Különlegességek
Wi-Fi
Úgy tűnik a vezeték nélküli LAN vagy Wi-Fi szolgáltatás egyre inkább kihagyhatatlan a MILC gépekből is. Az E-M1-ben is megjelent ez a funkció, mely igyekszik sokrétű lenni.
Ehhez persze szükség lesz a mobil eszközre telepített Olympus Image Share szoftverre, mely iOS és Android rendszerre is ingyen letölthető.
Ennek segítségével nem csak a fényképezőgép memóriakártyáján tárolt fotóinkat oszthatjuk meg okostelefonunkkal, de a mobil GPS adatai alapján helyinformációk rendelhetők a fotókhoz, távvezérelhetjük a fényképezőgépet, sőt akár szerkeszthetjük is a képeket. A szerkesztés nem csak az Olympus E-M1 fotóira igaz, de bármely mobilon tárolt kép behívható és nyakon önthető egy művészi szűrőhatással, beilleszthetjük a Story mód kínálta sablonokba, vagy saját aláírást firkálhatunk rá.
A vezeték nélküli LAN-hoz való csatlakozást az általam eddig látott legegyszerűbb módon oldotta meg a gyártó. Nem kell sokjegyű jelszavakat beirkálnunk, csupán elindítani a Lejátszás menü Csatlakozás okostelefonhoz opcióját, mely generál számunkra egy QR kódot. Ezt beolvasva a telefonnal már csatlakozik is. És már ki is választhatjuk, hogy a fentiek közül melyik funkciót szeretnénk használni.
Kedvencem a telefonról való távvezérlés, ami igen gyors élőképet ad. Nem ugyanolyan gyors, mint az LCD, de legalábbis nem kell másodperceket várni a frissítésére. Persze a felbontása erősen korlátozott. A beállítások között a legfontosabbakat találjuk: záridő, rekesz, expo korrekció, érzékenység és fehéregyensúly. A telefon képernyőjén állíthatunk egyképes sorozat, vagy önkioldó módot, és érintőképernyős kioldást is, mely valóban azt jelenti, hogy a mobilon megjelenő élőképre kattintva indítható az expozíció. Beállítható a felvételi üzemmód, és a lejátszás is.
Sajnos elég lassúnak találtam a szoftvert és hajlamos volt elveszteni a fonalat, vagyis a távvezérlésből ki-, majd visszalépve gyakorta nem tudott csatlakozni a fényképezőgéphez. A kártyán tárolt fotók importálása pedig fárasztóan lassú. Már csak a nézőképek megjelenítése is.
A szoftver viszont nagyon egyszerűen kezelhető és átlátható, ráadásul magyar nyelvű, mely szintén ritkaság a társai között.
Árnyék és csúcsfény kiemelés
Ahogy elődjében – és újabban az Panasonic GX7-ben – az E-M1-ben is megtaláljuk az árnyékos és csúcsfényes területek világosságának szabályozását. Egy görbén mindkét árnyalati terület +/-5 lépésben állítható, azaz világosítható, vagy sötétíthető.
Beállításuk nagyon egyszerű. A gép tetején lévő külön gombbal hívható be az opció, majd az elülső tárcsával a világos területek, a hátsóval pedig a sötét részek állíthatók.
AF finomhangolás
Ha jól tudom a MILC gépeknél még nem volt általános az automata élességállítás tetszés szerinti hangolása, így ez a modell az első, mely ilyen szolgáltatást is kínál. Ráadásul nem is gyengét, hiszen amellett, hogy +/-20 értékben beállíthatjuk a teljes AF-rendszer pontosságát, ugyanilyen határok között 20 objektívet egyedileg is hangolgathatunk.
Az E-M1 újítása, hogy egy adott objektívet nem csak nagylátószög és tele állásban külön, de a 37 fókuszmező bármelyikében beállíthatjuk. A beállító képernyőn könnyedén kiválasztható a kívánt fókuszpont, és ezen belül megadható a tetszőleges érték, vagy értékek, annak megfelelően, hogy a képernyő jobb alsó sarkában nagylátószög (wide), vagy tele beállítást választottunk.
Beállításainkat a képernyőről kilépve automatikusan elmenti a gép, és objektívenként listázza (max. 20 mentési helyen), ahonnan később kiválasztható.
HDR mód
Az Olympus gépeiben eddig is többféle lehetőségünk volt a nagy kontrasztkülönbségek egy képen való pontosabb visszaadására. Többek között az árnyékos területek világosítása, melynek köszönhetően kevesebb sötét, részlettelen folt volt látható a képeken.
Ezen egyképes, szoftveres képjavítás alternatívájaként használható a HDR mód, mely több felvétel egyesítésével hoz létre egy nagy dinamikaátfogásút, megkímélve az árnyékok és a csúcsfényes területek részleteit is.
Az E-M1 HDR módja kétféle beállítást kínál, HDR1 és HDR2 néven. Hatásuk már az élőképen is látszik, legalábbis hozzávetőleg, mert a két erősség között nem vettem észre kijelzésbeli eltérést. A végső fotón viszont van különbség, a HDR2 erősebb hatású. Mindkét beállításnál ISO200 érzékenységet használ a készülék, és négy felvételből hozza létre a végeredményt.
Ugyanebben a menüben a későbbi szoftveres utómunkához is talál jó pár beállítást az, aki nem szeretné a gépre bízni a HDR szerkesztést. Beállíthatjuk, hogy 3 vagy 5 képes sorozatot szeretnénk 2 vagy 3 fényérték lépésekkel, vagy 7 képeset 2 fényérték közökkel.
HDR mód
Multiexpo és időeltolásos sorozat
Viszonylag egyszerű többképes expozíciót is kapunk, mellyel alapból két fotót fényképezhetünk egymásra, az Auto Gain beállítással pedig megadhatjuk, hogy eredeti vagy fele világosságukkal egyesítse őket a gép szoftvere. Az Overlay opció bekapcsolásával RAW-ban is elmenthető az egymásra fényképezett két kép.
A Time Lapse, vagyis időeltolásos sorozat bármely kreatív (P, A, S, M) módban kiválasztható. Beállításai között megadható a képszám (max. 999), a sorozat megkezdése előtti várakozási idő (akár egy nap), illetve a képek közötti idő, mely szintén akár 24 óra is lehet. A képeket egyenként menti kártyára a gép, de a Movie funkció engedélyezésével egy kis mozgófilmet is készít belőle.
Story mód
Aki imádja a képregényeket, meg is találta a neki való fényképezőgépet. Az E-M1 új sztori módjával képmontázsokat hozhatunk létre több fotóból, de nem utólag belepakolgatva őket, hanem a fényképezés során megalkotva a művet.
Standard, Speed, tehát a mozgást érzékeltető, illetve Fun Frames, vagyis mókás kereteket a képekhez adó módok választhatók, mindezeken belül pedig további effektusok, például kontrasztos fekete-fehér mód.
