Felépítés
Ergonómia
A PowerShot SX40 HS külsejét tekintve semmi változáson nem ment keresztül elődjéhez képest. Maradt a DSLR gépekhez való hasonlóság, az íves formák és az előre nyúló markolat. A teljes gép borítása egyszerű műanyaggal történt, jó lett volna legalább a markolatnál bőrt imitáló gumibevonatot alkalmazni. A gép fogása a létrehozott markolat ellenére nem túl kényelmes, ennek oka a viszonylag kis hely, mely a rövid markolat hátrányaként említhető. Kár, pedig lett volna még bőven hely egy méretesebb, kényelmesebb fogást adó markolat kialakításának is.
Pozitív viszont a hátlap felső részén kialakított vájat, melyben hüvelykujjunkat támaszthatjuk meg.
A gombok sem változtak, mindet ugyanott találjuk, ahol az elődön is voltak. A kezelőszervek egyébként kellően nagyok és kényelmesen elérhetők, ahogy a tárcsák kezelése is problémamentes.
Az állványmenet fémből készült, elhelyezéséből adódóan azonban állványon lévő gépből sem a memóriakártyát, sem az akkumulátort nem tudjuk cserélni.
Optika
Nincs változás az optika terén sem. A saját gyártású Canon objektív 4,3-150,5mm gyújtótávolságú, mely kisfilmes értéken 24-840mm-nek felel meg. A 35×-ös zoomátfogású optika így kényelmes nagylátószöget és izmos telét is kínál, mindemellett a fényerő sem rossz: f/2,7-5,8 közötti. Az optika képminőségét UD és Hi-UD (ultra alacsony szórású) lencsetagokkal javították, melyek többek között a színhiba kiküszöbölésében segíthetnek.
A fókuszálásról a gyártó cserélhető objektívjeiben elhíresült USM rendszere gondoskodik, pontosabban az ultrazoom kompaktjaiban alkalmazott VCM (Voice Coil Motor) technológia, mely gyors és nagyon csendes lencsemozgatást tesz lehetővé.
Az optika tubusára a gyártó feltüntette a legfontosabb gyújtótávolságokat. Igaz, a nem teljesen teleszkópikus mozgás miatt a 24 mm-es állást 71 mm-nek megfelelő gyújtótávolságnál is látjuk. Efelett azonban folyamatosan nő a tubus hossza a nagyobb gyújtótávolságok felé haladva, így a tele értékeket könnyedén leolvashatjuk.
A zársebesség specifikációk szerint 15 mp és 1/3200 mp közötti lehet. Jó ha tudjuk, hogy a választható zársebesség rekeszérték és gyújtótávolság függő is. A legnagyobb zársebességeket F8-nál és nagylátószögnél érhetjük el. Nézzük a korlátokat:
24-28 mm között: F8 blendénél 1/3200 mp, F5,6-7,1 1/2500 mp, F4-5 1/2000 mp, F3,5 és nyitottabb blendénél 1/1600 mp
28-224 mm között: F8 blendénél 1/2500 mp, F5,6-7,1 1/2000 mp, F4-5 1/1600 mp
224-764 mm között: F6,3-8 blendénél 1/2000 mp, F5-5,6 1/1600 mp
764-840 mm között blendétől függetlenül max. 1/1600 mp.
Ezen kívül program automatika és rekesz-előválasztás módokban a gép maximum 1 mp-es záridőt választ.
A 35×-es optikai zoom mellett legfeljebb 4x-es digitális zoom is használható, de a menüben beállíthatunk 1,5× és 2×-es fix nagyítást is, úgynevezett digitális telekonvertert. Nagylátószögnél az objektív alig több mint 1,5, tele állásban azonban 6 cm-rel növeli a gép hosszát. Frontlencséjét a mellékelt műanyag sapkával zárhatjuk le. Belső peremén 52mm-es szűrőmenet található.
