Kipróbáltuk: Nikon D3 teszt

Mért értékek

Hogy a Nikon D3 gyors legyen, az neki kutya… akarom mondani munkahelyi kötelessége. Hű ebként eleget is tesz ennek a kívánalomnak. A bekapcsolás után kb. 0,1 mp múlva már él az infó képernyő, és azonnal kész az első fotó elkészítésére is. Mivel ez igen csak az emberi reakcióidő alatt van, azt hiszem egyértelmű, hogy a fotós és a D3 duóból ki is a gyenge láncszem. Segítek, nem a gép, hanem a másik.

Ha lejátszás módba kapcsolunk, egy 12 megapixeles RAW kép kb. 0,2 mp alatt jelenik meg a kijelzőn. Pontosan eddig tart a fotók közti lapozás is. A lapozás gomb folyamatos nyomvatartásával 5 kép/mp sebességgel kereshetünk a fotók között, vagyis a váltás ugyanolyan gyors, mint egyenként lapozva. Felvétel módban kb. 0,3 mp-enként készíthetünk egy képet, hacsak nem használjuk a sorozat módot.

Megmértük a kártyára írás sebességét is, mégpedig kétféle, egy jelenleg csúcskategóriás és a mindennapos CompactFlash kártyával. A csúcskategóriás SanDisk Extreme IV memóriával 16,4 MB/mp sebességet kaptunk, ami nagyon gyors, de a közelmúltban tesztelt, középkategóriás Sony A70, megközelítőleg ugyanekkora fájlméretekkel, ugyanerre a kártyára kétszer ilyen gyors sebességet produkált. Ennek fényében már nem is olyan villámgyors ez egy profi masinától. Az Extreme IV sorozatú kártyák névleges teljesítménye 40 MB/mp, így a Nikon D3 nem használja ki a jelenlegi csúcskategóriát. Egy átlagos Kingston CompactFlash-sel jóval alacsonyabb sebességet, 4,98 MB/mp-et kaptunk, ami elsősorban a kártya gyenge teljesítményének tudható be. Éppen emiatt érdemes azonban gyorsabb kártyát beszereznünk, mert ha a névleges teljesítményt meg sem közelíti a gép, azért egy átlagos CF memória sebességének többszörösét is elérhetjük.