A Sony elsősorban nem mint fotós gyártó ismert, mégis a digitális fotózás elterjedésének már nagyon korai időszakában igen aktív volt. Mikor is jelentek meg az első Sony digitális fényképezőgépek?
A Sony első digitális fényképezőgépe a Mavica, pontosabban az MVC-FD1-es típus volt, ami 1993-ban került piacra. Ez egy floppy lemezre dolgozó készülék volt. Bár a Sony nem hagyományos fotós gyártóként hozta ki ezt a fényképezőgépet, a videokamerák piacán már sok éve piacvezető volt. Ezen felül a Sony a digitális fényképezőgépek lelkét képező CCD-k, illetve a megfelelő objektívek gyártásában is nagy tapasztalattal rendelkezett. A jól ismert Carl Zeissel való összefogás után az optikák terén tovább erősödött a pozíciója, így a cég a fényképezőgépek 2 fő komponensében is erős hídfőállást épített ki.
A fejlesztések persze nem álltak meg. Olyan fontos mérföldköveket kell megemlíteni, mint az 1998-ban megjelent DSC-700-as, majd az ezt követő DSC-770-es modellek, amelyek érdekes módon tükörreflexes készülékek voltak. Ezt a sorozatot váltotta le 1999-ben a DSC-F sorozat, aminek az első tagja a DSC-F505 közel 2 megapixeles felbontásával és egyedi felépítésével sokak érdeklődését felkeltette. A P sorozat első tagja a 3 megapixeles DSC-P1-es 2000-ben jelent meg. Ez volt a Sony első tömegterméknek szánt digitális fényképezőgépe.
Az első modellek különlegessége a floppy lemezes adattárolás volt. Ez Amerikában igazi sikert hozott, de Európában és ezen belül Magyarországon a vásárlókat kevésbé nyűgözte le a megoldás. Vajon miért?
Erre nehéz válaszolni, igazából csak saját elképzeléseimet tudom mondani. Az amerikai piac mindig kicsit más, kicsit előrébb vannak, kicsit nyitottabbak az újdonságok felé, míg itt Európában a vásárlók inkább kivárnak. Mire az Európában is beindult a digitális fotózás térhódítása, addigra a floppy által nyújtott tárkapacitás már nem volt elegendő.
A tengerentúlon a Sony gépek a legnépszerűbbek között vannak már évek óta, itthon nem ennyire rózsás a helyzet. Kb. hova pozícionálhatjuk most a Sony-t az eladások alapján?
A Gfk adatok alapján Amerikában Sony – Canon hegemónia van, mikor melyik az erősebb. Ma már azonban Európában is hasonló a helyzet. A legutóbbi, őszi adatok szerint a Canon egyértelműen az első helyen állt, míg a Sony mindössze néhány százalékkal lemaradva második. Ez kb. 18-20%-os piaci részesedést takar. Magyarországon a Sony tényleg nehezebben vált a fotós körökben is elfogadott márkává, de a hazai Gfk adatok szerint a Sony már ott van az első 3-ban. Őszi adatok szerint mennyiségben 12%-os, értékben 14%-os a részesedésünk, amivel a Canon és a Fuji után a harmadik helyen állunk. Ami azonban sokkal fontosabb, hogy egy évvel korábban ez a két adat még 7% illetve 8% volt, tehát a fejlődés elég látványos. Ami azonban még érdekesebb, hogy az 5 megapixeles szegmensben a Sony részesedése mennyiséget tekintve 44%, míg értéket nézve 43%.
Ez utóbbi számok is mutatják, hogy induláskor a Sony minőségre kiélezett termékpalettája nehézséget okozott a gyors elterjedésben, különösen a magyar piacon. A közép és felső kategóriákban az évtizedek óta jelen lévő, hagyományos fotós gyártók uralta terepen ugyanis sokkal nehezebb egy új márkát elfogadtatni a vásárlókkal. A Sony csak az utóbbi időben nyitott az alsóbb kategóriák felé, ahol az intenzív piacszerzésünk igencsak látványos.
Az idei évi termékválasztékunk a korábbiakhoz hasonló fejlődési lehetőséget ígér, és a 2005-ös gépek talán a tavalyinál is jobban megfelelnek majd a hazai piac igényeinek.
