Felépítés
Ergonómia
Egy fix objektíves, kis méretre törekvő fényképezőgépnél kevés lehetősége van a tervezőknek. Többnyire amit tehetnek, hogy a lehető legkisebbre „húzzák” össze az optikát, a gépet strapabíró házba szerelik, illeteve próbálnak valami kényelmet csempészni az általában igencsak tégla formájú gépre. A Nikon pontosan ezeket tette, amikor megalkotta a Coolpix A-t. A szinte kötelező téglatest forma ezúttal is visszaköszön, a nagy szenzorra dolgozó objektív kikapcsolt állapotban még egy centiméternyit sem emelkedik ki a magnézium ötvözettel borított (belül alumínium öntvény) vázból, s a markolatot egy enyhén kiemelkedő, íves, bőr hatású műanyaggal bevont rész teszi kényelmesebbé. A biztosabb fogást még a hátlapon kialakított, hüvelykujjunk megtámasztására szolgáló csúszásgátló gumival bevont rész erősíti. A gép magassága egyébként nem túl nagy, a váz vékonyka (alig 3 cm), így már a gyűrűs ujjunk is csak megtámasztásra használható, mivel lelóg alul a gépről.
A formán kívül azonban egy gép kényelmes használatát a kezelőszervek elhelyezése és kialakítása is meghatározza. Nem csupán nagyzolásból találunk bizonyos gépek felső részén expozíció, vagy zársebesség tárcsát. A Nikon Coolpix A-ra ilyen ugyan nem került, de program/üzemmód tárcsa igen, s vezérlőtárcsából is kettővel büszkélkedhet.
A hátlap is bővelkedik kezelőszervekben, itt találjuk a már említett második vezérlőtárcsát, valamint az expozíció kompenzáció és az érzékenység beállító gombot. Utóbbira egyébként más funkciót is programozhatunk. Változtatható feladatú gombból egyébként szintén kettő kerül a gépre, az Fn1-et elöl találjuk, melyet a középső ujjunkkal kényelmesen elérünk.
Összességében kényelmesre sikerült a gép, a kezelése sem bonyolult, a menüt ritkán kell használnunk, hála a részlegesen aktív státuszképernyőnek. Van azonban egy komoly hiányossága a tervezésnek: a gépre nem került dedikált videófelvétel gomb, s az üzemmódtárcsán sem találunk mozgóképrögzítő üzemmódot, így ezt csak a menü, illetve aktív státuszképernyő egy eldugott szegletéből, a kioldási üzemmódok közül érhetjük el. Biztos vagyok benne, hogy azoknak, akik ezt így kitalálták, soha nem kellett videózniuk egy fényképezőgéppel. Különben nem ezt a nyakatekert módot választották volna.
Az ergonómiáért egy nagy piros pontot és egy kis fekete pontot is adhatunk.
A gép alján elhelyezett állványmenet pár centiméterrel az optikai tengely vetületétől távolabb esik, nagyjából a gép középpontja alatt található. Nyilvánvaló, hogy a kis méret miatt kellett ide szorítani, így viszont már kis méretű állványtalp is útját állja az akkumulátor és memóriakártya foglalat ajtajának.
Optika
A gépbe Nikkor 18,5mm f/2,8 objektív került, amely természetesen kifejezetten ehhez a géphez készült. Az APS-C szenzorral kisfilmes 28 mm-nek megfelelő látószöget adó optika hét lencsetagból épül fel, ezeket öt csoportba rendezték. Elsőre talán fel sem tűnik, de tapasztalt Nikon rajongók vélhetően könnyen kiszúrják, hogy az objektívre nem került a hőn szeretett VR rövidítés, ami bizony azt jelenti, hogy optikai stabilizátor nem segíti a gyenge fényben való fotózást.
A frontlencsét kikapcsolt állapotban automatikusan bezáródó műanyag lamellák védik a környezeti behatásoktól.
