Képminőség I.
Fájlformátumok
A készülék Image Quality, vagyis képminőség pontja egyben a választható fájlformátumok és tömörítési módok beállításának helye is. Három alap fájlformátum közül választhatunk. A legelterjedtebb a veszteséges tömörítést, de egyben legkisebb fájlméretet adó JPEG. Ezt Fine, Normal és Basic tömörítési fokozatban használhatjuk, melyek 99, 98 és 93%-os tömörítést jelentenek, vagyis még a legkisebb méret is jó minőséget képvisel.
Nyilván még az előző századból ragadt itt a korábban elterjedt TIFF (RGB). A csatornánként 8 bites formátum azok számára jó választás, akik kiváló képminőséget szeretnének, de nem akarnak „vesződni” a RAW képek feldolgozásával sem és emiatt elfelejtik a hatalmas fájlméretet.
A digitális negatívként is csúfolt RAW (NEF kiterjesztéssel) a számítógépes utófeldolgozás kedvelőinek elsődleges formátuma. A Nikon D3 esetében választhatunk 12 és 14 bites változat közül, illetve meghatározhatjuk, hogy veszteségmentesen tömörített (kb. 20-40% kisebb fájlméret), veszteséggel tömörített (kb. 40-55%-al kisebb fájlméret), vagy tömörítetlen RAW-ot szeretnénk. Használhatunk kombinált RAW+JPEG formátumot is, melynél részletesen beállítható a mentett JPEG mérete és tömörítési foka.
Képzaj
Aki a Nikon D3 bejelentésekor a sorozatfényképezés sebességére, vagy a teljes kisfilmkockás érzékelőre nem kapta fel a fejét, az ISO 12800-25600 maximális érzékenységekre egészen biztosan. A teljes mezőnyben egyedülálló érzékenységplafonnal rendelkező fényképezőgép bizony rá is szolgál e magas értékekre. ISO100-3200 között szinte csak a problémásabb helyeken – vagyis a sötétebb, homogén képfelületeken – veszünk észre némi zajszint emelkedést, de a gép még ISO 6400-on is jól használható bármilyen mindennapos fényképészeti feladatra.
Képzaj:
ISO 100-ban mind JPEG-ben, mind RAW-ban tiszta, zajmentes fotókat kapunk, kb. 1 fényérték zajelőnnyel egy APS-C érzékelős, hasonló felbontású géphez viszonyítva. A 36 x 24 mm-es érzékelő ugyebár nagyobb szenzorhelyeket jelent ugyanakkora felbontás mellett, ami sokkal alacsonyabb zajszintet ad. Ha például a szintén 12 megapixeles (de APS-C érzékelős) Sony A700-hoz hasonlítjuk ISO100-800 között végig 1 fényérték előnyt képes felmutatni a D3, vagyis pl. ISO800-on az A700 ISO400-as zajszintjét produkálja. Mindez a világossági zajra igaz, színzaj tekintetében pedig még jobb a helyzet. Itt megközelítőleg 2 Fé az előnye az A700-zal, vagy mondjuk a 10 megapixeles Olympus E-3-mal, illetve Canon 40D-vel szemben. Magasabb érzékenységen szinte már értelmetlen az összehasonlításuk, mivel az említett gépek ilyen beállításban jóval erősebb zajszűrést produkálnak, visszafogottabb zajtartalommal ugyan, de a kép részleteinek rovására.
RAW-ban a világossági zaj mértéke ISO100 és 3200 között nagyjából megegyező. Alábbi RAW fotóinkat kikapcsolt szűréssel konvertáltuk JPEG-be. Ennek köszönhetően a színzaj a világossági komponenst jóval meghaladó mértékben emelkedett. A Nikon főleg a kép részleteire komoly hatással bíró zöld csatornán fogja vissza a zajt, míg a vörös és a kék csatornák jóval több zajt mutatnak. Ennek eredménye, hogy az érzékenység emelésével a kép részletessége alig csökken, de a konfettiesőhöz hasonlító színzaj egyre erősebb mértéket ölt.
ISO 12800 és 25600 érzékenységeken a JPEG képek szűrése már erősen részletromboló hatású. Az alacsonyabb beállítás még használható, de a legmagasabb értéket csak végszükség esetén alkalmazzuk. Azért itt is igaz a mondás, hogy „a semminél jobb…”.
Ha RAW konverterünkben kikapcsolható a zajszűrés és zavar bennünket a magas érzékenységen már erősen mosott kép, érdemes inkább a nyers formátummal próbálkozni. A színzaj itt már szinte elviselhetetlen, de könnyebben szűrhető, mint a részletölő világossági, a kép viszont sokkal részletesebb marad, még a csúcs érzékenységi beállításokban is. Innen már magunk döntjük el, hogy milyen mértékben szűrjük – vagy sem – a zajt.
