Felépítés
Ergonómia
A Nikon 1 S2 tovább viszi az 1 S1 egyszerű formavilágát. Bár alapvetően téglatest formájú modellről van szó, a gépen sok lekerekítést találunk, amely szebbé varázsolja. Színválaszték terén ezúttal is széles a választék, s hab a tortán, hogy a váz színéhez passzol a kit objektív is. Nálunk a sárga változat járt, amelynél az exponáló- és videófelvétel indító gombok is kissé sárgás színezetet kaptak.
A gépre csak a legfontosabb kezelőszervek kerültek, így jópár paramétert csak menüből változtathatunk meg. Itt is a szolidság, a minimalizmus volt a fő szempont, programozható gombról szó sem esett. Ahol lehet a gombokat minél inkább a vázba süllyesztették, amelyek ugyan kicsik de még kezelhetők. A fő szerephez jutó navigációs gomb és tárcsa viszont kimondottan apróra sikerült. Nem minden nyomással találni el a kívánt irányt. A gép egy külön be- és kikapcsoló gombot is kapott, de a sorozat más típusaihoz hasonlóan a kitobjektív elfordításával is ki/bekapcsolhatjuk a készüléket.
Kényelmes fogásról azonban nem nagyon beszélhetünk, ahogy egy hasonló kialakítású kompaktnál sem. Markolatot nem kapunk, így a fogásnál kicsit a komfort ellenében dolgozik a szép, fényes műanyag borítás. Csak a hüvelykujjunknak alakítottak ki hátul egy aprócska támasztékot.
A műanyag borítású váz aljára fém állványmenet került, pontosan az optikai középtengely alá. Állványról panorámázva ez nem hátrány, ha viszont hirtelen kártyát, vagy akkumulátort kellene cserélnünk az állványon lévő gépben, akkor már igen, ugyanis a mellette lévő akkufedél nem nyitható, csak akkor, ha a gépet az állványtalpról lecsavarjuk.
Optika
A Nikon 1 rendszerű fényképezőgépeire továbbra is az 1 jelű bajonettel ellátott objektívek tekerhetők fel, illetve az FT-1 jelű adapter segítségével AF-S rendszerű Nikon F optikák is használhatók (a fókuszmotorral nem rendelkező, nem AF-S objektívek kézi élességállítás mellett alkalmazhatók).
A 2,7×-es képkivágás szorzó miatt minden gyújtótávolságot érdemes lesz felszoroznunk ennyivel, ha a kisfilmnek megfelelő látószöggel is számolni akarunk. Ez a 11-27,5mm-es objektív esetén ~30-75mm, a 10-30mm-es optikánál pedig ~27-81mm-nek megfelelő kisfilmes látószöget jelent.
Ahogy már említettük, a kitobjetkívvel a gép ki-és bekapcsolása is elvégezhető, pusztán azáltal, hogy az objektívet összecsukjuk, vagy kinyitjuk. Összecsukott állapotban a belső lencsetagok még közelebb kerülnek egymáshoz, így kisebb helyet foglalva el. Ha a fényképezőgépet a saját bekapcsológombjával kapcsoljuk be, a gép szövegesen kér meg az objektív kinyitására.
A jóval kisebb bajonett és a szenzor távolsága miatt hagyományos F-csatlakozású Nikkor objektívek nem csatlakoztathatók közvetlenül a gépre. Ehhez be kell szereznünk az FT-1 típusjelű adaptert, mellyel az összes F bajonettes objektív felerősíthető a kis vázra. Ha automata élességállítást is szeretnénk ezekkel, akkor viszont csak az AF-S jelűek közül válogassunk.
Képérzékelő
A fényképezőgépbe a tavalyi 1J és 1 V széria 13,1×8,8 mm-es, 15,1 millió teljes pixelszámú CMOS érzékelője került. A CX formátum néven emlegetett szenzor felülete csaknem negyede a Nikon DSLR-ekben használt DX (APS-C) formátumnak, és fele a MILC gépekben is elterjedt Mikro4/3-nak, ugyanakkor 4× akkora, mint a manapság általánosan használt 1/2,3″-os méret. A szenzormérettel és a pixelszámokról a Nikon 1 V3 cikkben bővebben is foglalkoztunk.
A gép effektív felbontása 14,2 megapixel, mely 4592 × 3072 pixeles maximális képméretet jelent. Emellett 7,9 Mpixeles és 3,5 Mpixeles felbontás is választható. A képek oldalarányát nem választhatjuk meg, az állóképek esetében 3:2, de Full HD mozgókép beállítás során elkattintva az exponáló gombot 16:9-es méretet kapunk 4592 × 3072 pixellel, sima HD videó módban pedig 1280 × 856 képpontos állóképek készíthetők.
Formátumokból kétféle áll rendelkezésre, a klasszikus JPEG, finom és normál tömörítéssel, valamint 12 bites RAW (.NEF). A kombinált formátumot (RAW+JPEG) kihagyták a választható lehetőségek közül, ami 2014-ben egy kicsit meglepőnek hathat.
A Nikon 1 S2 nem rendelkezik mechanikus redőnyzárral, így nem csak tükörcsapódás de zavaró zárhang sincs, bár szükség esetén a menüben aktiválhatunk hang imitációt. Az alkalmazott elektronikus zárnak köszönhetően egészen rövid záridő is elérhető, mely esetünkben 1/16 000 mp. E megoldás hátránya viszont a maximum 1/60 mp-es vakuszinkron idő.
Képfeldolgozó rendszere a Nikon EXPEED 4A, amely két képfeldolgozó egységet foglal magába. Szükség is van erre a gyors sorozatoknál. Az érzékenységet ISO200 és 12800 között állíthatjuk 1 fényértékenként, illetve 3-féle automata ISO tartomány közül is választhatunk, amelyek egymástól a maximális érzékenységben térnek el (ISO800, 3200, 6400).
