Kipróbáltuk: Canon PowerShot S50 teszt

0

Optika II.

Az optika 35 mm-nek megfelelő fókusztávolság esetén kis mértékű, 0,7%-os hordótorzítású. A legnagyobb tele állásban szintén hordótorzítás jelentkezik, ennek mértéke azonban annyira kicsi, hogy alig mérhető: 0,1% alatti. Jó torzításmentes képeket tehát tele állásban tudunk készíteni az S50-nel.






Torzítások a fókusztávolság függvényében

nagylátószög esetén (f=35 mm*)
hordótorzítás
~0,7%

tele állásban (f=105 mm*)
hordótorzítás
<0,1%


Normál esetben a témának minimum 50 cm-re kell elhelyezkednie a géptől, a makró mód bekapcsolása után nagylátószög esetén 10 cm-es közelponttal dolgozhatunk. Makrózáskor a teljes zoomtartomány használható. Nagylátószög esetén a legkisebb befogható terület szélessége 100 mm. Ekkor 0,9%-os hordótorzítás nehezíti a helyes leképzést. Tele állásban egy fokkal javul a helyzet, legalábbis ami a torzítást illeti. Ilyenkor ugyanis csak 0,3%-os a hordótorzítás, viszont a legkisebb befogható terület már 117 mm szélességű lesz. A Canon PowerShot S50 tehát nem rendelkezik jó makróképességekkel, az átlagostól sajnos igencsak elmaradt.






Makró képességek

nagylátószög esetén (f=35 mm*)
legkisebb szélesség: 100 mm
hordótorzítás
~0,9%

tele állásban (f=105 mm*)
legkisebb szélesség: 117 mm
hordótorzítás
~0,3%


Az optika vignettálása csak nagylátószögnél zavaró, tele állásban nem látható, ilyenkor a sarkokban kevesebb, mint 10%-os sötétedés mérhető. Nagylátószög esetén már a felvételen is láthatóvá válik a vignettálás hatása, ekkor kb. 32%-os fényerőcsökkenéssel kell számolnunk a kép sarkainál. A legerőteljesebb elsötétedés a jobb alsó sarokban tapasztalható.






Vignettálás

nagylátószög esetén (f=35 mm*)
sarkok fényerőcsökkenése: ~32%

tele állásban (f=105 mm*)
sarkok fényerőcsökkenése <10%

A fókuszt kézileg is beállíthatjuk, ehhez a gép hátlapján lévő, az LCD-től balra eső MF gombot kell megnyomnunk. Ekkor a felvétel menüben beállított értéktől függően (MF Point Zoom) az LCD-n megjelenik a kép 2x-esre nagyított része, ami a kézi élességállítást hivatott könnyíteni. A megjelenített kép azonban sajnos túl pixeles ahhoz, hogy hatékony segítséget nyújtson a kézi élességállításhoz. Szerencsére emellett a kijelző jobb oldalán egy skála is megjelenik, ahol az aktuális tárgytávolságot olvashatjuk le. Kis gyakorlás után a két elvégzett kézifókusz próba alkalmával sikerült jó élességet beállítani. Összességében elmondható, hogy a kézi fókuszt inkább csak a fókusz rögzítésére használjuk.






Kézi fókuszpróbák kis mélységélesség mellett (F2,2)

fókusz a második rózsaszín spulnira
tökéletes fókusz

fókusz az világoszöld spulnira
jó fókusz