Felépítés I.
Az ultrazoom fényképezőgépek mára már annyira elterjedtté váltak, mint néhány évvel ezelőtt a 3×-os zoomos átlag kompaktok. Való igaz, hogy ma már csak az vásárol 3×-os zoomos egyszerűbb kompakt fényképezőgépet, akinek fontos a kis méret (bár meg kell jegyezzük, hogy az ultrakompakt kategóriában találkozhatunk egész jó zoomátfogású modellekkel is).
Az egyre alacsonyabb áron beszerezhető ultrazoom fényképezőgépek között néha nehéz a választás, hiszen sokszor alig térnek el egymástól. Többnyire szolgáltatásbeli különbségeket találunk, amelyek azonban akár el is dönthetik a választást.
A kihajtható LCD egyre népszerűbb, de az olcsóbb modellekből ezt a lehetőséget rendre kihagyják. Ritkán olyan fényképezőgéppel is találkozhatunk, amelyen külső vakuk fogadására alkalmas vakupapucs is található, ez is inkább a drágább ultrazoomok kiváltsága. Objektív tekintetében jelentősebb eltérések is adódhatnak, a gépek legtöbbje 35 mm-ről indít, de van olyan is, amely 28 mm-es nagylátószöget is kínál. A másik végállásnál is tapasztalhatunk eltéréseket, bár itt kevésbé nagy különbségeket találunk. A képstabilizálás ma már szinte alapkövetelmény, legyen az optikai úton történő, vagy a szenzor eltolásán alapuló, de néhány olcsóbb modellből ezt is kihagyják. A bridge címre pályázó modelleknél a zoom beállítását nem gombnyomással, hanem az objetívre szerelt zoomgyűrűvel végezhetjük. A legtöbb esetben ez elektronikus úton történik, de a felsőbb kategóriákban mechanikus zoomgyűrűt alkalmaznak. A RAW formátum támogatása viszonylag ritka, de ilyen fényképezőgéppel is találkozhatunk.
A fenti sorokból jól érezhető, hogy a gyártók különböző árfekvésű gépek kialakításán dolgoznak, és ennek megfelelően szabják meg a modellek szolgáltatásait ill. képességeit.
Mivel jelen tesztünk alanya az egyik legolcsóbb ultrazoom (a cikk megjelenésekor kb. 50.000 Ft), így már az elején fontos megjegyeznünk, hogy jópár szolgáltatás nem, vagy csak korlátozottan lesz elérhető. Ezen tehát nem kell majd csodálkoznunk, aki komolyabb tudású gépre vágyik, az nyúljon mélyebbre a zsebében.
Változások
A Fujifilm FinePix S1000fd-t a FinePix S5800-ból kiindulva fejlesztették ki. Ennek következtében külsőben és szolgáltatásokban is jelentős hasonlóságokat találunk. Talán a legjelentősebb változás az objektívet érintette, hiszen mind a kezdő gyújtótávolság, mind a tele állás előnyére változott, ami miatt persze a fényerő sem azonos már.
A nagyobb zoomátfogású optikán kívül változott a hátsó LCD is, amelynek méretét kis mértékben megnövelték, a felbontás azonban nem változott (nem is nagyon tudott volna, hiszen ebben a kategóriában a legnagyobb, 230 ezer pixeles felbontásról van szó). Az elektronikus kereső belsejét is kicserélték, a korábbi R+G+B jellegű, hagyományos LCD helyett a FinePix S100FS-ben is alkalmazott FLCD-t építették be, amely tisztábban látható képet eredményez.
Az új fényképezőgéphez nagyobb felbontású CCD jár, amely immár 10 millió képpont felbontású. Hogy ezt képes-e kiszolgálni a kis méretű, 12×-es zoomátfogású optika, az később kiderül.
Természetesen változtak a sorozatsebességek és egyéb, apróbb paraméterek is, ezek részletes felsorolásától azonban most eltekintünk.
Képérzékelő
A szenzor terén nagy különlegességre nem kell számítanunk, hagyományos felépítésű, 1/2,3″ típusú CCD-t alkalmaztak, amelyen 10 millió képpont vesz részt a képalkotásban. Az apró képérzékelő és a magas pixelszám miatt természetes lesz a zajszűrés alkalmazása, amelynek szerencsés megválasztása esetén elfogadható mértékű képzajjal és minimális részletvesztéssel számolhatunk. Hogy ezen paramétereket mennyire sikerült eltalálnia a Fujifilmnek, azt majd a képminőség oldalon boncolgatjuk.
A fényképezőgép érzékenysége ISO64 és ISO3200 között változtatható, de a legnagyobb érzékenység csak csökkentett felbontásnál áll rendelkezésünkre (max. 3 Mpixel).