A Nikon D3-ban három fokozatú zajszűrést találunk (High ISO NR), mely mint a neve is mutatja, csak magasabb érzékenységen kapcsol be. Ez ISO 800 fölötti értéket jelent. Amennyiben nincs rá szükségünk ki is kapcsolhatjuk. OFF állásban ISO 1600-ban még semmilyen zajszint növekedést nem vettem észre, de ISO 3200-ban már némileg látható a növekedés a normál szűrési beállításhoz képest. Efölött válik igazán hatásossá, hiszen akár 30-40%-al magasabb zajszint lehet a jutalmunk, igaz kevésbé mosott képpel. Ha a maximumon, azaz High fokozatban használjuk, ISO1600-nál még nem venni észre változást, de egy fokozattal feljebb már 20-40%-kal erősebb szűrés, mint normál beállításban.
Hosszú expozíció
Hosszú expozíciós tesztünk során a Nikon D3 simán hozta a papírformát, így jóformán csak egy zöld pipát kell képzeletben tennünk mellé. A nagy érzékelő mentes az ilyenkor fellépő szinte összes problémától.
Korábbi tesztjeinkhez híven, ISO 200-as érzékenység mellett, 10 perces expozíciókat készítettünk. A kereső és objektívnyílás mindvégig takarva volt. Az ilyenkor fellépő melegedés miatti termikus zajnak nyomát is alig fedezni fel, és hotpixeleink száma is minimális. Még a Photoshopban elvégzett hisztogram széthúzás sem hoz ki komolyabb hibákat, így aki mégsem gyors akció, vagy riportfotókra, hanem lassú esti felvételekhez szeretné használni a gépet, cseppet se aggódjon. Jól választ, ha a Nikon D3 mellett dönt.
Biztos, ami biztos, a gyártó egy hosszú expozíciós zajszűrési beállítást is csatasorba állított a gép felvételi menüjében, Long Exp. NR néven. Ennek köszönhetően a kész kép teljesen zaj és hotpixelmentes, még hisztogramgyötrő módszerünk sem talált benne hibát. Egyetlen hátránya – mely egyéb gépekre is jellemző – hogy a zajkivonáshoz az beállított záridő hosszával megegyező dupla expozíciót végez. Ez alatt a fényképezőgép nem használható és esetünkben ez bizony újabb 10 percet jelent.
Memória kapacitás
Fotóink fájlmérete a fent taglalt minőségi és tömörítési beállításoktól függ. A legnagyobb méretre a 14 bites, tömörítetlen RAW fájlnál, illetve a maximális felbontású TIFF formátumnál kell számítanunk. Előbbi 25 MB, míg az utóbbi 36 MB körüli, így egy 2 GB-os memóriakártyára alig több mint 50 kép menthető. Aki ezekben a formátumokban szeretne dolgozni, annak minimum egy 4 GB-os CompactFlash kártyát ajánlunk, de inkább többet. Egy milliós fényképezőgép esetén úgy sem a memóriakártya ára jelenti majd a problémát.
A Nikon D3 fájlméret-prioritási beállítással is rendelkezik. Ebben az esetben nagyjából egyforma fájlméreteket kapunk bármilyen képtartalom mellett. Optimális minőség beállításnál viszont nem a fájlméret, hanem a tömörítési minőség az elsődleges.
Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:
Fájlméretek és tárolható képek száma (FX formátumban) | |||
---|---|---|---|
Felbontás, tömörítés | méret* | 1 GB-os CF kártyán* | 4 GB-os kártyán* |
4256 x 2832 RAW (veszt ment tömörített, 14 bit) |
16,3 MB | 38 | 144 |
4256 x 2832 RAW (veszt ment tömörített, 12 bit) |
13,3 MB | 50 | 200 |
4256 x 2832 RAW (tömörített, 14 bit) |
13,8 MB | 57 | 228 |
4256 x 2832 RAW (tömörített, 12 bit) |
11,0 MB | 69 | 276 |
4256 x 2832 RAW (tömörítetlen, 14 bit) |
24,7 MB | 38 | 144 |
4256 x 2832 RAW (tömörítetlen, 12 bit) |
18,8 MB | 50 | 200 |
4256 x 2832 TIFF | 35,9 MB | 26 | 106 |
3184 x 2120 TIFF | 20,7 MB | 47 | 190 |
2128 x 1416 TIFF | 10 MB | 105 | 422 |
4256 x 2832 JPEG Fine | 5,7 MB | 138 | 558 |
4256 x 2832 JPEG Normal | 3,2 MB | 248 | 992 |
4256 x 2832 JPEG Basic | 1,4 MB | 500 | 2000 |
3184 x 2120 JPEG Fine | 2,9 MB | 274 | 1096 |
3184 x 2120 JPEG Normal | 1,6 MB | 488 | 1952 |
3184 x 2120 JPEG Basic | 0,7 MB | 1000 | 4000 |
2128 x 1416 JPEG Fine | 1,4 MB | 500 | 2000 |
2128 x 1416 JPEG Normal | 0,8 MB | 900 | 3600 |
2128 x 1416 JPEG Basic | 0,4 MB | 1800 | 7800 |