Kevés fotós múltja ellenére a Sony számos olyan újdonsággal rukkolt már elő, ami utat mutatott a többi gyártónak. Fel tudunk idézni néhány ilyen mérföldkövet?
Itt ismét megemlítendő az úttörő szerepű 1993-ban megjelent Mavica, de a CCD gyártásban való szerepvállalás biztosítja, hogy a Sony mindig jelen lehessen a legnagyobb felbontású fényképezőgépek között.
Persze van néhány teljesen egyedi technológiánk is, mint amilyen például a lézeres élességállítás (NightFraming), amit mind a mai napig nem lehet más gépekben megtalálni. Sok más mellett ez is a videokamera gyártásból származik.
Ugyan nem mérföldkő, de a használhatóság fontos eleme a Stamina akkumulátor rendszer, ami egy feltöltéssel hosszú működést és sok felvétel készítésének lehetőségét biztosítja. A Stamina akkumulátorok az összehasonlításokban már hosszú ideje az élen állnak. A Sony az újabban elterjedő Ni-MH akkumulátorok készítésénél is odafigyel a megfelelő minőség és kapacitás megválasztására, biztosítva a Stamina rendszertől megszokott teljesítményt. Azt minden gyakorló fotós tudja, hogy milyen rossz az, amikor pont a töltöttség hiánya miatt nem tudunk fotózni.
Az elmúlt évek megapixel versenyének egyik legmeghatározóbb cége a Sony volt, hiszen CCD lapkáit rengeteg gyártó használja. Mire készüljünk: nagyobb felbontás vagy azonos felbontás mellett javuló képminőség?
Azt hiszem, hogy mára már elértük azt a felbontást, aminél tovább lépni, legalábbis az otthoni felhasználók számára, felesleges. Ez a szint valahol a 4 és 5 megapixeles sávban húzódik meg. A Sony már a 2004-es évben sem mutatott be 4 megapixelesnél kisebb felbontású készüléket, míg más gyártóknál még a 3 megapixeles modellek uralták a termékskála alsó szegmensét. A tendenciák azonban a Sony döntését látszanak igazolni, hiszen a rengeteg 3 megapixeles modell ellenére a 3 és 4 megapixeles készülékek részesedése hazánkban közel egyenlő, míg Nyugat Európában a nagyobb felbontás részesedése 32-33%, szemben a 3 millió képpontos modellek 27-28%-os részarányával.
Úgy gondolom tehát, hogy a felbontás ebben a sávban most stabilizálódik, a gyártók inkább a szolgáltatásokra, illetve a könnyebb kezelhetőségre fognak koncentrálni. Példaként említeném a helyszín választási módokat (több gyártónál téma módok – szerk.), amelyek használata könnyen elsajátítható, így az adott szituációban gyorsabb fotózási lehetőséget biztosítanak, mint az egyes paraméterek önálló beállítgatása tenné.
Ezeken felül természetesen fejlődés várható a képminőség, illetve a zoom területén is. Ma az induló készülékeknél is minimális elvárás a kétszeres, de inkább háromszoros optikai zoom, míg a közép és felső kategóriában a 6-8-10-12x zoom sem számít ritkaságnak.
Bár a Sony által kifejlesztett Memory Stick-et a Samsung is támogatja már néhány fényképezőgépében, egyelőre háttérbe szorulni látszik. A felső kategóriás Sony fényképezőgépekben is megjelentek már a CompactFlash kártyahelyek, és a Memory Stick változatok széles skálája, illetve a Sony márkájú CompactFlash formátumú miniatűr merevlemezek csak tovább növelik a bizonytalanságunkat. Mi most a helyzet Memory Stick fronton?
A Memory Stick a Sony-nál nem csak adathordozó vagy adatcserélő, hanem egy hálózati eszköz. A Sony-nak rengeteg olyan digitális készüléke van a fényképezőgépeken és a videokamerákon túl, amelyek a Memory Stick kezelésére is képesek. Ilyenek a nyomtatók, TV-k, hordozható audio eszközök vagy a DVD lejátszók. Ezek mind-mind olyan termékek, amelyek képesek a Memory Sticket fogadni. Így a Memory Stick nem csak képek, hanem hanganyagok, videók és egyéb adatok rögzítésére is alkalmas eszköz.
