Képminőség II.
Gyakran hozom fel a Nikon D3 nevét, de tekintve, hogy egy ráncfelvarrt utódról van szó, az összehasonlítás minden területen áll. Képminőségben is hasonló eredményt kapunk – leszámítva a jobb zajkezelést – mint a korábbi modellben. A fotók részletessége, kontrasztja, megfelelő objektívet használva kiváló, színvisszaadásuk többnyire természetes, talán az elődnél egy kicsivel gyengébb telítettséggel. Az automatikus fehéregyensúllyal volt némi problémánk, ugyanis a decemberi lapos, eredetileg hidegebb színhőmérsékletű napsütésben többször produkált sárgás elszíneződést.
A JPEG képek hasonló, egészséges lágyságot mutatnak a D3-hoz. A 12,1 megapixel egyébként jó kompromisszum a fullframe méretű szenzorral párosítva. 59 vonalpár/mm-es felbontási maximumát egy közepes-jó minőségű objektív a képsarkokban is képes hozni. A szenzor nagyobb mikrolencséinek hála egy minőségi objektív – például a Nikkor 14-24mm – a sarkokban is jó részletességet képes produkálni.
Persze ha nem elégszünk meg a gép képfeldolgozásával, bizonyos határok között magunk is alakíthatjuk a végső képek kinézetét. Ez természetesen a JPEG és TIFF fotókra vonatkozik, hiszen a NEF (RAW) felvételeinket utólag úgy is fel kell dolgoznunk. A D3s már rendelkezik gépen belüli RAW feldolgozással is. Lehetőségei között megtalálható a képminőség, méret, fehéregyensúly, expozíció korrekció (világosság), színstílus, zajszűrés, színtér és vignettálás csökkentés utólagos beállítása. A feldolgozott kép az eredeti NEF fájl mellé kerül mentésre JPG kiterjesztéssel.
JPEG feldolgozásnál a megszokott négy színeffektust kapják a kényelmesebb felhasználók: Standard, Neutral (természetes), Vivid (élénk), Monochrome. Ez valamivel kevesebb, mint az alsóbb kategóriás modellekben. Nem kapunk témához igazított színeket, mint a tájkép, vagy portré beállítás, de egy ilyen profi gépben erre nincs is túl nagy szükség. Saját beállításainkat 9 mentési helyen tárolhatjuk, így gyakorlatilag olyan színsémát mentünk magunknak, amilyet akarunk.
Bármely sémán belül a korábbi modellekben is alkalmazott képfeldolgozási beállításokat találjuk, melyekkel egyedi igényeinkhez szabhatjuk a fotók kinézetét. +/-3 fokozatban állítható a képek kontrasztja, színtelítettsége és színezete, 0-9 lépésben beleszólhatunk az élesítésbe és +/-1 lépcsőben a világosságba.
Monokróm színstílusnál a telítettség és színezet beállítása helyett négyféle fekete-fehér színszűrőt (sárga, narancs, vörös, zöld), és kilenc monokróm elszínezést választhatunk: szépia, cianotípia, vörös, sárga, zöld, zöldeskék, kék, kékeslila, vöröseslila.
Monokróm szűrők
Ezek a beállítások a kép közvetlen feldolgozására lesznek hatással, így a memóriába mentett fotókra már ezek érvényesek. Lehetőségünk van azonban utólag is belenyúlni a képekbe. A Retouch menü számos beállítást kínál erre. Vághatjuk, átméretezhetjük a képeket, de kapunk néhány monokróm szűrőt (fekete-fehér, szépia, cianotípia), és egy pár szűrőhatást is, mint amilyen a Skylight, Warm filter. A fotó színei a Color Balance (színegyensúly) opcióval bármely irányban eltolhatók, 100 beállítási fokozattal.
Aktív D-lighting
A Nikon gépeknél – legyenek azok kompakt, vagy DSLR modellek – szinte hagyomány ez a szolgáltatás, mely kissé megnövelt dinamika tartományt jelent. A fullframe szenzor ebből a szempontból a legjobbak közé tartozik, de azért a digitális technika egy kissé még mindig elmarad a jobb negatív filmek dinamika átfogásától. A világos, erősen bevilágított területek gyakran fehérré égnek, az árnyékos képrészek pedig bebuknak, fekete, részlettelen foltokat mutatva a képen. Az Aktív D-lighting ez utóbbin próbál segíteni, úgy, hogy a kép fényesebb területei érintetlenek maradnak.
Különböző fokozatokban világosíthatunk az árnyékos területeken, illetve választhatunk automatikus beállítást is. A D3s a korábbi társához képest ebben az automata szolgáltatásban illetve két további, kézi fokozatban kínál többet. Beállításait és azok eredményét az alábbi táblázat mutatja. A képeket jól látható, hogy a szolgáltatás csak a sötét területeken változtat, bár erősebb fokozatokban egy kicsit világosított a csúcsfényeken is.
Az „aktív dinamika korrekció” előnye, hogy a közvetlen képfeldolgozásra van hatással, tehát a fotó elkészítése után már a beállított értéknek megfelelően korrigált kép kerül mentésre. Emellett a Retouch menüben kiválaszthatjuk a D-lighting funkciót is, amely az elkészült, mentett képeken végez utólagos, három fokozatú világosítást. Az így elkészült képet, azután az eredeti mellé, külön példányban menti a gép.
Vignette control
A Vignette control, vagy „képsarki sötétedés szabályozás” egy új szolgáltatás a Nikon D3s-ben, de szintén csak az elődjéhez viszonyítva. Néhány más Nikon DSLR modellben már találkozhattunk ezzel a lehetőséggel.
Az objektívek alap optikai tulajdonsága – felépítésükből és lencséik fizikai tulajdonságaiból adódóan – hogy a képszélek felé haladva kevesebb fény jut a szenzorra, így kép sarkai kisebb-nagyobb mértékben sötétednek. Főleg nagyobb látószögű és/vagy nagy fényerejű objektíveknél (nyitva) érzékelhető ez a jelenség, különösen a homogén felületeken, például az égbolton.
A vignette control három fokozatban igyekszik megoldani a problémát: Low (alacsony), Normal (normál), és High (magas). A szolgáltatás elméletben többet ígér, mint amit a gyakorlatban nyújt. Több objektívvel is kipróbáltuk, de látványos eredményt egyikkel sem produkált. Az alábbi táblázat tesztképei a legerősebb képsarki sötétedést produkáló AF-S 50mm-es optikával készültek, mely F1,4 rekeszállásban jól látható vignettálást mutatott. A Vignette control minden egyes fokozatban kb. 1%-os, legerősebb állásban is 3,5%-os csökkenést idézett elő, ami alig észrevehető.
