Bevezetés
Miközben a Canon és a Nikon megpróbálják elhitetni, hogy ők nem látnak komoly jövőt a tükör nélküli, cserélhető objektíves gépekben és csak a DSLR a fontos (bár a Canon mintha kezdene ébredni Csipkerózsika álmából, az EOS M5 már egész komolyra sikerült), addig a többi, korábban a fényképezőgépek terén kisebbnek számító gyártó úgy tör fel, mint a talajvíz.
A Sony már évek óta piacon van a full-frame szenzoros MILC-eivel, amik megkérdőjelezik a nem profi felhasználású DSLR-ek létjogosultságát. Igaz, ezek ára viszont a profi DSLR-ek ligájában játszik, de szolgáltatásaik és műszaki fejlettségük is oda sorolható. Persze facebook oldalunk hozzászólásaiból tudjuk, hogy egy dolog a fényképezőgép műszaki képessége, egy másik viszont a dizájn és kezelés, így ha valakinek nem tetszik a küllem, akkor hiába az okos masina, nem fogja megvenni, hogy azzal fotózzon (de az is lehet, hogy nem ez a fő ok, csak ezzel altatja a témát).
De említhetnénk a Panasonicot és az Olympust is – kár is volna pont őket, a MILC alapítókat kihagyni –, hiszen a Panasonic a videózás terén tud szinte utolérhetetlen előnyre szert tenni GH szériás modelljeivel, míg az Olympus inkább a filmes fényképezőgépek formavilágát kedvelő és kisebb gépek szerelmeseinek tud olyan szolgáltatásokat kínálni, amelyek még a profi DSLR-ekben sem mindig érhetők el (lásd Olympus OM-D E-M1 Mark II tesztünket).
A Fujifilm is főképp a retró dizájnban utazik, és eddig ragaszkodott az APS-C szenzormérethez. Ott azonban kimagasló képminőséget és tudást kínál, ráadásul nem csupán a drága modelljeivel (X-Pro és X-T széria), de a kedvezőbb árú, amatőröket megcélzó fényképezőgépeivel is (X-E és X-A gépcsalád).
Egy ilyen környezetben nem volna meglepő, ha egy innovatív gyártó szintén úgy látná, hogy van potenciál a full-frame szenzoros MILC-ek piacán és az APS-C vonal mellé egy full-frame sorozatot is indítana.
Ez azonban a Fujifilmnél nem így történt. Ők nem indítottak full-frame versenyzőt, talán azért sem, mert az APS-C vonalon lévő X-Pro-kat pont a full-frame-es gépek képességeivel igyekeztek felvértezni – leszámítva persze a szenzorméretet.
Kérdés persze, hogy mennyire lenne házon belül konkurencia egy full-frame szenzoros MILC, hiszen ahogy a Nikonnál az APS-C D500 mellett is ott van sok-sok full-frame szenzoros, árban hasonló gép, úgy itt is elférhetne egymás mellett több variáns is.
A Fujifilm mindenesetre nem gondolta úgy, hogy a full-frame világba ugrással megelégedne. Ők, akik az Instax gépeiket a mai napig elképesztő számban tudják értékesíteni, nagyon jól tudják, hogy nem feltétlenül a szenzorméreten és a szolgáltatásokon múlik a siker. Sokkal inkább azon, hogy megtalálják azokat, akik igényeit eddig nem, vagy csak kevesen elégítették ki.
Így tehát a japán gyártó a tavalyi Photokinán nem full-frame MILC-et dobott be újdonságként, hanem óriásit álmodva és nagyot lépve rögtön a középformátumba ugrott fejest.
Itt azért álljunk meg egy pillanatra.
Miért középformátum?