Optikai és digitális zoom
Képérzékelő
Mint elődjében, ebben a gépben is 1/2,3″ típusú (6,16×4,62 mm-es) képérzékelő dolgozik, de a korábbi CCD-t CMOS szenzorra cserélték, melynek effektív felbontása 12,1 millió képpont. Legnagyobb felbontásban 4000×3000 pixeles fotókat készíthetünk. A 4:3 oldalarány mellett választhatunk 16:9, 3:2 és 1:1 oldalarányokat is.
A képek csak JPEG formátumban menthetők el, a tömörítés kétféle lehet, finom és normál.
A szükséges érzékenységet a fényképezőgép is képes kiválasztani (M mód kivételével), ennek során maximum ISO1600-at választ, kivéve nagy érzékenységű (kevés fény) témamódban, ahol ISO6400 is lehet az érzékenység, ez esetben azonban a felbontás 3 Mpixelre csökken. Kézi úton ISO100 és ISO3200 között választhatunk értéket, a lépésköz 1 Fé. Egy megkötéssel kell számolnunk, 1 mp feletti záridő esetén csak ISO100-at használhatunk.
Az SX40 HS új képfeldolgozó processzort kapott, a DiGiC 5 alkalmas a FullHD videók kezelésére és a 10 kép/mp-es sorozatok feldolgozására is. Emellett az új processzor hatékonyabb képzajszűrést is ígér.
LCD és kereső
Érdekes, hogy míg pár évvel ezelőtt némely gyártónál a fejlesztés kimerült a magasabb pixelszámú szenzor és a nagyobb és jobb felbontású LCD beépítésében, a Canon nem osztja ezt a véleményt. Olyannyira nem, hogy az SX40 HS-ben még mindig a már elavultnak számító, inkább csak belépőszinten elegendő 230 ezer szubpixeles LCD-t alkalmazza.
Jóllehet, az indok magában a kijelző méretében keresendő, az SX40 HS-re ugyanis 2,7″ képátlójú kijelző került, amely méretben minden bizonnyal nem készült jobb felbontású. Ha a Canon feladta volna a kihajthatóságot, vagy vállalja a nagyobb méretet, akkor 3″ képátlóban akár VGA felbontású, de rosszabb esetben is 460e szubpixeles LCD-t használhatott volna fel.
Ezen fejtegetés persze nem azt jelenti, hogy a PowerShot SX40 HS kijelzője használhatatlanul gyenge lenne. Szó nincs erről, s bár közelről jól láthatók a pixelek, így is egész jó képet ad az LCD. A betekintési szög sem kiemelkedő, de egy 270 fokban elforgatható és 175 fokban kihajtható kijelzőnél ennek minimális jelentősége van csak.
Az LCD háttérvilágítását a menüben 5 fokozatban állíthatjuk.
A fényképezőgép elektronikus keresője sem a legmodernebb és legkifinomultabb. Pedig itt is lehetett volna brillírozni, de sajnos alacsony maradt a felbontás, kicsi a látható kép és a betekintést sem érzékeli a gép infravörös szenzorokkal.
A PowerShot SX40 HS keresőjének betekintő nyílása kényelmes gumiborítást kapott és kellő mértékben kiemelkedik a hátsó síkból. Bal oldalán megtaláljuk az élesség beállításához hasznos dioptriakorrekciós tárcsát. A felbontás itt sem túl magas, bár a 202 000 szubpixel a megjelenített kép méretéhez mérten elegendő. A kijelzett kép 15 fokos szög alatt látszik, amely nem túl nagy, egy képzeletbeli 1×-es nagyítású, 100%-os lefedettségű keresőhöz viszonyítva mindössze 38%-os (Fujifilm HS20 EXR: 44%).
Az LCD és az EVF között a DISP gombbal válthatunk, s mint írtuk, infravörös betekintés érzékelőt nem alkalmazott a gyártó. Szintén a DISP gomb szolgál a megjelenített információk váltására. Használata tehát a következő: 1. gombnyomás: LCD teljes info, 2. gombnyomás: EVF normál mód, 3. gombnyomás EVF részletes info, 4. gombnyomás: LCD normál mód.
