Kipróbáltuk: Casio EXILIM EX-F1 teszt

0

Optika II.

Stabilizátor

Ezzel a szolgáltatásával nem túlzottan kápráztatott el az EX-F1. A készüléket egy szenzor-elmozdításon alapuló stabilizátorral szerelték fel, amelynek két üzemmódja létezik, a be-, illetve a kikapcsolt. Ezzel még nem is lenne baj, de sajnos a teljesítménye sem túl parádés. Az esetek többségében megszívlelendő reciprok-szabály értelmében ugyebár a használt ekvivalens gyújtótávolság reciprokát érdemes beállítanunk záridőként a bemozdulásmentes felvételekhez. A Casio 432 mm-es ekvivalens értékéhez ez nagyjából 1/400-1/500 mp-et jelent. Ennél hosszabb záridőknél bár biztosan hasznát vehetjük a stabilizátornak. A Casio gépe esetében olyan 1-1,5 fényértéknyi előnnyel. Ez annyit jelent, hogy amíg 1/400 mp-nél, stabilizátor nélkül a képeink 20%-a lett bemozdult, stabilizátorral 1/125 mp-nél, vagyis 1,5 fényértékkel kitolva kaptuk meg ugyanezt az eredményt. A záridő növelésével a stabilizátor hatékonysága elég meredeken romlik és később már csak 1 fényértéknyi előnye maradt a kikapcsolt állapothoz képest.

Az alábbi grafikon a stabilizátor hatékonyságát mutatja a rontott képek arányát tekintve, 432 mm (ekv.) gyújtótávolságnál.

bemozdult fotók aránya különböző zársebességeknél

Javíthatunk valamit a teljesítményén, ha gyengébb fényviszonyok között mindig az EVF-et használjuk. Hiszen a homlokunkhoz támasztott gép sokkal stabilabb, mint a testtől eltartott, „kompaktos” fényképezési mód. Szintén árnyalhatják a képet a gép Digitális remegésszűrő szolgáltatásával. Ezt a Best Shot témamódok közül választhatjuk ki és az expozíció során több képet készít ugyanarról a témáról, majd ezek kombinálásával próbálja minimálisra csökkenteni a véletlen bemozdulás hatását. A másik hasonló szolgáltatás a Digitális úsztatás, melyet szintén a BS üzemmódok között találunk. Ezt mozgó témák esetén, a svenkelt felvételekhez hasonló hatás létrehozására használhatjuk. A mozgó tárgyról itt is több felvételt készít a gép, majd azokat egyesítve maga a főtéma élesebb marad, míg a háttér a mozgás irányában elmosódik. Az Úsztatásnál egy segédrács is megjelenik a képernyőn, 9 osztott mezővel. A témát a középső mezősorban kell tartanunk a jó eredményhez.

Stabilizátor nélkül (1/60 mp záridővel)

Stabilizátorral (1/60 mp záridővel)

Geometriai torzítás

A geometriai torzítás nem túl jelentős, de szabályos alakzatok fotózásánál, például épület fényképezésnél már látható. Nagylátószögnél (ekv. 36 mm) kb. 0,4%-os hordótorzítást mértünk, ami tényleg nem nevezhető nagynak. A zoom emelésével, vagyis a gyújtótávolság változtatásával a hordótorzítás eltűnik, majd megfordul és a tele végállásban átadja helyét egy nagyjából 0,3%-os mértékű párnatorzításnak.

Torzítások a gyujtótávolság függvényében

nagylátószögnél (f=36 mm ekv.) hordótorzítás:
~0,4%

tele állásban (f=432 mm ekv.) párnatorzítás: ~0,3%

Közelfényképezés, makró

A Casio EX-F1 nem kápráztat el bennünket 0 cm-es közelponttal, bár az ilyen marketingértékek valódi haszna sok esetben megkérdőjelezhető. A tesztalanyunk által kínált 5 cm-es közelpont sem smafu. Ebből a távolságból 6,8 x 5 cm a legkisebb lefedett terület, ami átlagos teljesítménynek mondható. Sajnos itt már a hordótorzítás is jelentősebb (1,1%), és a képsarkok életlenedése sem használ a képminőségnek. Viszont pozitívum, hogy vignettálást egyáltalán nem tapasztaltunk. Természetesen mindez kizárólag nagylátószögre vonatkozik és a zoom emelésével javul a torzítás mértéke és a sarkok felbontása is, de a közelpontunk is növekszik, így 432 mm-es gyújtótávolságnál már csak 1,1 méterről fényképezhetünk. A jóval nagyobb munkatávolság arányiban nem ad rosszabb lefedettséget, mivel így is 9,2 x 6,9 cm-es területet fényképezhetünk. A nagylátószög és a közelség miatti, zavaró optikai hibákat azonban elfelejthetjük. A torzítás például elhanyagolható.

Makró képességek

nagylátószögnél (36 mm ekv.), 5 cm-ről
legkisebb szélesség: 68 mm

tele állásban (432 mm ekv.) nagylátószögnél,
110 cm-rõl
legkisebb szélesség: 92 mm

Vignettálás

Az imént dicsértem a képminőséget és ebbe persze a peremsötétedés is beletartozik. Azaz dehogy tartozik bele, hiszen alig van! Nagylátószögnél, alacsony és magas rekeszértéken is (bár ennek semmi jelentősége, hiszem ND szűrőt használ a gép) 0,6% körüli a vignettálás mértéke, ami annyira kicsi, hogy a képeken észre sem venni, még a homogén felületek (pl. égbolt) fényképein sem. Az általunk mért legrosszabb sarok is csak 0,8%-os világosságcsökkenést mutatott.

Tele állásban hasonló a helyzet. 0,5-0,7% körüli értékeket mértünk, így bátran kijelenthetem, hogy a képsarki sötétedés ennél a gépnél elhanyagolhatóan alacsony. Lényegében nincs is.

Peremsötétedés

F2,7; 36 mm
peremsötétedés: 0,6%

F7,5; 36 mm
peremsötétedés: 0,6%

F4,6; 432 mm
peremsötétedés: 0,6%

F8,3; 432 mm
peremsötétedés: 0,6%