A szenzor közvetlen porosodásával most sem kell számolnunk, mert jóval előtte helyezték el az ezt gátló szűrőüveget. A rajta megtapadt porszemek és egyéb szennyeződések, nem befolyásolják olyan közvetlen módon a képet, mint a DSLR-ek esetén, de néha ezt sem árt takarítani. Tisztítása automata rendszer híján kézzel végezhető.
Kijelző
A gép megőrizte a korábbi modell 3″-os (7,5 cm-es) képátlójú LCD-jét, amelynek felbontása 460 ezer képpont. A kijelző kellően kontrasztos, színhelyes és jó felbontású képet ad, s a betekintési szögek is jók.
A 3:2 oldalarányú LCD háttérvilágítását +/-3 fokozatban állíthatjuk, a Beállítás menüben. Ugyanitt találjuk a vele kapcsolatos további beállításokat is, például bekapcsolhatunk az élőképre segédrácsot. Érdekes módon ez nem harmadoló, hanem 4×4-es rács, így leginkább a vízszint beállításnál vesszük majd hasznát.
A képernyőn megjeleníthető adatok és egyéb segédkijelzések száma elég korlátozott. Fényképezésnél mindössze Egyszerű, vagy Részletes adatkijelzést választhatunk, a kategóriában már szinte általános élő hisztogramnak, vagy vízszintjelzőnek se híre, se hamva. Ugyanígy a visszajátszás információinál is választhatunk részletesebb kijelzést, ahol az expozíciós adatok mellett világossági hisztogram is megjelenik. A kiégett képterületeket viszont nem jelöli villogtatással a gép. Egy kissé kényelmetlen, hogy az alap és részletes információk között csak a menüben válthatunk, külön Disp, vagy Info gomb nem került a gépre.
Az LCD-n ennek ellenére felvételi és lejátszás módban is leolvashatók a lényegesebb adatok, mint a rekeszérték, záridő, érzékenység, gyújtótávolság, expo kompenzáció, vaku korrekció, fehéregyensúly, színmód, kreatív mód, képminőség és méret, vagy a hátralévő fotók száma/videó idő. Sőt, van aktív státuszkijelzésünk is (a négy irányú navigáló gombok felfelé gombjával hívható elő), ahol a legfontosabb paramétereket közvetlenül is állíthatjuk.
Mivel a gépen nincs más kereső és külsőt sem használhatunk hozzá, a fotók komponálása minden esetben az LCD-n történik.
Lejátszáskor a körbeforgatható tárcsával, vagy a jobb-bal iránnyal lapozhatunk a tárolt fotók és videók között. A képbe belenagyítani az OK gomb megnyomása után van lehetőség, szintén a tárcsával. Nagyított nézetben képváltásra nincs lehetőség. A tárcsát a másik irányba forgatva 4, 9 és 72 nézőképes, illetve naptár alapú megjelenítés érhető el.
Vaku
A Nikon 1 rendszer többi modelljéhez hasonló beépített, felnyíló kisvaku került az S2-re is, melynek kinyitását gép bal oldalára helyezett aprócska gombbal kezdeményezhetjük, de automatikus módban a vaku felnyitását a fényképezőgép is elvégzi. Lezárnunk azonban már kézzel kell. Nyitott állapotban kb. 5 cm-re magasodik az optikai középtengely fölé, ami némileg hatásos, de nem abszolút módszer a vörös szemek kiszűrésére. Ehhez külön elővillantást is aktiválhatunk, mely mellett derítő, hátsó szinkron és letiltott vakumód választható. A vakumódok beállítása egyike azon kevés opciónak, mely külső gombról közvetlenül elérhető.
Apró érdekesség, hogy míg az 1 V3 nem enged vakuzni, ha a villanó felfelé fordított állapotban van, az 1 S2 nem ellenkezik ilyen esetben. Más kérdés, hogy a kis teljesítményű vaku indirekt villantásra csak nagy érzékenység esetén használható.
A vaku mindössze 5-ös kulcsszámú, így fényereje korlátozott, és az említettek szerint legrövidebb záridőt is 1/60 mp-ben korlátozza a gép. A villanási teljesítmény -3..+1 fényérték között, 1/3 lépésközökkel korrigálható, manuális teljesítménynél 1 Fé-enként mehetünk le egészen 1/32 teljesítményig.
A gép tetején nincs külső vaku csatlakozás, és szinkronaljzat sem került az S2-re.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
A csatlakozókat a gép bal oldalán találjuk egy burkolatba símuló műanyag ajtó mögött. Ide helyezték a mini HDMI és az USB 2.0 (Hi-speed) aljzatokat. Kompozit videókimenetet már ne keressünk a gépen, a PAL analóg videókimenet ma már a múlté, s a gyártók nem igen támogatják.
Az akkumulátor ajtaja fém zsanéros, de maga az ajtó teljesen műanyag. Esetleges letörése esetén azonban a gép továbbra is használható marad. A gépet EN-EL22 jelű, 7,2V-os, 1010 mAh kapacitású, avagy 7,3 Wh energiatároló képességű akkumulátor táplálja.
CIPA ajánlású gyári mérés szerint egy feltöltéssel kb. 270 fotó készíthető. Az akku töltöttsége 4 fokozatú ikonon (3 + merült állapot) kísérhető figyelemmel, az akkumulátort külső töltőben tölthetjük fel.
A memóriakártya foglalata az akkumulátor mellett kapott helyet. Ide microSD, microSDHC vagy microSDXC memóriakártyát helyezhetünk.
