Kipróbáltuk: Fujifilm X-T1 teszt

Élességállítás, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

Látszólag nincs különbség az autofókusz tekintetében, hiszen az X-T1 is hasonló, 49 pontos AF-rendszert használ mint például az X-E2. Az új modellbe is egy hibrid megoldás került, melyet Intelligent Hybrid AF névre keresztelt a Fujifilm és a kompaktoknál hagyományos kontraszt alapú rendszer mellett a tükrös gépekben megszokott fázisérzékelős élességállítást is beveti a jobb eredmény érdekében. A gyártónak mindezt sikerült igen gyorssá tennie, ideális esetben akár 0,08 mp-es élességállítási idővel. Próbáink során többnyire fél mp-en belül élességet talált a kitobjektívvel, még sötét helyzetekben is.

A fókuszpontokat 7×7-es elosztásban kapjuk a képmező középső 80%-án. Az iránygombokkal nagyon egyszerű a kiválasztásuk, az AF mező méretét pedig bármelyik vezérlőkerékkel állíthatjuk 5 lépésben.

Terület szerint kétféle AF üzemmód érhető el:

• Multi: A készülék automatikusan választja ki az élességállítás helyét, melyet egy téglalappal jelöl az élőképen.
• Terület: A fotós feladata a kívánt fókuszpont kiválasztása, a fent leírtak szerint, 49 pont bármelyikén.

Az élességállítás működési módját a gép elején lévő háromállású kapcsolóval válthatjuk. Beállíthatunk folyamatos üzemmódot (C), melynél az exponáló gomb lenyomásakor folyamatosan állít élességet a készülék a téma távolságának megfelelően. Az S, vagyis egyszeri AF mód a gombnyomás pillanatában próbál élességet állítani és a nyomva tartás ideje alatt ugyanazon távolságon marad. Mindkét állásban külön megadhatjuk, hogy a gép számára az expozíció indítása, vagy inkább az élességállítás legyen az elsődleges.

A menüben úgynevezett Elő AF mód is aktiválható, mely az expo gomb lenyomásától függetlenül állandóan finomítgatja az élességet, így értékes tizedmásodperceket is megspórolhatunk.

A Fujiflm X-T1 külön bekapcsolható arcfelismerő AF módot is kínál. A menüben aktiválható vörösszem csökkentő mód csak arcfelismeréssel együtt működik. A menü AF beállításai között makró módot (ez a fel iránygombbal is kiválasztható), és kikapcsolható segédfényt is találunk.

Ezen modellen a mért expozíciós értékek és a fókusz rögzítésére is lehetőség van, de a megszokottól eltérően nem egy közös, hanem külön gombon (AE-L és AF-L), így nem lesz keveredés, hogy az adott gomb mit is aktivál éppen.

Az S és C módok között váltó elülső kapcsoló harmadik állása a kézi élességállítást (MF) engedélyezi. Ezután az objektív fókuszgyűrűjét kell használnunk a beállításhoz. Segítségként alapból csak egy távolságskálát kapunk, melyen egy kék sáv a hozzávetőleges mélységélesség tartományt is mutatja. Ezen kívül persze egyéb segítség is bekapcsolható, mint például a képközép kinagyítása. A normál élőképet egy kisebb mezőben látjuk, mellette pedig kb. dupla méretben a középső részt. Egyedi elképzelés, de önmagában sok hasznát nem vettem.

Többre megyünk ha egyéb vizuális segédeszközöket is bevetünk. Bekapcsolhatunk például digitális osztott képet, ami a régi törőékes mattüveggel szerelt SLR-ek élességállítására hasonlít. A kép közepét fekete-fehérben mutatja és sávosan feltördeli, minden sávot kicsit elcsúsztatva egymástól. Minél pontosabb az élességállítás, a sávok annál pontosabban állnak össze egy értelmezhető képpé. Használható a fenti osztott képes megoldással is, de a nagyított rész annyira kicsi, hogy nehezen látható a pontos beállítás.

Szerencsére csúcskiemelő segéd is aktiválható, mely az éleken erősíti fel az élőképen valamilyen színnel. Érdemes fehérről valami észrevehetőbb színre váltani (pirosra vagy kékre), mert a bekapcsolása alapból egy jó adag fehér zajjal telíti be az élőképet, és a valódi éles részek csak más színnel lesznek elkülöníthetők. Pirosban és kékben tehát egész használható megoldás, fehérben jórészt hasznavehetetlen.

