Hadd kezdjem egy személyes bevezetővel: egyáltalán nem vagyok kütyümániás, és ahogy már említettem is, pont attól érzem jól magam, ha minél kevesebb tárgy vesz köröl – ezért is lettem mobilfotós. Viszont épp ezért olyan fontos az életemben az a bizonyos tárgy, melynek segítségével – sok egyéb eszközt kiváltva – zenét hallgatok, internetezek, könyvet olvasok, filmet nézek, navigálok, videózok, fényképezek, és időnként még telefonálok is. És az imént felsoroltak közül igen nagy hangsúly helyeződik a fotózásra, hiszen ez immár negyed százada életem meghatározó része. Tavaly ősszel a OnePlus akkori csúcstelefonja tökéletes választásnak tűnt, ám ahogy az lenni szokott, miután könnyen megszoktam a sok jót, egyre inkább felfigyeltem a hiányosságokra: az autofókusz többször megfelelő fényviszonyok mellett se dolgozik tökéletesen, és sötétben bizony hamar használhatatlanul zajossá válnak a képek – de a mobilfotózás kompromisszumos világa már csak ilyen. Mindezekkel együtt is változatlanul úgy gondolom, hogy a OnePlus 3-nak kiváló kamerája van, és mondhatjuk, hogy továbbra is rajongója vagyok a márkának. Ezért is vártam – sokakkal együtt – türelmetlenül a OnePlus 5 keddi bejelentését.
Az előre kiszivárogtatott információkból szinte már minden fontosabb paramétert tudni lehetett, így ezek nem okoztak meglepetést…
…és sajnos a dizájn sem – hiszen az már jóval a bejelentés előtt a cég hivatalos kommunikációjába is bekerült. Azért írom, hogy sajnos, mert a hátlap esetén nem lehet nem észrevenni az iPhone 7 Plus hasonlatosságot; az előlap pedig maradt szinte pontosan ugyan olyan, mint az előd OnePlus 3-asé (a kijelző egyébként teljesen azonos vele). „Never settle”, vagyis soha nem megelégedni – így hangzik a OnePlus szlogenje. Bár véleményem szerint az almás telefonnál sikerült részleteiben kifinomultabbat, szebbet alkotni, ezzel azért még nem kellett volna megelégedni, mert a végeredmény az egyeditől és a karakterestől nagyon messze van.
De úgy látszik, az egyediség nem tartozott az igazán fontos dolgok közé. „Focus on what matters”, azaz fókuszáljunk arra, ami számít, hangzott a OnePlus 5 beharangozó kampányának jelmondata; és ez a OnePlus 5 esetében szerencsére leginkább a kamerát jelenti, amiből hármat is építettek a 7,3 mm vékony házba:
| ÉRZÉKELŐ | FELBONTÁS | PIXELMÉRET | FÉNYERŐ |
|---|---|---|---|
| előlapi (Sony IMX 371) | 16 MP | 1,0 µm | f/2.0 |
| hátlapi nagylátószögű (Sony IMX 398) | 16 MP | 1,12 µm | f/1.7 |
| hátlapi kétszeres „tele” (Sony IMX 350) | 20 MP | 1,0 µm | f/2.6 |
Ez pillanatnyilag a legnagyobb felbontású kétkamerás rendszer a mobiltelefon piacon, a főkamera 1.7-es fényereje pedig az e téren éllovas Samsung Galaxy S8-cal és a HTC U11-gyel egyező. A kamerák a hátlapi „tele” kivételével elektronikus képstabilizálóval rendelkeznek. Nézzük, melyek a kamera rendszer egyéb fő jellemzői – melyet a OnePlus a DxO közreműködésével alkotott meg:
Gyorsabb élességállítás
Az autofókusz elnevezésén nem töprenghettek sokat, egyszerűen Fast AF-nek keresztelték, ami 40 %-kal gyorsabb elődjénél. Az új rendszer nemcsak gyorsabb, de pontosabb is lett, ami ezzel épp a bevezetőben említett hiányosságok egyikét orvosolja.
Alacsonyabb zajszint kevés fénynél
A kamerát vezérlő Smart Capture szoftvernek köszönhetően kevés fénynél is kevesebb zaj keletkezik (pontosabban több „távolítódik el” a szoftvernek köszönhetően). Tehát dicséretes módon, a bevezetőben említett másik hiányossággal is foglalkoztak a mérnökök. A Smart Capture egyébként felismeri a kép tartalmát, és ennek megfelelően optimalizálja annak minőségét.
