Kipróbáltuk: Olympus M.Zuiko Digital 30mm f/3,5 ED Macro – teszt

0
886

Képminőség

Színhiba

Az Olympus egyetlen alacsony szórású lencsetagot használt az objektív felépítésénél, az is egy különleges, aszférikus tag. A jól kordában tartott laterális (transzverzális) kromatikus aberráció nem okoz komoly problémát, a tesztképeken látható lilás elszíneződés jól csökkenthető rekeszeléssel.

A legrosszabb esetben (képsarok, nyitott blende) 10 Mpixelre vonatkoztatva csupán 5-6 pixel szélességű lila elszíneződést tapasztalunk, amely 10×15 cm-es papírképnél 0,2 mm, 60×40 cm-es nyomatnál 0,9 mm méretűnek adódik. Nem állítjuk, hogy észrevehetetlen, de nem okozhat komoly problémát (utómunkával egyébként nyilván ez is orvosolható).

Színhiba (laterális)

Megvizsgáltuk a fókuszon kívül eső területek elszíneződését okozó axiális, vagy más néven longitudinális kromatikus aberrációt is, amely türkiz-bíbor elszíneződést eredményez a fókuszon túli, illetve fókusz előtti témáknál. Ez rekeszeléssel jelentősen csökkenthető, F8-nál már nincs jelentős axiális kromatikus aberráció.

Színhiba (axiális)

Bokeh

A prémium kategóriás, ám nem profi objektív 7 lekerekített lamellából álló fényrekeszt tartalmaz, így nagyon nem kell arra számítani, hogy rekeszelve is szép kerek bokeht kapunk, a lekerekítés ellenére a 7 lamella általában már a fényerőnél 1-2 blendével szűkebb rekesznél is sokszögesedést okoz a háttérben megjelenő, fókuszon kívüli fényforrások fényfoltjain.

Az elméletet igazolta a gyakorlat is, F5,6-nál még éppen ráfoghatjuk, hogy kör formájú a bokeh, de F8-nál már határozottan hétszögletű.

Teljesen nyitott blendénél a sarkokban minimálisan tapasztalható a bokeh lencse formára nyúlása, amit itt vélhetően a nem teljesen sík, hanem enyhén hajlott fókuszfelület okozhat.

Szép bokeh-t tehát fényerőn, illetve max. F5,6 blendéig kapunk majd a háttérben.

Geometriai torzítás

Mivel fix gyújtótávolságú és 50 mm-től nem túl távoli gyújtótávolságú objektívről van szó, minimális torzításra számítottunk csak. Arra azonban nem mertünk gondolni, hogy teljesen torzításmentes kép lesz a végeredmény.

Márpedig az Olympus M.Zuiko Digital 30mm f/3,5 ED Macro zéró geometriai torzítást mutatott a néhány méterre lévő tesztábránk alapján.

A közelfényképezésnél tapasztalható torzítást a makró bekezdésünknél lehet megtekinteni, de az sem jelentős (kb. 0,2% párnatorzítás a maximális nagyításnál).

Geometriai torzítás



nincs torzítás

Peremsötétedés

Nem nevezhetjük jó fényerejűnek az Olympus M.Zuiko Digital 30mm f/3,5 ED Macro objektívét, ennek ellenére elég jelentős peremsötétedés tapasztalható nyitott blendén, hiszen a sarkok 17%-kal sötétebbek, mint a képközép.

Rekeszeléssel azonban ez is jelentősen csökken, F4,5-nél már 10% alatti a vignettálás.

Fontos megemlíteni, hogy a peremsötétedés is jól korrigálható RAW feldolgozás során, akár automatizálva is, ha a szükséges profil elérhető, márpedig a Lightroomhoz nagy valószínűség szerint készülni fog ilyen profil.

Peremsötétedés


17%

8%

5%

4%

4%

Makró, közelfényképezés

Makró objektívről lévén szó az egyik legfontosabb tulajdonság a makró képesség. Az már a specifikációkból is látszik, hogy maximális nagyításnál 1,25:1 leképezési arányt nyújt, ami igen komoly teljesítmény. Ez a gyakorlatban – a mikro NégyHarmad rendszer szenzorával – azt jelenti, hogy a képmezőt alig szélesebb, mint 13 mm-es témával kitölthetjük. A 16 Mpixeles szenzorral ez azt jelenti, hogy kb. 3 mikron egy képpont, vagyis 10 mikronos felbontás simán elérhető! Na kérem ez az, ami már nem is makrózás, hanem mikroszkópozás!

Az is látszik a specifikációkból, hogy mindehhez 9,5 cm-es tárgytávolság tartozik.
Az azonban nem egyértelmű elsőre, hogy mindez 1,3 cm-es munkatávolságot jelent, magyarul ilyen közel kell menni a frontlencsével a témához, hogy maximális nagyításunk legyen.

Ez felvet néhány problémát:

  • a nagyon közeli fotózás nem lehetséges ijedősebb állatok esetében, maximum néhány rovarnál
  • az igen kicsiny munkatávolság miatt az objektív sokszor beárnyékolhatja a témát

Növények, virágok, illetve más statikus témáknál azonban csak a világítást kell megoldanunk és fantasztikus képek születhetnek.

A képminőséggel sem lehet baj, hiszen még sík téma esetén, nyitott blendén is csak az extrém sarkokban tapasztalható a képélesség csökkenése.

Az alábbi dobozban a különböző rekesszel készült 1,25:1 nagyítású makró tesztképek láthatók, a részletek megtekintéséhez shift+kattintás szükséges a képre!

Képminőség

Az Olympus M.Zuiko Digital 30mm f/3,5 ED Macro képminősége átlag feletti, ugyanis nyitott blendén is csak minimális lágyságot eredményez a lencsék szélei által bekövetkező szférikus hiba, de 2/3 Fé-kel szűkebb blendén már ez is elhanyagolható. A maximális részletgazdagság és a legkisebb lágyság F5,6-os rekesz közelében érhető el, F8-nál már a diffrakció rontja az élességet.

A homogenitás is jó, bár sík témáknál a sarkok enyhén életlenebbek, mint a képközép, még F5,6-nál is. A belső képterület, amelyen általában a téma fókuszált része helyezkedik el, remek részleteket kínál, hasonlót, mint a képközép.

Az optikai hibákról fentebb már láthattunk képeket, azok is általában vagy átlagosak, vagy inkább átlag alattiak.

Értékelés

Az Olympus M.Zuiko Digital 30mm f/3,5 ED Macro remek makróobjektív hobbi és amatőr fotósoknak is, amelyet még a profik is sikeresen használhatnak. Természetfotózásnál azonban problémát okozhat a túl rövid munkatávolság, hiszen például egy lepke ritkán enged magához centiméteres közelségbe. A 10-15 cm-es munkatávolsághoz viszont kicsit kevéske nagyítás tartozik, így ez az objektív tényleg csak a közel engedő témáknál használható jól. Aki olyan objektívet szeretne, amellyel kb. 10 centiméterről lehet jó nagyítással fotózni, annak inkább az Olympus M. Zuiko Digital 60mm F2,8 ED Macro való. Igaz, a 60 mm-es objektív ára jóval, mintegy 60%-kal a cikkünk tárgyáé felett található.

Az Olympus M.Zuiko Digital 30mm f/3,5 ED ugyanis mindössze 99 ezer Ft-ért megvásárolható, így a hobbifotósok számára is elérhető árkategóriába került.

Hozzászólások

hozzászólás