-shot modellek között elsőként a 4k videók tűéles rögzítése is a remek tulajdonságok sorát bővíti. Az XAVC S formátumban mentett 3840×2160 pixeles videók 100 Mbps sávszélességűek lehetnek, a képfrissítés 30, 25 vagy 24 képkocka/mp lehet, a szín mintavételezés pedig 4:2:0. A 4k videók maximális hossza 5 perc. Az utólagos szerkesztéshez a 4:2:0 kevésbé ideális, de akinek komolyabb igényei vannak, annak sem kell lemondania a szebb videókról, hiszen a gép tömörítés nélküli HDMI kimenetén 4:2:2 szín mintavételezésű 4k jelet küld ki, amit külső rögzítővel menthetünk el.

Az előd felpattintható OLED elektronikus keresője e modellben is megtalálható, de immár 2,35 millió képpontos, azaz kb. dupla felbontással.

A Sony Cyber-shot DSC-RX10 II felső státusz LCD-vel is rendelkezik, s ugyanazokkal az előnyöket tudja felmutatni, mint a kisebb méretű DSC-RX100 IV, bár ez már méretesebb modell. A méretnövekedést azonban nem a nagyobb szenzor, hanem a nagyobb zoomátfogású, 24-200mm ekv. gyújtótávolságú, fix f/2,8 fényerejű objektív adta (legalábbis egy részében).

A méretet azért igyekeztek kordában tartani, a 24-70 és 70-200-as objektívek teljes látószög tartományát lefedő zoomobjektív továbbfejlesztett aszférikus lencsetagjainak köszönhetően az optika a lehetőségekhez mérten kis méretű maradt, miközben a fényerő és a rajzolat továbbra is kiváló.

Az objektív csendes és gyors élességállítását ultrahang frekvencián dolgozó SSM meghajtás biztosítja, amely az intelligens AF rendszerrel együtt akár 0,09 mp-es élességállítási időt is elérhet. A gépet időjárásálló burkolattal látták el.

A DSC-RX10 II is rendelkezik beépített elektronikus keresővel, amely az új DSC-RX100 IV-hez hasonlóan 2,35 millió képpontos. A betekintés érzékelő szenzorral ellátott XGA OLED EVF 0,7×-es nagyítású, azaz nagy keresőképet biztosít.

Videófelvételi képességekben hasonló a gép tudása, mint a kisebb méretű DSC-RX100 IV-é, azzal a különbséggel, hogy 4k felbontásban is képes 29 percnyi mozgóképet rögzíteni, valamint hogy támogatja az S-log2 és S-Gamut színprofilokat, s rendelkezik külső fényforrás csatlakozási lehetőséggel és fejhallgató kimenettel is, így a haladó amatőr és profi videósok is minimális kompromisszummal használhatják.

Az új termékek legnagyobb érdeklődésre számot tartó modellje a fullframe szenzoros Sony Alpha A7R II, amelyet Yoma Hori, a Sony Europe cserélhető objektíves fényképezőgépek termékmenedzsere mutatott be nekünk.

A világ első, hátsó megvilágítású fullframe szenzorával rendelkező gépe, a Sony Alpha A7R II. Az új szenzor 3,5× gyorsabb képkiolvasást tesz lehetővé, mint elődje. Ez a nagyobb sebesség egy sor további fejlesztés feltétele volt. A 42,2 Mpixeles szenzorral akár ISO102400 érzékenységet is használhatunk, a sorozat sebesség 5 kép/mp lehet, s a 4k videófelvétel sem lehetetlen már.

A gép további képességei között meg kell említeni a Bionz X képfeldolgozó processzor által nyújtott diffrakció csökkentés és területfüggő zajszűrést, a szenzor AA szűrő nélküli kialakítása miatt elérhető maximális részletgazdagságot, a csendes expozíció lehetőségét, és az új fejlesztésű, 500 ezer expozícióra tervezett zárszerkezetet is. A prezentációban azt is megtudtuk, hogy 2016 elejéig 20 további objektívvel bővül majd az FE bajonettes rendszer.

A gépbe új, hibrid AF rendszer került. A kontraszt alapú élességállítást 399 ponton elhelyezett fázis-különbség érzékelés segíti, ez utóbbi a képmező 45%-át fedi le. Ezzel az előd Alpha A7R-hez képest 40%-os sebességnövekedést értek el, míg a továbbfejlesztett mozgásérzékelésnek köszönhetően az 5 kép/mp sebességű sorozatfelvétel készítésekor is rendelkezésre áll az autofókusz.

A fázis-különbség érzékelő pontok miatt a korábbi LA-EA1 A bajonettről E bajonettre átalakító adapter immár tovább egyszerűsíthető, azaz kihagyható belőle a féligáteresztő tükör és a fázis-különbség AF, hiszen maga a gép is képes a gyors autofókuszra A bajonettes objektívekkel is, ráadásul a képmező sokkal nagyobb területén.

Az 5 tengelyes szenzor stabilizálás nem csupán a szokásos döntést és oldalra fordítást képes kompenzálni, de az optikai tengely mentén történő elfordulást, valamint az x és y tengely mentén történő elmozdulást is. Utóbbinak főképp makrófotózásnál vehetjük nagy hasznát. Az 5 tengelyes szenzorstabilizáció képes együttműködni az objektívbe épített optikai stabilizátorral is, s így nem egymás hatását gyengítik, hanem erősítik azt.