A képeket csak JPEG tömörítéssel menthetjük el, ezek tömörítési fokát Fine és Normal módra állíthatjuk, de csak a legnagyobb felbontásban. Más felbontási értékeknél csak normál tömörítési fok használható.
Optika
A Fujifilm FinePix S1000fd-be új fejlesztésű, 12×-es zoomátfogású objektív került. A legkisebb gyújtótávolság 5,9 mm, amit tele állásban 70,8 mm-ig növelhetünk. Az alkalmazott szenzorméret mellett ez olyan látószöget eredményez, mint egy kisfilmes fényképezőgép 33-396 mm-es optikája. A fényerő átlagosnak mondható, nagylátószögnél f/2,8, míg tele állásban f/5,0.
A gyenge fénynél történő fotózást itt sem optikai, sem szenzormozgatáson alapuló stabilizátor nem könnyíti meg.
A frontlencse védelmére műanyag sapkát mellékelnek a dobozban, melyhez szíj is jár, így elvesztésétől nem kell tartanunk. Az objektívre sem szűrők, sem pedig napellenző nem tehető.
Sorozat fényképezés, videó
A Fujifilm FinePix S1000fd többféle sorozatmódot kínál, melyek a következők:
-
sorozat módokNormál sorozat (TOP 3): gyári adatok szerint ekkor 1,4 kép/mp sebességet használhatunk, ennél azonban nagyobb sebességet mértünk, a nálunk jár modell 1,7 kép/mp-et produkált. A belső átmeneti puffer mérete nem túlzottan nagy, ennek következménye, hogy az egy sorozatban készíthető képek száma csak 3. Ha a puffer telítődik, a sorozat abbamarad. Új képet csak azután készíthetünk, ha a puffer teljes tartalma a kártyára került.
- Automatikus expozíció sorozat: 3 kép készül a menüben beállítható módon, 0,3..1 Fé eltérésekkel.
- Utolsó 3 sorozat (Last3): folyamatosan készülnek a képek, majd az exponáló gomb elengedésekor a pufferben lévő utolsó 3 JPEG kép kerül elmentésre.
- Hosszú sorozat: csak a kártya kapacitása korlátozza az egy sorozatban készíthető képek számát. E sorozat sebessége függ az alkalmazott memóriakártya írási sebességétől is, a teszt során használt SanDisk Extreme III kártya kellően gyorsnak bizonyult ahhoz, hogy a 1,5 kép/mp-es sebességhez kellően nagy sávszélességet biztosítson.
- Nagy sebességű sorozat (TOP6): ezen mód kiválasztásakor a gép automatikusan csökkenti a felbontást 5 Mpixelre, és növeli az érzékenységet ISO200-ra. A gyári adatlap 3,3 kép/mp sorozatsebességet igér, saját méréseink 3 kép/mp-et adtak eredményül. Bár az 5 Mpixeles felbontás még sok esetben elég is lenne, sajnos ez már interpolált felbontás, méghozzá nagy valószínűséggel 1280×960 pixelről. Az egy sorozatban készíthető képek száma itt 6.
- Ultranagy sebességű sorozat (TOP15): még nagyobb sebességet érhetünk el ezzel a sorozatmóddal, amelynél a legnagyobb felbontás 2 Mpixel, a minimális érzékenység pedig ISO400. A készített képek ezúttal gyaníthatóan VGA (640×480) felbontásról kerülnek felinterpolálásra.
normál sorozat |
| Sorozat sebességek | ||
|---|---|---|
| normál | 1,7 kép/mp 3 képig |
|
| folyamatos | kártyaebességtől függően SanDisk Extreme III-mal 1,5 kép/mp kártya kapacitásig |
|
| nagy sebességű | 3 kép/mp 6 képig min. ISO200, max. 5 Mpixel |
|
| ultra nagy sebességű | 8,3 kép/mp 15 képig min. ISO400, max. 2 Mpixel |
|
A videofelvétel legnagyobb felbontása 640×480 pixel, ami mellett 320×240 képpontos is választható. A képfrissítés 30 kép/mp. A felvétel során sem az optikai, sem a digitális zoom nem használható, de nem működik az élességállítás sem. A fénymérés viszont végig aktív marad.
VGA felbontásban a maximális videó hossza közelítőleg 40 perc, ennyi fér ugyanis 2 GB-ba (a FAT ill. FAT32 fájlrendszer alatt a maximális fájlméret 2 GB-os). Mivel az SD kártyák sebessége általában magasabb, mint az xD-ké, ilyen kártya alkalmazásakor szinte biztosak lehetünk, hogy folyamatos videórögzítést érhetünk el. xD memóriakártyáknál előfordulhat, hogy a lassabb változatoknál idővel leáll a felvétel.