Az objektív tubusa körül két gyűrűt találunk, a gépvázhoz közelebbi a kézi élességállításhoz használható elektronikus fókuszgyűrű, míg a külső csupán az opcionális objektív adapter tubus menetét rejti.
Itt említjük meg, hogy sajnos a Coolpix A C1.01 firmware-rel hibás rekeszvezérlést alkalmaz.
A gép rekesz-előválasztás módban ugyanis azonnal beállítja a kiválasztott rekeszméretet, függetlenül attól, hogy van-e ehhez elegendő fény, vagy sem. Ráadásul ettől a rekesztől esze ágában sincs eltérni, még élességállítás közben sem. Ez pedig azt eredményezi, hogy kevés fényben nem, vagy nehezebben fog sikerülni az élességállítás, ha F8-cal szeretnénk fotózni, mert ilyen esetben kereken 3 Fé-kel, azaz nyolcad annyi fény jut csak a szenzorra, mint f/2,8 fényerőn. Érthetetlen, hogy miért nem nyitott blendével működik az autofókusz.
Van még érdekesség. Ha rengeteg a fény, P módban manuális fókusznál viszont mindig csak teljesen nyitott blendét használ a gép, ami komoly veszély lehet, ha véletlenül a Nap felé fordítjuk a masinát.
A központi zár viszont remek, amely független működik a blendétől (azaz a zár funkcióját nem a blende valósítja meg), így 1/2000 mp-es zársebesség f/2,8 rekesznyílásnál is elérhető.
Képérzékelő
Úgy tűnik, a Nikon komoly marketingerőt érez az AA szűrő elhagyásában, hiszen (ha jól számolok, akkor) 1 éven belül ez a harmadik modellje, de egyébként első kompakt fényképezőgépe, amelyből elhagyja az aluláteresztő szűrőt. Így hát a Nikon Coolpix A képérzékelője elé sem helyeztek AntiAlias szűrőt, ezzel javítva a vonalélességet (de kicsit érzékenyebbé téve a gépet a moiré-re). E megoldásról már írtunk korábban a D800 és D800E kapcsán.
A gép tehát AA szűrő nélküli, APS-C méretű, 23,6×15,6 mm méretű CMOS képérzékelőt használ. A legnagyobb felbontásban 4928×3264 pixeles képeket kapunk, de választhatunk két kisebb, 9M és 4M pixeles képméretet is. A képek oldalaránya minden esetben 3:2, ettől eltérő oldalarányú képet utólag, a retusálás menü képkivágás pontjában készíthetünk.
A képeket JPEG vagy RAW (NEF) formátumban menthetjük el, JPEG-nél Fine, Normal és Basic tömörítés közül választhatunk. A kétféle képformátum együtt is használható (JPEG+NEF), a fentiek közül bármilyen JPEG tömörítéssel.
A képek gépen belüli feldolgozását EXPEED 2 processzor végzi.
Az érzékenység ISO100 és 6400 között 1/3 Fé lépésenként állíthatjuk, de elérhető a Hi0,3, Hi0,7, Hi1 és Hi2 beállítás is, amelyek rendre ISO8000, ISO10000, ISO12800 és ISO25600-nak felelnek meg.
Az érzékenység kiválasztását a gépre is bízhatjuk, ez esetben megszabhatjuk a minimum érzékenységet (a beállított érzékenység), a maximális érzékenységet és a leghosszabb záridőt is (1 mp-1/1000 mp). A leghosszabb záridőt ugyan nem adhatjuk meg automatikus értékűre, de fix gyújtótávolságú objektívről lévén szó, ennek nincs is különösebb jelentősége.
LCD
A Nikon Coolpix A-ra minőségi kijelző került. Az LCD 3″ képátlójú, felbontása 921 ezer képpont (640×480 pixel). A fixen beépített megjelenítő háttérvilágítása több lépésben változtatható, ennek ellenére erős napsütésben még legnagyobb fényerőn sem látható jól a kép.