Valóban, a Memory Stick elterjedése nem úgy alakult, ahogy azt a Sony várta, annak ellenére, hogy a Samsung-gal született egy stratégiai megállapodás. A Sony mindezek ellenére kitart a Memory Stick fejlesztése mellett, hiszen mai ismereteim szerint a Memory Stick az egyetlen olyan kártyaformátum, aminek felső kapacitás határa 32 GB. A többi kártyatípust módosítás nélkül nem lehet ilyen méretben gyártani.
Segítene eligazodni a Memory Stick típusok között?
Sokféle Memory Stick van ugyan forgalomban, de ezek rendszere igen egyszerű.
Először fizikai felépítés szerint célszerű kettéosztani őket. Létezik a kb. rágógumi méretű alap Memory Stick és a térfogatát tekintve az előzőnek mindössze harmadát kitevő Memory Stick Duo. Ez utóbbi egy megfelelő adapter segítségével a normál méretű Memory Stick kártyahelyekben is korlátozás nélkül használható. Ezeket főleg a kisebb eszközökben, így mobiltelefonokban, egyes fényképezőgépekben és videokamerákban alkalmazzuk.
A másik csoportosítási módszer generáció alapú. Az eredeti kártyák után néhány évvel megjelentek a Pro jelűek, amelyek immár nagyobb tárolókapacitást és nagyobb írási illetve olvasási sebességet biztosítanak. Mindkét generációs kártya mindkét fizikai méretben kapható, így a következő kártyákat érdemes megkülönböztetni: Memory Stick, Memory Stick Duo, Memory Stick Pro és Memory Stick Pro Duo.
Mi a helyzet a Magic Gate-tel?
A Magic Gate nevű adatvédelmi technológia továbbra is van és működik. Ez az alap kártyatípusban nem volt benne, de az új generációs, MSH jelű kártyák már mind ezzel a funkcióval készülnek. A funkció lényegében csak a jogdíjas anyagoknál használható ki, így a fotózásban jelenleg nincs nagy jelentősége.
Kapható lesz-e Magyarországon a 2 és 4 GB-os Sony Microdrive? Ha igen, mikortól és milyen áron?
Abban biztos vagyok, hogy kaphatók lesznek nálunk is, de hogy mikor és milyen áron azt egyelőre nem tudom megmondani.
A Cyber-shot P sorozatú gépek sokunknak homályos foltot jelentenek a termékpalettán. Egyszerre tudnak egymáshoz nagyon hasonlók és egymástól nagyon különbözők lenni. Elsősorban milyen különbségeket kell keressünk, ha ilyen modellek (is) szerepelnek a vásárlási listánkon?
A P sorozat elsősorban dizájnban különbözött a konkurens termékektől, így nagyban hozzájárult a Sony fotós termékeinek, a Cyber-shot modelleknek a népszerűsítéséhez. A P sorozat annyira sikeres lett, hogy hamarosan két családra oszlott: induló-alap, illetve minőségi kompakt készülékek. Ez valóban egy kis kavarodást okozott a piacon, hiszen nem volt a névből egyértelmű, hogy miért van két látszólag hasonló paraméterekkel rendelkező fényképezőgépnek teljesen eltérő ára. A két sorozat között alapvető különbség az akkumulátor: míg az alap család Ni-MH ceruza akkumulátorokat használ, addig a kompakt családban Info-lithium akkumulátorok szolgáltatják az energiát. Ebből adódóan a kompakt gépek méretben is kisebbek lehettek. Másik fontos különbség, hogy míg az alap modellek műanyag borítást kapnak, addig a kompakt modellek burkolata fémből készül. A tudásbeli különbségek a 2004-es évben szinte teljesen eltűntek, így már az alap modelleken is van például hisztogram kijelzés.
A P sorozat megszolgálta, amire hivatott, így a jövőben a P betűvel már csak a minőségi kompakt gépek egy csoportját fogjuk jelölni. Ennek az első darabja a napokban bejelentett 7 megapixeles Cyber-shot P200-as, ami várhatóan 100 ezer forint körül fog a boltokba kerülni. Az idén megjelenő alap modelleket egy korábbi hagyományt követve ismét egy S betű jelöli majd.
Valószínűleg kevesen tudják ugyan, de a Sony fényképezőgépekhez igen széles skálán lehet kiegészítőket vásárolni. Mit érdemes kiemelni ebből a kínálatból, egy Cyber-shot P sorozatú gép esetén?
