Különlegességek
Wi-Fi
A legolcsóbb OM-D modellből sem hagyták ki a ma már szinte alap szolgáltatásnak számító Wi-Fi-t, pedig a középső – bár legkorábban megjelent – E-M5-ben még nincs benne. Használatához azért nem árt letölteni az Olympus Image Share szoftvert, melyet ingyenesen szerezhetünk be az App Store-ról, vagy a Play Store-ról, szóval egyelőre iOS és Android verzióban létezik.
Az Olympus igyekezett a lehető legkényelmesebben megoldani a vezeték nélküli kapcsolódást, mivel NFC-t nem kapunk, úgyhogy a jelszó begépelés elég körülményes lehet. A megoldást a QR kód beolvasás jelentette. A fényképezőgép egy kódot generál, melyet a mobilunkra telepített Olympus Image Share-rel „lefényképezve” néhány másodperc alatt felépül a kapcsolat.
A szoftver főoldalán egyértelmű menüpontok fogadnak, ráadásul magyar nyelven. Választhatunk távvezérlést (élőképpel), fotók mobilra való áttöltését, extraként pedig a képek szerkesztését és geotagging szolgáltatást. Utóbbi segítségével helyadatainkat rendelhetjük a kész képekhez, hiszen GPS funkció nincs a fényképezőgépben.
A képek áttöltése elég egyszerű. Csupán ki kell jelölnünk a nézőképek közül a másolásra szántakat és már indítható is. Ugyanez a funkció elérhető a távvezérlés alól is, ami kétségtelenül a szoftver legizgalmasabb része. Beállítási lehetőséget mondjuk nem sokat kapunk, de a fontosabbak azért elérhetők. Kiválasztható a kívánt felvételi üzemmód, a rekeszérték és záridő, valamint az expozíció kompenzáció, érzékenység és fehéregyensúly. Választhatunk sorozat módot és önkioldót is.
Az élőkép folyamatosan frissül, bár picit lassabban mint a valódi. Sajnos az élőképen semmilyen felvételi adat nem jelenik meg, de az E-M10 érintőképernyőjéhez hasonlóan itt is bekapcsolható az érintéses AF-pont kijelölés és expozíció indítás.
Árnyék és csúcsfény kiemelés
A jobb micro4/3″-os fényképezőgépekben rendre megtalálható a címben szereplő szolgáltatás, és ez alól az E-M10 sem kivétel. Legegyszerűbb az Fn2 gombbal előhívnunk a funkciót, mely ha nem programoztunk rá mást alapesetben ezt aktiválja.
A képernyőn egy, a képszerkesztő szoftverekből ismert világossági görbe jelenik meg, melyen viszonylag sok lépésben állítható a képek világossága és kontrasztja. Mivel a görbe alsó és felső szakasza külön állítható, a világos és sötét területek arányát egymástól függetlenül állíthatjuk. Mindkét esetben +/-5 fokozatban, az elülső és hátsó tárcsával finomítható az árnyékos és csúcsfényes részek megjelenése, vagy épp elnyomása.
HDR mód
Ha nem elég a fenti módszer, ott a jól bevált HDR, mellyel még tovább tágítható az egy képen ábrázolt kontrasztátfogás. A HDR funkció esetén a gép mindig több képet készít eltérő expozíciós értékekkel, vagyis különféle világosságú végeredményeket kapunk. Ezt követően utólagos egyesítésükkel hozza létre a végeredményt, mely a világos és a sötét területeken is felismerhető részleteket mutat.
A fotók utólagos egyesítését rábízhatjuk a gépre, de magunk is elvégezhetjük. Az E-M10 HDR menüjében (ugyanúgy mint nagy elődében) mindkét megoldás kiválasztható. A HDR1 és HDR2 opciók esetén a fényképezőgép szoftvere dolgozik, előbbinél gyengébb, utóbbinál erősebb hatásfokkal. Az expo gomb lenyomása után 4 felvételt készít a gép, majd ezekből készít egy nagyobb dinamikaátfogásúnak tűnőt.
HDR mód
A menü további beállításai a kísérletező kedvűeknek készültek. Itt 3, 5, vagy 7 képes sorozatot készíthetünk 2 és 3 Fé lépésközökkel (7 képnél csak 2 Fé lépésköz adott). A végeredmény nem egy automatikusan egyesített kép, hanem több különböző expozíciójú, melyeket nekünk kell feldolgoznunk.
Multiexpo
Nem túl sokat ad, de azért többszöri expozíció is beállítható a gép menüjében. A „nem túl sokon” azt értem, hogy mindössze két kép fényképezhető egy kockára, és nem határozhatjuk meg a keverésük módját sem.
Választható viszont egy különleges funkció is, a fedésbe hozás, mely ezúttal két memóriában tárolt RAW kép kiválasztását, és egymásra illesztését jelenti.
Időeltolásos sorozat
Az utóbbi években a time-lapse, vagy magyarul időeltolásos sorozat is igazi divatszolgáltatássá nőtte ki magát. Ma már minden valamirevaló kompaktban és néhány DSLR-ben is megtaláljuk. A lényege, hogy a gép a beállított időközönként egy-egy állóképet készít, melyeket aztán mozgóképéé fűzhetünk össze.
Az E-M10 megfelelő menüpontja alatt legfeljebb 999 fotó elkészítésére van módunk, melyek között 1 mp-től több mint 24 óráig bármekkora várakozási időt hagyhatunk, tehát akár egy virág növekedését is „filmre” vehetjük. Ezen felül két extra beállításunk lehet: egyrészt megszabhatjuk, hogy a sorozat max. 1 napos várakozáson belül mikor kezdődjön, másrészt kérhetünk gépi videó összefűzést is, ha nem akarunk utólag vacakolni az állóképek méretezésével és videóvá alakításával. A fényképezőgép által készített videó egy 10 kocka/mp-es, M-JPEG (.AVI) lesz.
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Story mód
Az Olympus gépekben elérhető kreatív szolgáltatást a főtárcsáról választhatjuk ki. Segítségével több felvételt lőhetünk egy képre, mozaikszerűen (vagy inkább képregénykockákhoz hasonlóan) egymás mellé rendezve, és effektezve. Négyféle fő montázs választható, melyeken belül meghatározhatjuk az elrendezés módját és a képeffektust is, mely lehet mondjuk szemcsés fekete, fehér, vagy kifakult színes hatás is.