Ha középformátumot emlegetünk, akkor általában a 6×9 cm vagy 6×7, illetve 6×4,5 cm jut eszünkbe, hiszen ezek voltak a filmes korszakban a legelterjedtebb méretek. Azonban gyakorlatilag minden középformátum, ami meghaladja a kisfilmes képkocka 36×24 mm-es méretét és nem lépi át a 90×60 mm-es méretet. Így tehát középformátumú gépnek nevezhető egy 38×26 mm méretű szenzorral rendelkező modell is, miközben alig nagyobb méretileg, mint egy átlagos full-frame gép. Sőt, akár még kisfilmes, vagy full-frame digitális géphez fejlesztett objektívvel is használható lenne (persze a bázistávolság azért nem mindegy).
A középformátum elnevezésből tehát csak annyit tudunk meg egy gépről, hogy nagyobb képérzékelője van, mint egy Leica képkockás full-frame gépnek. De hogy mennyivel, azt nem!
Nyilvánvaló, hogy ha új középformátumú digitális fényképezőgép jelenik meg, akkor a legfontosabb kérdés, hogy mekkora a szenzora.
A Phase One 53,7×40,4 mm-es szenzort is kínál, de van náluk 44×33 mm-es is. A most Mamiya tulajdonban lévő Leaf szintén hasonló méretekkel dolgozik, náluk az 53,9×40,4 mm és a 44×33 mm játszanak.
A Fujifilm a GFX rendszer tavalyi bejelentésénél 43,8×32,9 mm-es méretettel büszkélkedett, ami a középformátum alsó szegmensét jelenti.
Képátlót nézve ez 1,26×-es szorzót jelent egy kisfilmes géphez képest (vagyis ami kisfilmen 100mm, az itt 126mm ugyanazzal a látószöggel), felületben viszont 1,67× nagyobb egy ilyen középformátumú szenzor, mint egy Leica képkocka.
A Fujifilm GFX rendszerben viszont nem (csak) a szenzor a nagy szám, hanem az, hogy mindezt tükör nélküli kialakítással hozták létre, remek elektronikus keresővel, redőnyzárral és elektronikus zárral, illetve az, hogy így a gépváz nem sokkal nagyobb, mint egy full-frame szenzoros DSLR.
Legalábbis ezt mondták a sajtótájékoztatón és ezt láttuk a vitrinben.
Egy dolog viszont az üveg mögött lévő gép nézegetése, egy másik viszont dolgozni vele. Ezért is vártuk izgalommal, hogy mikor foghatjuk kézbe a Fujifilm első tükör nélküli középformátumú gépét, a GFX 50S-t.
Elsőként most is nézzük át, mit kínál számunkra a gép.
A Fujifilm GFX 50S főbb jellemzői:
- 43,8×32,9 mm-es szenzorméret, 4:3 oldalarány
- 51,4 Mpixeles CMOS képérzékelő, elektronikus zárral
- redőnyzár, akár 1/4000 mp-es zársebességgel
- ISO100-12800 érzékenység 1/3 Fé lépésekben, kiterjeszthető ISO50-re és akár ISO102400-ra
- automatikus szenzortisztítás
- 425 mezős fókuszrendszer
- maximum 3 kép/mp sorozat sebesség teljes felbontásban
- programozható időzített sorozat time-lapse készítéshez
- nagy keresőképű, 0,85×-es nagyítású, 3,6 millió képpontos EVF, mellékelt kiegészítővel szögkeresőként is alkalmazható
- 3,2″ képátlójú, 2,36 millió képpontos, érintésérzékeny, fel-le dönthető és jobbra 45 fokban kihajtható LCD
- felső státusz LCD
- beépített Wi-Fi adapter, okostelefonról vagy táblagépről való távvezérlés lehetősége
- dupla SD kártyafoglalat, UHS-I és UHS-II támogatás
- dedikált zársebesség és érzékenység beállító tárcsák
- vakupapucs és vaku szinkron kimenet (1/125 mp szinkronidő)
- Full HD felbontású videofelvétel max. 30 kép/mp frissítéssel
További műszaki adatok a Fujifilm GFX 50S adatlapján találhatók, illetve angol nyelven a gyártó weboldalán.
