Felépítés I.
Ultrazoom buli
Mondjon bárki bármit, a gyártók igenis komolyan figyelik egymás termékeit. A digitális fényképezőgépek fejlesztésében mindig megfigyelhetünk valami szabályosságot. Talán nem is a szabályosság a legjobb szó erre, inkább az, hogy trend, divat, vagy csak egyszerűen buli.
Egy időben buli volt stabilizált gépet piacra dobni. Később a tükörreflexes belépőszintű modellekkel való megjelenés volt buli. Aztán jött az ultrazoom buli, minél nagyobb zoomátfogással. Jelenleg persze ez már nem olyan nagy szó, manapság a vízálló gépek bejelentése a buli.
Ettől függetlenül a Sony-nál mégiscsak buli az ultrazoom, hiszen a gyártóra eddig viszonylagos visszafogottság volt jellemző, legalábbis ultrazoom szinten. A tavalyi 15×-ös zoomátfogású modell után idén megjelent egy vadonatúj, 20×-os átfogású, G típusú objektívvel szerelt géppel, a Cyber-shot DSC-HX1-gyel.
Nem is annyira a nagy zoomátfogás miatt különleges ez a gép, inkább a HD videó, a sztereo hangrögzítés és az egyedi panoráma fényképezési módja miatt. Persze ez a modell sem tökéletes, nem mondhatjuk ki, hogy megtaláltuk a legkompromisszum-mentesebb bridge gépet, ugyanis erről a kategóriáról szó sincs. Nincs ugyanis RAW támogatás, nincs külső vakupapucs, így a bridge kategóriába nem fér bele (legalábbis a mi felfogásunk szerint).
Mindazonáltal már elöljáróban kijelenthető, hogy igen ígéretes géppel állunk szemben. Ha a remek szolgáltatásai mellé jó képminőség is társul, biztos lesz a siker. Arra persze számítanunk kell, hogy a nagy zoom miatt a végállásokban kompromisszumos képminőség vár ránk, legalábbis az eddigi 20×-os ultrazoomok tapasztalatai alapján. De majd egy végleges modellnél kiderül, mit is tud a G szériás objektív.
Képérzékelő
A Cyber-shot DSC-HX1 az első Sony kompakt gép, amely CMOS szenzort használ. Az 1/2,4″ típusú szenzor 10,3 millió pixeles, ebből 9,1 Megapixelt használhatunk fel képalkotásra. A CMOS technológiának köszönhető a gyors képkiolvasási sebesség, amelynek néhány szolgáltatásnál komoly jelentősége van.
Legnagyobb felbontásban 3456×2592 pixeles képek készíthetők. A 4:3 oldalarány mellett max. 8 Mpixeles 3:2 oldalarányú, illetve max. 6 Mpixeles 16:9 oldalarányú fotókat is menthetünk.
A képek feldolgozását BIONZ processzor végzi, amely nem csak a tömörítést, de a zajszűrést is gyorsan és hatékonyan oldja meg.
A bejelentéskor megjelent specifikációkban ISO100-tól (Sony UK adatlap), szöveges sajtóközleményekben ISO80-tól induló (Sony USA sajtóközlemény „feature list”) érzékenységről számolt be a Sony, míg néhány adatlapjukon (Sony USA „specifications”) ISO125 kezdő érzékenység szerepelt. Elképzelhető, hogy ez a paraméter még módosítás alatt áll, s az okozta, hogy még ők sem tudták, mi lesz belőle. Az azonban biztos, hogy a nálunk járt béta modell ISO125-nél kisebb érzékenységre nem volt beállítható. Az érzékenységet egyébként ISO3200-ig növelhetjük, s ezt teljes felbontásban kínálja a gép.
A képeket csak JPEG tömörítsel menthetjük el, RAW formátum sajnos nem áll rendelkezésünkre.
Optika
Az Sony Cyber-shot DSC-HX1-ba vadonatúj fejlesztésű Sony G objektív került. A Sony tükörreflexes vázaihoz kapható, illetve a félprofi HD kameráiba szerelt G típusú objektívjei a prémium kategória tagjai. Ebbe a csoportba az igényesebb, jobb minőségű optikákat sorolja a cég. Ennek alapján bízunk benne, hogy jobb eredményt kapunk majd, mint a konkurens gyártók 20×-os átfogású ultrazoomjainál.
Az objektívben 13 lencsetagot 10 csoportba rendeztek, ezek között 1 extra alacsony szórású (ED) tag és 1 aszférikus lencse is megtalálható. A rekeszt 6 lamellából alakították ki.