Egy külön menüben magunk állíthatjuk be, hogy az két kijelzési módban milyen információk jelenjenek meg. Bekapcsolhatók és letilthatók a felvételi alap adatok, a kompozíciós segédrács, valamint az élő hisztogram.
Ami minden esetben olvasható: akkuállapot, felbontás, hátralévő képszám, videó felbontása, videó hátralévő idő, üzemmód, orientációs szenzor állapota, vakumód, vaku kompenzáció, érzékenység, rekesz és zársebesség. Zoomolás során a zoom mértékét vagy a gyújtótávolságot nem látjuk a kijelzőn, de a legkisebb tárgytávolságot igen.
Lejátszáskor a zoomgyűrűvel nagyíthatjuk a nézett képet, legfeljebb 10x-es méretig. Kellemes, hogy nagyított nézetben is válthatunk a képek között.
Ugyanezzel a gyűrűvel lehetőségünk van 4, 9, 36 és 100 képes előnézeti oldalak váltására is. A lejátszáskor megjelenő képadatok szintén a DISP gombbal lapozhatók.
Vaku
A készülék felpattintható vakuval rendelkezik, melyet kézzel kell felnyitnunk és lezárnunk. A gép méretéhez képest a vaku nem nyílik túl magasra, az optikai középtengelytől mért távolság mindössze 6,5 cm. Vakumódjait a bal oldalán lévő gombbal állíthatjuk. Ezek között megtalálható a vörösszem elővillantás, de a képek visszajátszásakor szoftveresen is lehetőség van a hiba eltüntetésére.
Egy külön almenüben, egy csokorban találjuk a villanóval kapcsolatos fontosabb beállításokat. Választhatunk Automatikus és Kézi mód között is. Az előbbinél +/-2 Fé között, az utóbbinál 3 fokozatban szabályozható a teljesítmény.
A vaku automata érzékenységnél kb. 6 méterig biztosít kellő megvilágítást, de ha mindez kevésnek bizonyulna, külső vakut is csatlakoztathatunk hozzá. A gép tetején lévő vakupapucsot a gép ívéhez tökéletesen illeszkedő műanyag fedél mögé rejtették. Az alatta lévő szabványos Canon csatlakozóhoz a gyártó összes E-TTL rendszerű vakuja csatlakoztatható, akár a jelenlegi csúcsmodell, a Speedlite 580EX II is. Rendszervaku használata során a kézi vakuteljesítmény már 1/3 Fé-enként állítható.
Érdemes tudni, hogy a gép középpontos csatlakozású vakuval is működik (talpfeszültségre ügyeljünk!), illetve rádiós kioldó is használható.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
A kártyafoglalatot az akkumulátor mögé helyezték, így azzal közös ajtó mögött találjuk őket. Memóriakártyából SD, SDHC és SDXC is használható. Az akkumulátor ajtajának nyitásakor a fényképezőgép kikapcsol. Érdemes hát vigyázni, nehogy letörjük az ajtót. Ennek egyébként kicsi az esélye, hiszen fém megerősítést is kapott.
A fényképezőgép jobb oldalán lepattintható műanyag ajtó mögé helyezték a csatlakozókat, melyek között a kombinált USB és kompozit videókimenetet, illetve egy mini HDMI-C aljzatot találunk.
Az akkumulátort és a kártyát rejtő ajtó erős húzással nyitható. Nyitott ajtó esetén az akkumulátor még nem esik ki, azt egy rugós retesz tartja a helyén.
A gépet NB-10L jelű lítium-ion akkumulátor táplálja, mely 7,4V feszültségű és 920 mAh kapacitású (6,8 Wh). A töltöttséget az LCD-n 3 szegmenses ikon jelzi.
Az akkumulátort külső töltőben tölthetjük fel.
