Kipróbáltuk: Panasonic DMC-FZ50 teszt

Felépítés I.

Bevallom, erősen kételkedtem, hogy a Panasonic a DMC-FZ30-ra még rátesz egy lapáttal
és kihozza az utódját a DMC FZ50-et. A 8 megapixeles felbontás és a szolgáltatások e kategóráiban már megfejelhetetlennek tűntek. Idén nyáron azonban mégis volt olyan bátor – vagy vakmerő – a cég, hogy 10 megapixelen is szerencsét próbáljon.

Változások

A váz és a kezelőszervek egyértelműen az elődöt, a Panasonic DMC-FZ30-at idézi,
de az FZ20 barátai sem vesznek el majd a kezelésében. Maradt a legendás stabilizátoros
Leica objektív, ami az elmúlt években kisebbfajta idollá vált rajongói – és
valljuk be a digitális fotós társadalom – körében. A 12x zoomátfogás fizikailag
7,4-88,8mm gyújtótávolságot jelent (35-420 mm ekvivalens), ehhez F2,8-3,7 fényerő
társul, ami az átfogást figyelembe véve jó értéknek számít. Az első számottevő
változás az előd 1/1,8″-os képérzékelőjén 10 millióra hízott pixelszám,
amely valószínűleg kiváló táptalaja lesz a zajjal kapcsolatos újabb összeesküvés
elméleteknek. Erre a zaj-dologra később még visszatérünk. Az új Panasonic FZ-zászlóshajó
többnyire új képfeldolgozó rendszert is jelent. A Panasonic DMC-FZ50-ben a legfrissebb
Venus Engine III. felel a jó képminőségért és a gyorsaságért. A feldolgozóprocesszor
hivatott megfelelő képminőséget biztosítani a magasabb érzékenységen készült
fotóknál is. Ezen a területen igen jelentős a változás. Az ISO 400 maximális
érzékenységen túl egészen ISO 1600-ig „húzhatjuk” a gépet, ha pedig
a Magas Érzékenység motívumprogramot választjuk, automatikusan ISO 3200-at állít
a készülék. A motívumprogramok köre az említetten túl egy újabb Baba programmal
bővült. Itt két gyermekünk születési adatait is megadhatjuk a gépnek, majd a
megfelelő (Baba 1-2) állásba kapcsolva a képre kerül a csöppség pontos életkora.

Úgy tűnik a Panasonic szívügyének tekinti a 16:9 oldalarány elterjesztését, hiszen a 16:9-es arányú képméret nem csak az állóképek, hanem videók esetén is választható. A legnagyobb felbontás ez esetben 848 x 480 pixeles
– természetesen továbbra is 30 kép/mp sebességgel és hangfelvétellel egybekötve.
További újdonság, hogy az új modell már támogatja a TTL vakumódot, tehát nem
csak elvillantja a vakut, mint elődei, de a fénymérési információit megosztja
a villanóval, aminek fényereje ez alapján lesz meghatározva. A Panasonic DMC-FZ50-et
már felkészítették a legújabb sorozatú, nagy kapacitású, SDHC memóriakártyák
fogadására is, így az újabb 2 GB feletti Secure Digital memóriákat is használhatjuk.
Nem elhanyagolható változás, hogy a gép menüi mostantól magyarul is „szólnak
hozzánk”.

Az előrelépések mellett néhány dolgot hiányolnunk kell az FZ50-ből. Ezek közül
talán a képformátumok közül kikerült TIFF-et hiányoljuk legkevésbé. A TIFF használhatósága
felett, a nagyfelbontású digitális fényképezőgépek korában, kezd eljárni az
idő. Egyre kevesebb fényképezőgépben találkozunk vele. A Panasonic DMC-FZ50
esetén is komoly tárhelyproblémákkal kéne számolnunk. Maradt a jó öreg JPEG,
és az elődben debütált RAW, amelyekből kombinált RAW+JPEG variációt is választhatunk.
Kissé csökkent az LCD monitor felbontása, 230 000 pixelről 207 000-re, valamint
a sorozat sebessége (3->2 kép/mp) és a készíthető képek száma, amely 7-ről
5-re redukálódott.