A Sony mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy a vásárlók a megfelelő kiegészítőkkel még egyedibb, még kreatívabb képeket tudjanak készíteni. A legfontosabb természetesen a memóriakártya, de hasonlóan lényegesek az akkumulátorok és a tokok is. A tokoknál érdemes megkülönböztetni a több rekeszes, nagyobb táskákat és a kisebb, a fényképezőgép formájához igazodó, övre fűzhető tokokat. A tokok közé tartoznak még az úgynevezett eső tokok, de egyre népszerűbbek itthon is a víz alatt, 30-40 méteres mélységben is védelmet biztosító búvártokok. Az előző kérdéshez visszautalva különbség volt még, hogy míg az P sorozat alap családjához nem volt búvártok, addig a minőségi kompakt család tagjaihoz a Sony árult nyomás és vízálló tokokat.
Érdemes még megemlíteni a nagy látószögű, illetve a tele objektíveket, előtétlencséket és az ezekhez szükséges adapter gyűrűket. A kínálatban megtalálható a teljesség kedvéért a legelterjedtebb szűrők is.
Egyedi kiegészítő a távirányítós állvány, amiről a fényképezőgép legfontosabb funkciói is irányíthatók.
A T sorozat ugyan nem rendelkezik nagy múlttal, de a napokban megjelent a harmadik tagja, úgyhogy mindenképpen helyénvaló sorozatként emlegetni. Mit kell ezekről tudni?
A sorozat tavaly a T1-essel indult és nagy sikert aratott. A DSC-T1 többek között EISA díjat is nyert. Annak ellenére, hogy nem a legolcsóbb készülék, egyedi formájával, nagy és remek LCD kijelzőjével megfogta a vásárlókat. Bár a T sorozat mai tagjai 5 megapixelesek, nem árulok el nagy titkot, hogy előbb-utóbb megjelenik majd egy nagyobb felbontású testvérmodell is.
A többi felső kategóriás modellhez hasonlóan a T-s gépek is Carl Zeiss optikával készülnek. 2004-ben az alap modellek kivételével mindegyik fényképezőgépbe a világhírű cég objektívjei kerültek. 2005-ben egy kivételével már minden modellbe, így az alap sorozatba is Carl Zeiss optikát tesz a Sony.
Volt egyszer egy cseppálló kivitelű Cyber-shot DSC-U60-as elnevezésű fényképezőgépük. Bár tény, hogy rétegmodellről beszélünk, mégis fontos darabnak tűnik. Ennek ellenére nem készült utóda. Lehet-e újabb, netán zoom optikás, cseppálló Sony fényképezőgépre számítani?
Az U sorozatunk tagjaira általában jellemző volt a kis méret, a fix, zoom nélküli objektív és a szűkre szabott szolgáltatásválaszték. A fényképezős mobiltelefonok megjelenésével ez a kategória létjogosultságát vesztette. Az U60 ennek a sorozatnak volt a tagja, így kikopott a kínálatból. Mivel komolyabb optikával magasabb kategóriában csak igen magas áron lehetett volna ilyen készüléket gyártani, ennek a gépnek nem várható mostanában utóda. Ehelyett a Sony a csepp- illetve a vízálló tokokat ajánlja a fényképezőgépekhez.
Az U sorozat vevőkörét a jövőben az L sorozattal tervezzük kiszolgálni. Az L1-es sikerének titka az egyedi megjelenés, a jó szolgáltatásválaszték és a valamennyire hagyományosnak nevezhető, szögletes forma.
Végül legyen ez a reklám helye: Milyen értékeket emelne ki a Sony fényképezőgépek jellemzői közül?
A Sony továbbviszi az eddigi hagyományokat, a szolgáltatásválasztékot és a minőséget. A CCD lapkák gyártójaként a kínálatban megtalálhatók a legnagyobb felbontású modellek is. Jellemző a nagy méretű és nagy felbontású LCD kijelző, illetve a már említett nagy teljesítményű akkumulátorok.
Újdonság lesz idén a Cyber-shot Station névre keresztelt dokkoló állomás, ami a készülékek akkumulátorának töltését, illetve a számítógéppel való kapcsolatot biztosítja.