A záridő választó tárcsa alatti gyűrűvel válthatunk a három fénymérési üzemmód közül:

• Multi: a teljes képmezőn fényt mér a gép.
• Szpot: csak a kép középső, kis részét veszi figyelembe a mérésnél
• Átlag: a teljes képmezőn mér, viszont nagyobb súllyal esik latba a kép középső része.

Az X-T1 a széria többi tagjához hasonlóan 256-szegmenses TTL fénymérést használ.

Sorozat fényképezés

Az érzékenység tárcsája alatti gyűrű a különböző sorozatmódok és egyéb különleges üzemmódok terepe. Normál sorozatból mindjárt kétféle sebességűt (CL és CH) is beállíthatunk itt, melyek a gyártó adatai alapján 3 és 8 kép/mp sebességet adnak, teljes felbontás mellett. A lassabb sorozat előnye, hogy elvileg bármennyi JPEG képet készíthetünk egyhuzamban, feltéve, hogy a memóriakártyánk bírja tárhellyel és mentési sebességgel. 8 kép/mp-es módban 47 JPEG készülhet egyhuzamban. Azért nem voltunk restek, és mi is megmértük a menthető képek számát, egy UHS-I (Class10) SDHC kártya hathatós segítségével:

Az X-T1 egy rakás automata sorozatot (BKT) is kínál. Márkatársaihoz hasonlóan találunk itt 3 képes expozíció sorozatot, mely 1/3, 2/3 vagy 1 Fé lépésközökkel működik, érzékenység sorozatot ugyanilyen hosszan és ugyanekkora lépésközökkel, valamint három kép hosszú filmszimuláció, és dinamika sorozatokat is.

Újdonság viszont a fehéregyensúly sorozat, mely szintén három képig tart és +/1-3 WB finomhangolási lépésekben készíti el a képeket.

Az önkioldót legkönnyebben a gyorsmenüből érhetjük el, ahol 10 vagy 2 mp-es késleltetés választható.

Videofelvétel

A videó szolgáltatás legnagyobb előrelépése a FullHD felbontású, 60 kocka/mp sebességű videó bevezetése (korábban 30 fps volt a maximum), ami örvendetes előrelépés. Kár, hogy egyéb újdonságról nem nagyon számolhatok be. Itt is .H264 tömörítésű, MOV kiterjesztésű mozgóképeket készíthetünk 1280 x 720, vagy 1920 x 1080 képpontos felbontásban, mindkét esetben 30 vagy 60 kocka/mp-es sebességgel. A hangfelvétel sztereó (48 kHz, 16 bites, PCM), a videók pedig 38 Mbit/mp minőségben készülhetnek FullHD-ben 14 perces, kisebb felbontásban 27 perces snitt hosszal.

A videó menüben csak a felbontás és felvételi sebesség, a mikrofon 4 fokozatú jelszintje, valamint az állítható, hogy külső mikrofont vagy kábeles kioldót szeretnénk használni a minijack bemeneten.

Manuális beállítást most sem kapunk a felvétel alatt. A rekesz előre állítható be, közben viszont a +/-2 fényérték tartományú expo korrekción kívül semmi nem változtatható, még a kereső és hátsó kijelző között sem válthatunk. A képernyőn csak az expo skálát, a rekeszértéket, a hátralévő videó hosszát, valamint kézi élességállítás esetén a távolságskálát jeleníti meg a készülék. A gyártó azért gondolt arra, hogy manuális fókusznál nagyon finoman legyen állítható az élesség. Szinte többször körbe kell forgatnunk a fókuszgyűrűt, hogy értékelhető változást lássunk a képen. a szokásos fókusz segítségek (pl. élkiemelés) videó közben nem működik.

A mozgóképfelvétel az exponáló gomb melletti apró videó gombbal indítható és állítható le, mely sajnos elég kényelmetlen helyre került. Nagyon közel esik ugyanis az előbbi gombhoz és az expo korrekciós tárcsához, így felnőtt méretű mutatóujjal egyáltalán nem kényelmes hozzáférni. Felvétel közben állóképek nem készíthetők.

Az Adv. üzemmód által adott képeffektusok nem használhatók videónál, viszont a filmszimulációs módok igen. Választhatunk tehát fekete-fehér, élénk színű, vagy akár szépia színvilágú felvételt is.

Visszajátszáskor a korábbi modellekhez hasonlóan a le iránnyal indíthatjuk el és állíthatjuk meg a mozgóképet, mely ilyenkor természetesen a hangot is lejátssza nekünk. A videók vágása, darabolása, vagy más szerkesztése gépen belül nem lehetséges.