Képérzékelő

A Panasonic DMC-FZ50-nek hasonló méretű érzékelőre kell képet vetítenie, mint
az elődnek. Az 1/1,8″-as CCD csupán felbontásában változott, a 8,3 millió
pixel helyett most 10,4 milliót kapunk, amelyből 10,1 millió hasznosul effektív
képalkotásra. Az így elérhető maximális képméret, oldalaránytól függően, 3648
x 2736 (4:3), 3600 x 2400 (3:2), vagy 3584 x 2016 (16:9) lehet. A képérzékelő
oldalaránya 4:3, tehát az eltérő oldalarányú képeket – ahogy a fenti méretadatokból
látszik – a képből vágva éri el a gép. Az újonnan bevezetett 16:9-es képarány
jó szolgálatot tehet tájképek készítésénél.

Az új képfeldolgozó processzor a Venus Engine III bevezetésével jobban kezelt
érzékenységet – egyben hatásosabb zajszűrést – gyorsabb működést, és kedvezőbb
energiafelhasználást ígér a gyártó. Jelentős mértékben változtak az elérhető
érzékenységek. Ma már a kompakt kategóriában sem ritka, az ISO 1600-ig, netán
afölé húzható érzékenység. A Panasonic DMC-FZ50 is utánamegy e trendnek. Megszüntették
az elődben legalacsonyabbnak számító ISO80-as értéket, cserébe ISO 100/ 200/
400/ 800 és 1600 érzékenységeket választhatunk. Ha a motívumprogramok közül
a Magas érzékenység módot állítjuk be, a gép ISO 3200-nak megfelelő érzékenységet
állít. Az FZ50, az így létrejött képet egy kisebb felbontású, zajszűrt képállapot
felnagyításával hozza létre.

Optika

„Ami bevált, azon ne változtass!”. Ez a mottó járhatott a Panasonic
fejlesztőinek fejében, hisz az objektív az elődben bevált Leica DC Vario-Elmarit.
A japán gyártó már évek óta gyümölcsöző üzleti kapcsolatot folytat a legendás
európai fényképezőgépgyárral. Kapcsolatuk eredménye az FZ sorozat, kiváló optikai
teljesítményt nyújtó objektívjei. Az optika tervezése a hírek szerint a két
gyár közös munkája, míg a gyártást a Panasonic saját üzemében végzi.

A 12x optikai zoom, 35-420 mm-nek megfelelő zoomtartomány (fizikailag 7,4-88,8
mm) jelent. A 14 lencsetagot 11 csoportba rendeztek, közülük 3 aszférikus tag,
melyek az optikai torzulások kiküszöbölésére szolgálnak. Az aberrációk ellen
egy ED (alacsony szórású) lencsét is tartalmaz az objektív. Fényereje az átfogást
tekintve kitűnő, F2,8-3,7-es. A rekeszérték minden zoomállapotban F11-is szűkíthető.
Alacsonyabb felbontásokat választva használhatjuk a Panasonic által bevezetett
Extra Optical Zoom (EZ) funkciót. Ebben az esetben nem a képméretet csökkenti
a gép, hanem a teljes méretű fotóból vágja ki a kisebb felbontású változatot.
A beállított képkivágáshoz mérten így nagyobb zoomnak megfelelő nagyítást kapunk.

A zoom és az manuális élesség beállítására két gyűrűt találunk az objektíven.
Mindkettő műanyag, és kényelmes, gumírozott felületű. A zoomgyűrű, akadálymentesen,
finoman jár. a teljes zoomtartományt kb. 110 fokos jobbra fordításával foghatjuk
át. A kisfilmes rendszerre átszámított gyújtótávolság értékeket feltüntették
a gyűrűn. Ezek a következők: 35, 50, 70 90, 135, 200, 300, 420mm.
Az élességállító gyűrű szintén finoman, az előbbitől némileg lazábban jár. Folyamatosan,
akadásmentesen körbeforgatható. A mechanikus zoomgyűrűtől eltérően az élességállító
gyűrű nem közvetlenül a lencsetagokat szabályozza. Egy apró fogaskereket forgat
meg, amely után elektronikusan megy végbe az élességállítás.