Kétszeres optikai zoom*
A két hátlapi kamerának köszönhetően el lehet felejteni egy korábbi tanácsomat, mely szerint mobillal ne zoomolj. A OnePlus 5 (és néhány, egyelőre kevés számú társa) esetében értelmet nyer a zoomolás, hiszen ez optikai és nem szoftveres – legalábbis kétszeres értékig.
Portré mód
Engem e képesség hoz a legkevésbé lázba, persze csak azért, mert messze nem tökéletes (ahogy egyébként az iPhone esetében sem). Portré módban fotózva elmosott hátterű fotókat készíthetünk, az előtérben kiemelve a főtémát (tipikusan a portréalanyt). Mindez jól hangzik, de ahogy a fenti fotón is látszik, az éles és életlen részek találkozásánál esetenként nagyon feltűnő, hogy itt bizony egy utólagos manipulációról van szó, nem a fizika törvényei érvényesülnek. Számomra olyan ez, mint a vegetáriánus kolbász: ha kolbászt akarok enni, akkor inkább a henteshez megyek – bokeh-ért pedig inkább fényképezőgépet ragadok (vagy még inkább lemondok róla – legalábbis amíg csak ilyent kapni, de kétségem sincs afelől, hogy lesz ez még jobb is).
Összefoglalva
| POZITÍVUMOK | NEGATÍVUMOK |
|---|---|
| Jó ár-érték arány – Európában a 6 GB RAM-mal, 64 GB tárhellyel szerelt verzió 499 euróért, a nagyobb (8 GB RAM / 128 GB tárhely) testvér pedig 559 euróért lesz rendelhető június 27-től. | Egyre drágább – Tavaly ősszel a OnePlus 3-as telefonomat 400 euró körüli áron vettem, a 3T ára már 439 euró volt, tehát bár a OnePlus a csúcskategóriás telefonok között még mindig olcsónak mondható, egyre kevésbé az. |
| Szinte stock Android rendszer – A OnePlus szerencsére leginkább csak pozitív vonatkozásban nyúl hozzá az Androidhoz, hasznos funkciókkal kiegészítve azt, és kevés bloatware-rel (felesleges, tukmált, letörölhetetlen alkalmazással) tömi meg a telefonjait. | Unalmas „iPhone dizájn”, széles kerettel – Tendencia a mobiltelefonok keretének vékonyodása, egyre kisebb telefonokba kerülnek változatlan méretű kijelzők, avagy ugyanakkora telefonokba nagyobbak. A OnePlus 5-be a 3-aséval azonos kijelző került, és a ház mérete nemhogy nem csökkent, de még egy hajszállal nagyobb is lett. |
| Kiváló kamera – A OnePlus 5-ösnél a kamera fejlesztésére került a legnagyobb hangsúly, és úgy tűnik, ez jól sikerült. | Nem vízálló – A csúcskategóriában egyre általánosabb tulajdonság a vízállóság, de a OnePlus 5-nek „nincs erről papírja”, bár e videó szerint azért olyan nagyon nem kell félteni a nedvességtől. |
Hogy lecserélem-e a OnePlus 3-asom? Egyelőre nem valószínű. Nagyon szeretem a telefonomat, és pillanatnyilag nem érzek olthatatlan vágyat az utódja iránt – bár a kamerájára azért fáj a fogam. Viszont ha telefont akarnék venni, nem kérdés, hogy valószínű egy OnePlus 5-öst választanék.
*Frissítve: Carl Pei tweetjéből kiderült, hogy nem kétszeres optikai zoomról van szó, hanem csupán 1,6-szorosról, és a maradékot „szoftveresen adják hozzá”. A OnePlus társalapítója azt írja, hogy veszteségmentes (lossless – a már említett SmartCapture segítségével), nem pedig optikai zoomról van szó. A GSMAréna tesztje szerint a OnePlus 5 „veszteségmentes” kétszeres zoommal készített fotója nem sokkal jobb minőségű, mint a nagylátószögű kamerával készített, abból kivágott és felnagyított párja. Biztos vagyok benne, hogy nem csak én vagyok csalódott…