Az LCD betekintési szögei is jók, kb. 45 fokos szögből kissé csökkent fényerő jellemzi, de a kontrasztja nem romlik le jelentősen, mint az olcsóbb TN paneleknél.
Felvétel módban kérhetünk segédrácsot, illetve virtuális horizont megjelenítését is, igaz, ehhez sajnos a menübe kell ellátogatnunk, nincs dedikált Display, vagy Info gomb.
A részlegesen aktív státuszkijelzést viszont közvetlenül elérhetjük az i gomb megnyomásával, melyet követően jópár paraméter közvetlenül módosítható, mint pl. a képminőség/felbontás, a fehéregyensúly, az érzékenység, sorozat mód, stb.
Az elkészült fotók lejátszása során azok adatait is megtekinthetjük, a részletes paramétereket a fel-le iránygombokkal jeleníthetjük meg, vagy tüntethetjük el.
A fotók között a jobb és bal iránygombokkal lapozhatunk, folyamatosan nyomva tartva akár gyorslapozás módban. Ha a képekbe belenagyítunk, a kiváló felbontású LCD-nek köszönhetően tökéletes élességellenőrzést végezhetünk, ráadásul nagyított nézetben a hátsó vezérlőtárcsával a nagyítás megtartása mellett is válthatunk képet, így még könnyebbé téve az azonos témáról egymás után készült képek fókuszellenőrzését.
Nagyított és Index nézeten kívül naptár nézet is rendelkezésre áll.
Vaku
A fényképezőgépbe felugró vaku került, melynek kulcsszáma 6-os (ISO100, m). A nem túl magasra nyíló villanó TTL és manuális módban is használható, utóbbi esetben 1/32 teljesítményig mehetünk le. Rendszervakuk vezeték nélküli vezérlésére azonban nem alkalmas a beépített vaku.
A beépített vakun kívül TTL vakupapucs is került a Coolpix A-ra, így Nikon rendszervakuk és rádiós kioldók is könnyedén használhatók.
A már említett központi zárnak köszönhetően vakuszinkron korlátozás nem köti a kezünket, így akár 1/2000 mp-es zársebesség mellett is használhatjuk akár a beépített, akár rendszervakut (sőt, rádiós kioldóval a géptől is eltávolíthatjuk, igaz, ekkor már a kioldó sebessége is fontos kritérium, de a saját olcsó kínai kioldómmal gond nélkül tudtam fotózni 1/1000 mp-cel, vakuval).
Csatlakozók, akku, memóriakártya
A csatlakozókat a gép mindkét oldalán találunk egy-egy műanyag ajtó mögött. Jobb oldalra került a HDMI aljzat, míg bal oldalon a GPS és a Hi-Speed USB 2.0 csatlakozóját találjuk.
A memóriakártya foglalatát a gép alján, az akkumulátort is rejtő ajtó mögé helyezték. SD, SDHC és SDXC kártya is használható, s a gép támogatja az UHS-I nagy sebességű átvitelt is.
A készülékhez EN-EL20 típusú lítium-ion akkumulátort kapunk. A 7,2 V-os, 1020 mAh kapacitású akkumulátor 7,35Wh energiát képes eltárolni.
Az akku töltöttségét három állapotú ikonon ellenőrizhetjük.
Az akkumulátor foglalatot a már említett ajtó rejti, ennek zsanérja műanyag, de esetleges letörése sem okozza a gép használhatatlanságát. Az ajtó kinyitása után az akku még nem esik ki, azt egy retesz tartja a helyén.
Az akkumulátort külső töltőben tölthetjük fel, a teljesen lemerült akku méréseink szerint kevesebb, mint 2 óra alatt töltődik fel (de 100 percnél tovább tart a folyamat). Gyári adatok szerint egy feltöltéssel 230 kép készíthető.