Ahogyan az 1″ típusú rétegelt szenzoros új kompaktok, úgy a fullframe szenzoros Alpha A7R II is képes sor kihagyás és pixel összevonás nélküli 4k videófelvételre (a gép Super 35 mm-es képkivágást alkalmaz). Fullframe videófelvételre csak pixel összevonással van lehetőség az A7R II esetében.

A gépbe új, 2,35 millió képpontos XGA OLED kereső került, amely kiváló, 0,78×-es nagyítású, így igen nagy keresőképet ad.

Ezeken kívül is akad még újítás az Alpha A7R II-ben, ilyen az áttervezett markolat és exponáló gomb, az új, rögzíthető módválasztó tárcsa és a több programozható gomb. A gép időjárásálló burkolattal és robusztus objektívcsatlakozóval is büszkélkedhet.

Az előadások után az ebéd, valamint a gépek vártak ránk. Sajnos az előzetes elképzelés hamisnak bizonyult, ugyanis szervezett fotózásról szó nem volt. Igaz, fotózni lehetett a gépekkel, s ezt a modell is segíthette, de a memóriakártyát nem vehettük ki a gépből, képeket pedig nem közölhetünk, így ez a dolog csupán fél sikernek tűnik.

A tapasztalatok kissé vegyesek, a Sony Alpha A7R II fókuszsebessége kompromisszumosnak tűnt, a használt 55mm f/1,8 objektív remek fényereje ellenére nem volt kész pillanatok alatt az élességállítás, sőt, igazság szerint sem erős fényben, sem közepes fényben, sem tág, sem szűk rekeszt választva nem sikerült olyan helyzetet produkálni, amikor nem a kontraszt alapú élességállításra jellemző előre-hátra keresgélés lett volna jól látható az LCD-n. A Sony 24-70mm f/3,5-5,6 OSS objektívvel egy fokkal gyorsabbnak tűnt az élességállítás. Mindez persze csak a béta állapotú gépre igaz, a végleges modell a végleges firmware-rel akár jóval gyorsabb is lehet.

Sony Alpha 7R és 7R II

Sony Alpha 7 II és 7R II

Ugyanez mondható el az A7R II és a DSC-RX100 IV új elektronikus keresőjéről is, amely kissé vibráló képet adott. Érdekes, hogy a DSC-RX10 II-nél ilyet nem tapasztaltunk.

Sajnos sokan voltunk erre a kevés gépre, így hosszú időre nem igen lehetett hozzájuk jutni. Mindegy is, hiszen a béta állapot miatt egyébként is arra kértek mindenkit, hogy képet ne közöljünk, az egyéb funkciók viszont a végleges firmware-ben akár jelentősen is megváltozhatnak.

Az indulásig hátralévő időben volt még lehetőség egy kicsit faggatni a Sony néhány prominensét, köztük Yosuke Aokit, az európai alelnököt és Yoma Horit, a cserélhető objektíves fényképezőgépek termékmenedzserét is. A kompakt szegmensben a Sony a most bejelentettekhez hasonló prémium kompaktokra, illetve a DSC-HX90-hez hasonló az utazózoomokra helyezi a hangsúlyt. Az elérhető árú kategóriából sem vonulnak ki, de ott a technológiai bravúrok helyett a piaci igények közvetlen kiszolgálására összpontosítanak. Ebben a szegmensben az alacsony ár például egyelőre hátráltatja a 4K videofelvétel bevezetését is. A Full HD-nál négyszer nagyobb felbontású mozgóképrögzítés a kisebb kompaktokban egyébként a nagy hőtermelés miatt is nehézkes, éppen ezért van 5 perces időkorlát a most bejelentett kompaktokban is.

A 4K utáni időkre tervezett 8K-ra is készen áll már a Sony, hiszen a high-end profi videokamerákban, mint például az F65-ben már ott van ez a képesség. Aoki úr viszont rávilágított, hogy a konzumer szegmensbe csak akkor van értelme elhozni ezt a minőséget, ha a felhasználók is rendelkeznek már a megfelelő technikai háttérrel, elsősorban 8K-s tévével. Ennek megfelelően tehát először a 8K-s tévék megjelenésére számíthatunk, a 8K-s tartalmat az olcsó képrögzítő eszközök megjelenéséig pedig a műsorszolgáltatók és a moziipar szolgáltatja majd.

A beszélgetés során felmerült a logikus kérdés, hogy ha már létezik a rétegelt szenzor technológia, akkor az miért nem kerülhetett be a legújabb hátsó megvilágítású fullframe szenzorba. Úgy tűnik, hogy bármennyire is jó lenne átugorni a sima hátsó megvilágítású szenzor stádiumot, fejlesztésileg úgy néz ki, hogy ezt nem lehet kihagyni. De ahogy Hori úr elmondta, készülőben vannak a nagyobb méretű rétegelt szenzorok is, amelyek lehetővé tehetik a 8K-s videózást akár fullframe méretben is.

A Sony három új fényképezőgépét bemutató esemény a végéhez közeledett, még a leglelkesebb, videós bemutatót készítő kollégákból is lassan kifogyott a szusz. Kicsit kár, hogy csak ilyen keveset láttunk az új gépekből, bízunk benne hogy előbb utóbb nyugodtabb körülmények között is megnézhetjük majd a végleges firmware-rel felvértezett kereskedelmi verziókat.