A 5-100 mm gyújtótávolságú optika fényereje nagylátószögnél f/2,8, míg teljes tele állásban f/5,2. A nagylátószögű fényerő kategóriájában átlagos, míg a teleállásnál elérhető f/5,2 egy hajszálnyit átlag alatti. Az alkalmazott képérzékelővel ez az optika olyan látószöget produkál, mint egy kisfilmes 28-560 mm-es zoomobjektív.
A zoomolást kétféle sebességgel végezhetjük, enyhén elfordítva a zoomkart finomabb, jobban elfordítva gyorsabb zoomállítást kapunk.
A nemkívánatos berázások elkerülésére az objektívbe SteadyShot képstabilizátort is építettek.
A frontlencse védelmére műanyag sapkát használhatunk, mely a fényképezőgép gyári tartozéka. Ezt egy szíjjal rögzíthetjük a vázhoz, így elvesztésétől nem kell tartanunk. Szűrőt nem helyezhetünk az objektív elé, de opcionálisan vásárolhatunk VCL-HD1757 jelű 1,7×-es tele előtétet.
Sorozat fényképezés, videó
A Cyber-shot DSC-HX1 egyik legkomolyabb szolgáltatása a 10 kép/mp-es sorozat mód. Láthattunk már olyan gépet a kompaktok között, amelyik képes ilyen sebességre, de a legtöbb ilyenkor csak csökkentett képméretet használ. Persze ellenpéldaként említhetnénk a Casio sorozatlövő masináját (EX-F1, EX-FH20), amely még 60 illetve 40 kép/mp-re is képes. A Sony azonban megelégedett 10 kép/mp-cel, ami valójában a legtöbb esetben elég is lesz. (Elképzelhető, hogy a DSC-HX1-ben azonos szenzor dolgozik, mint a Casio Exilim EX-FH20-ban. Ha ez így van, akkor a szenzorban még van tartalék. Az biztos, hogy a Casio a Sony ultragyors CMOS szenzorát használja, de úgy tűnik a Sony nem tartja fontosnak az ultragyors sorozatok készítésének lehetőségét a saját gépeiben.)
A maximális 10 kép/mp sebességű sorozat mellett közepes sebességű, 5 kép/mp-es, ill. lassú, 2 kép/mp-es sorozat is készíthető. Mindegyik módban 10 képig tartó szekvenciát rögzíthetünk. A 10 kép letelte után meg kell várnunk, amíg a fotók az átmeneti tárolóból a memóriakártyára kerülnek. Ez a nálunk járt béta változatnál 15 mp-ig tartott, Sony 1 GB-os Pro-HG Duo kártyával (~2600 KiB/s).
A kiegészítő sorozatok között 3 képig tartó automatikus expozíció-sorozatot (1/3, 2/3 vagy 1 Fé lépésközzel) illetve szintén 3 képet elmentő fehéregyensúly-sorozatot kínál a gép (ez utóbbit csak menüből választhatjuk ki).
A fényképezőgép másik komoly szolgáltatása a HD videórögzítés. Persze ezen a téren is találunk más olyan fényképezőgépet, ami tud ilyen felbontást, sőt a már említett Casio EX-F1 fullHD videót is kínál. Nos, ettől felbontásban nem sokkal marad le a Sony DSC-HX1, ugyanis 1440×1080 pixeles progresszív felvételeket készít, 30 kép/mp képfrissítéssel, de választhatunk 1280×720 vagy 640×480 pixeles felbontást is. FullHD-nek a sorok száma alapján természetesen nevezhetjük az 1080 soros felvételt, de a teljes pixelszám azért elmarad az igazi FullHD-től. A létrehozott videófájlban az oldalarány helyes értékkel szerepel, így a programok gond nélkül játszák le 16:9-es videóként.
A legszebb azonban az, hogy a filmbe 48 kHz mintavételezésű sztereó hangot is rögzít a HX1, s mindezek mellett az optikai zoom is teljes egészében használható.
1440×1080 pixeles felbontásban 12 vagy 7 Mbps, 1280×720 pixelnél 6 Mbps, míg VGA felbontásnál 3 Megabit/s sávszélességűek lesznek a H.264 kodekkel tömörített AVI fájlok.
VGA felbontásban 1 GB-ra közelítőleg 39 perc, 1280×720 pixelben 21 perc, 1440×1080 pixeles felbontásban standard módban 18 perc, míg fine módban 10 perc rögzíthető. Egy-egy videófájl hosszát természetesen a FAT32 fájlrendszer is korlátozza, amely 4 GB-nál nagyobb fájlokat nem enged.