Az objektív alaptartozéka egy, könnyedén felpattintható napellenző is, mellyel
a nem kívánt becsillanások számát csökkenthetjük. A napellenző az objektív
külső karimájának két oldalán lévő kis vájatokba pattintható, és a hasonló helyen
lévő, rugós nyomógombjaival oldható ki. Az objektív védelmét a szintén alaptartozékként
kapott lencsesapka látja el. Mivel az optika mérete a zoomolás során nem változik,
ezért a fent hagyott sapka sem bekapcsolásnál, sem a kikapcsolásnál nem okoz
gondot. A készítők arra is gondoltak, hogy a védősapka a napellenző felhelyezett
állapotában is le-, és feltehető legyen, hiszen kioldógombja középen is összenyomható.

Sorozatfényképezés, videó

Háromféle sorozatmód választható, amihez a gép tetején, az exponáló gomb mögött
elhelyezett sorozat-gombot használhatjuk. A választható sorozatok (a gyári értékek
szerint):

• nagy sebességű (2 kép/mp, 5 képig (Std tömörítéssel), 3 képig (Fine tömörítéssel)
• kis sebességű (1 kép/mp, 5 képig (Std tömörítéssel), 3 képig (Fine tömörítéssel)
• korlátlan (folyamatos mentés a memóriakártya kapacitásáig)

Úgy tűnik a sorozatfényképezés terén lassabb teljesítményre kell számítanunk
és nem nőtt a pufferméret sem, minek eredményeképp a nagyobb fájlméret kevesebb
menthető képet jelent. Az FZ30 3 kép/mp-es sebessége itt csak 2 kép másodpercenként,
az így menthető képek száma pedig 7-ről 5-re redukálódott.

Saját méréseink nagyrészt igazolták a gyári értékeket. A menthető képek száma
valóban 5 és 3 volt a tömörítési foktól függően. Kis sebességű módban kissé
jobb eredményt kaptunk a sebesség tekintetében. Itt 1,2 kép/mp volt a mért idő.
Nagy sebességű módban viszont közel ugyanennyivel mutatott kevesebbet az 1,82
kép/mp-es eredmény. A korlátlan mód alig mutatott rosszabb értékeket, mint a
nagy sebességű beállítás. Ez esetben 1,6 kép készült másodpercenként, ami a
képek korlátlanul menthető számát is figyelembe véve a leginkább ajánlható sorozatmód
a három közül.

Készíthetünk expozíció sorozatot is maximum 3 kép erejéig, +/-0,3, +/-0,7 vagy
+/-1 fényérték különbségekkel. Az expozíció sorozat a négyirányú vezérlő fel
nyílgombjával érhető el.

MPEG videó
848×480; 30 fps; 9 mp; 15,4 MByte

A Panasonic által már több modellben alkalmazott 16:9 képarány még több teret
követelt magának a DMC-FZ50-ben. Ezúttal az állóképek mellett a videófelvételhez
is használhatjuk. Az így elérhető maximális mozgókép felbontás 848 x 480 pixel.
Mindez persze a megszokott 30 kép/másodperces sebességgel és hangfelvétellel.
Emellett maradt a korábban megszokott 640 x 480-as és 320 x 240-es felbontás,
30 vagy 10 kép/mp sebességgel. Videó közben a teljes optikai zoomtartomány használható.
Mivel a zoom mechanikus állítású, ezért nem zavar bele a hangfelvételbe. A Quicktime
MOV tömörítésű mozgókép legnagyobb felbontásban (848 x 480) 1,6 MB/mp helyet
foglal, míg VGA méretben másodpercenként 1,3 MB-al kell számolnunk.

A videók képminősége jó, a színek és a kontraszt a fotókhoz hasonlóan kiváló.
Egyedül a képélesség tűnik furcsának, kissé túlélesített hatást kelt. A hang
minősége nem túl tiszta, kissé tompa, de még elfogadható és érthető.